Halasztást kért Románia
a búzaexport-embargó ügyében
Július 25-én Brüsszelben összehívták az Európai Bizottság mezőgazdasági és halászati (AgriFish) bizottságát. A tanácskozáson jelen volt Florin-Ionuţ Barbu, Románia mezőgazdasági minisztere, aki kérte, hogy halasszák el az év végéig az Ukrajnából behozott búzára és más mezőgazdasági termékekre kivetett embargót, ugyanakkor azt is kérte, hogy a nem termelő területek vetésforgójára vonatkozó követelmények alkalmazását is halasszák el 2024-ig.
Mint ismeretes, az EU – Ukrajnát támogató intézkedéseként – engedélyezte a vám- és illetékmentes ukrajnai gabona behozatalát az EU országaiba. A dömping azonban negatívan érintette az Ukrajnával határos országok gazdáit, így a tiltakozások nyomán kivételt tettek Romániával, Lengyelországgal, Bulgáriával, Magyarországgal és Szlovákiával. A kivételezés határideje szeptember 15-én lejár. Mivel nem találtak más megoldást a helyzet orvoslására, az érintett tagállamok kérték az EB-t, hogy hosszabbítsa meg az év végéig a kivételezést. A helyzetet fokozta az is, hogy nemrég az oroszok megszegték a törökök közvetítésével kieszközölt egyezményt, miszerint szabad utat engednek az ukrán kikötőkből a gabonát szállító hajóknak, és nemrég bombázni kezdték a szállítmányokat. Az EU-ban Németország és Franciaország is ellenzi a határidő meghosszabbítását. Zelenszkij ukrán elnök is nyomást gyakorol az EU-ra, hiszen határozottan kijelentette, hogy számukra elfogadhatatlan, hogy szeptember 15-e után is meghosszabbítsák az intézkedést. Marc Fesneu francia mezőgazdasági miniszter véleménye, hogy nem lehet egyoldalú, egyéni megoldásokat találni, hanem az EU-nak közösen kell szembenéznie a helyzettel. Német minisztertársa felajánlotta, hogy anyagilag segítik Lengyelországot, de ő is megengedhetetlennek tartotta, hogy az EU továbbra is kivételezzen egyes országokkal. A helyzetre a NATO bevonásával keresnének választ, hiszen az is felmerült a tárgyalásokon, hogy a katonai szervezet biztosítsa a Fekete-tengeren a gabonaszállító konvojok biztonságát, ehhez azonban engedélyt kell kérni a török, bolgár és nem utolsósorban a román hatóságoktól mint NATO-tagállamoktól, hogy hadiflottát állomásoztassanak, illetve be-hajózhassanak az említett országok területi vizeire. Ez újabb háborús rizikófaktor lenne, így továbbra is mérlegelik a helyzetet. Tudomásunk szerint sem az EB, sem a NATO ez ügyben nem hozott érdembeli döntést.
A román miniszter továbbá azt is kérte az EB-től, hogy halasszák el 2024-ig a vetésforgóra kivetett ajánlásban (GAEC 7 és GAEC 8) megfogalmazott követelményeket, amelyek alapján környezetvédelmi megfontolásból bizonyos területeket szándékosan nem termelőként kell fenntartani. Azt is megemlítette, hogy Európában Románia használja hektáronként a legkevesebb növényvédő szert, ha ezt az arányt (0,57 kg aktív szer hektáronként) felborítják, akkor veszélybe kerülhetnek a gazdaságok termelőképességei és ez hosszú távon befolyásolhatja az európai élelmiszer-ellátás biztonságát is. Természetesen ezekre a felvetésekre sem adtak konkrét választ, hiszen az EU döntéshozóinak mérlegelniük kell minden javaslatot, ami egy hosszabb folyamat.
