Fogalmazás az őszről
2012-10-31 16:31:35
- Sebestyén Mihály
Alsóbb osztályokban, amikor még fontosnak gondolták nem csupán tanügyi, de életpálya-modellezési szempontból is a helyes és tiszta fogalmazást, akkoriban, mondom, a rettentő ötvenes évek derekán első fogalmazás gyanánt a tanci vagy tanárnő így kiáltott fel egy szép verőfényes napon: írjatok, gyerekek, fogalmazást...
Alsóbb osztályokban, amikor még fontosnak gondolták nem csupán tanügyi, de életpálya-modellezési szempontból is a helyes és tiszta fogalmazást, akkoriban, mondom, a rettentő ötvenes évek derekán első fogalmazás gyanánt a tanci vagy tanárnő így kiáltott fel egy szép verőfényes napon: írjatok, gyerekek, fogalmazást... itt gondolkodóba esett, habozott egy keveset, mintha ekkor keresgélne elő a rengeteg rendelkezésre álló témából egy, az életkorunkhoz illő és érdeklődésünkre méltán számot tartható szüzsét, holott ez már benne volt évtizedes pedagógiai rutinjában, ezt maga is így örökölte tanügyi felmenőitől, ez látszott a legsemlegesebbnek és legkevésbé robbanékonynak, nos, írjatok fogalmazást az Őszről!
Mi felvettük a tollakat, ceruzákat (a
„pix”, avagy szabatosan Bíró-féle golyóstoll még fel sem volt találva Kelet-Európa számára, a Mont-Blanc márkájú töltőtoll csak Baky mester Bolyai utcai javműhelyének kirakatában volt megpillantható, és azt is mondták, hogy valódi arany tollszem van benne, de Albu Pityu, a nagy realista a Temető utcából óva intett, hogy bedőljünk ennek az ócska hantának, figyelmeztetett, hogy ne higgyük, hiszen a nagybátyja megmondta, hogy akkor már régen betörték volna érte a kirakatot a Turbucz testvérek, a város legfélelmetesebb gengszterei).
Szóval a ragyogó délelőtt dacára – így voltunk idomítva – felvettük írószerszámainkat, a vonalas füzetek fölé görnyedtünk és gályázni kezdtünk az őszről. Persze ősszel a természet kicsit meghal, de tavasszal feltámad, a szorgalmasabbja Petőfi Sándor örökbecsű őszi versével ült ki a dicsőség dombjára, onnan nézett szerteszét, amíg belésietett a kis Túr és az ihlet. Hulltak a sárga és piros levelek, Tökés Ilonci annyira belejött, hogy neki még kék levelek is alápörögtek ebben a színkavarodásban. Volt must és szüret, mulatság, eső-sár és őszi vásár a Bulevárdon.
Csak Balla Peti ült csöndben és egyetlen sort sem írt le szinte a kicsengetésig. A tanító néni nem zavarta, nem faggatta, nem nógatta. Elsétált mellette, láttam, amint a tekintetét is elfordította.
Mondom, már csak pár perc volt hátra a kicsengetésig, amikor Balla Peti leírta a végzetes mondatot. Ősz van. Tegnap édesapámat elvitték a bőrkabátos emberek.
Én véletlenül láttam ezt a mondatot. Valahogy úgy tartotta Peti, hogy láthassam, hogy elolvashassam.
Aztán néhány nap múlva eltűnt. Állítólag kivették a mi iskolánkból. Vagy kicsapták volna, nem tudom. És ma, 56 év után már nincs is akit megkérdezzek. Mind eltűntek mellőlem az osztálytársak, a tollak, a tancik. Leperegtek, mint az ősz piros-sárga-kék vagy az idő piros-fehér-zöld levelei...
