Gyermeknevelési esélyegyenlőség
2012-02-28 14:05:28
- Mezey Sarolta
Van, aki jónak, van, aki kevésbé jónak tekinti azt a jogszabályt, melynek értelmében 2012. március elsejétől a szülőknek osztozniuk kell a gyermeknevelési szabadságon. Szándékosan írtam így, bár legtöbb esetben az apáknak kötelezően járó egy hónapos gyermeknevelési szabadságról beszélnek. Valószínű azért, mert a legtöbb esetben az anyák élnek az egyéves, illetve kétéves gyermeknevelési szabadság lehetőségével, s akkor valóban az apát illeti meg az újonnan bevezetett egy hónapos szabadság.
Van, aki jónak, van, aki kevésbé jónak tekinti azt a jogszabályt, melynek értelmében 2012. március elsejétől a szülőknek osztozniuk kell a gyermeknevelési szabadságon. Szándékosan írtam így, bár legtöbb esetben az apáknak kötelezően járó egy hónapos gyermeknevelési szabadságról beszélnek. Valószínű azért, mert a legtöbb esetben az anyák élnek az egyéves, illetve kétéves gyermeknevelési szabadság lehetőségével, s akkor valóban az apát illeti meg az újonnan bevezetett egy hónapos szabadság.
A segély a nettó bér 75%-a
Az elmúlt év december 27-én hozott 124-es számú sürgősségi kormányrendelet uniós követelménynek tesz eleget, amellyel esélyegyenlőséget kívánnak teremteni a szülők számára. Eddig az apák 5 nap szabadságra voltak jogosultak a gyermek megszületését követően. Az új jogszabály a március elseje után születendő gyermekek esetében érvényes. Eszerint, ha az anya igényelte a kétéves gyermeknevelési szabadságot és segélyt, akkor az apa számára nyílik lehetőség az egy hónapos gyereknevelésre. Ha az apa él a gyermeknevelési szabadság jogával, akkor az anyát illeti meg az egy hónapos gyermeknevelési szabadság és segély.
Az egy hónap a kétéves időszak alatt bármikor igényelhető. Az állami költségvetésből fizetett egyhavi gyermeknevelési támogatás a nettó bér 75 százaléka, azonban nem lehet kevesebb, mint 600 lej és nem lehet több, mint 3400 lej.
300 apa vállal gyermeknevelést
Maros megyében 6000 személy jogosult gyermeknevelési szabadságra és segélyre: 5700 anya és 300 apa.
Arra voltunk kíváncsiak, mi történik akkor, ha a munkaadó valamilyen okból nem hajlandó megadni a szóban forgó egyhavi szabadságot. Raduţ Cristian, a szociális szolgáltatások hivatalának igazgatója elmondta, hogy ez nem képezheti vita tárgyát, erre a szülőnek joga van, és két év leforgása alatt a munkaadónak és a szülőnek meg kell találni a megfelelő időszakot.
Felvetettük: mi történik akkor, ha az egy hónap gyereknevelési szabadságra jogosult szülő munkanélküli, neki ki és hogyan fizeti a gyermeknevelési segélyt?
A válasz egyértelmű: a munkanélküli-segélyt kapók esetében az igazgatóság folyósítja a járandóságot, pontosabban a munkanélküli-segély 75 százalékát. Ha a szülőnek már nem jár a munkanélküli-segély, akkor a szóban forgó hónapra semmilyen juttatásra nem jogosult.
Azt is tisztáztuk, hogy ezzel a jogszabállyal az anya kétéves gyermeknevelési szabadsága egy évre és 11 hónapra rövidül, utána vissza kell mennie dolgozni. Következésképpen a gyermeknevelési segélyt is csak erre az időszakra kapja. Arra a hónapra, amikor az apa van otthon, kizárólag ő kap anyagi juttatást az államtól.
A TATA, az apák jogaiért küzdő hazai szövetség tiltakozik a jogszabály ellen, amely szerintük nem más, mint az uniós irányelvek szerencsétlenül alkalmazott hazai változata, hiszen ez nem tesz egyebet, mint egy hónappal csökkenti a kétéves gyermeknevelési szabadságot, ha a másik szülő nem tudja vagy nem óhajtja kivenni az egy hónapos szabadságot. Továbbá, abban az esetben, ha az anyának nem áll módjában élni a gyereknevelési szabadság lehetőségével, akkor az apa sem igényelheti az egy hónapos gyereknevelési szabadságot.
