Három évvel ezelőtt a látványterveket is bemutatták

Nyilvános konzultáció az Erdélyi Innovációs Központról

November 2-án nyilvános konzultációra és tájékoztatásra került sor a Maros Megyei Tanács székhelyén az Erdélyi Innovációs Központ létrehozásáról, illetve a megye energetikai mestertervének elkészítésére vonatkozó tanulmányokról – tájékoztatott a Maros Megyei Tanács tanácsadója. 

Három évvel ezelőtt, a helyhatósági választások előtti kampányban a Dózsa György községi művelődési házban bemutatták az Erdélyi Tudásközpont látványterveit. Akkor jelentették ki, hogy a Maros Megyei Tanács Lukafalván szeretné megépíteni az Erdélyi Tudásközpontot, amely egy adat- és kutatóközpontból, egy csarnokból és egy 5000 férőhelyes multifunkcionális rendezvényközpontból állna. A központ terveit Péter Ferenc tanácselnök, Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármesterjelöltje, Bors István, a Multinvest kutatási és fejlesztési igazgatója, valamint W. Szabó Péter IT-szakember, marosvásárhelyi tanácsosjelölt ismertette.

Akkor hangzott el, hogy Maros megyének olyan földrajzi és infrastrukturális adottságai vannak, amelyek a térség vezető megyéjévé tudják tenni. Az ország központi részén helyezkedik el, nemzetközi repülőtere van, és a közeljövőben nemcsak egy, hanem két autópálya halad majd át a megyén. Az ebből adódó lehetőségeket elemezve született meg annak a projektnek az ötlete, amely a megye következő tíz évének legfontosabb innovációs beruházása lesz.

Az is elhangzott, hogy Maros megyében és a térségben nincs olyan sportcsarnok vagy vásárcsarnok, ahol egy nagyobb eseményt meg lehetne szervezni. Ezt a hiányt szeretnék pótolni az Erdélyi Tudásközpont megépítésével, ahol hazai és nemzetközi szakmai konferenciákat, valamint beltéri és szabadtéri kiállításokat, vásárokat, de akár kulturális rendezvényeket – például koncerteket – is lehet majd szervezni.

Az Erdélyi Tudásközponthoz kapcsolódik egy nagy méretű, Erdélyben egyedülálló adatközpont és egy kutatóközpont is, ahol IT-szakemberek és egyetemisták kapnak majd lehetőséget arra, hogy IT-fejlesztéseken dolgozzanak.

 A cél az, hogy a hazai jó szakembereket itthon tartsák, és arra ösztönözzék őket, hogy itthon alapítsanak vállalkozásokat. Kifejtették, hogy mind az orvostudomány, mind az információs technológia területén teret és jó körülményeket tudnak majd biztosítani a hazai tudósoknak, ugyanakkor ide tudnak vonzani külföldi kutatókat is. A megyei tanács elnöke azt is elmondta, hogy Kolozsvár egyértelműen dominálja az erdélyi IT-szektort, de az Erdélyi Tudásközpont megépítésével mi is versenybe szállhatunk, hogy Maros megyének vezető szerepe legyen a digitalizáció és az innováció területén is.

Soós Zoltán akkor polgármester-jelöltként elmondta, az eredeti terv az volt, hogy a marosvásárhelyi egyetemek, meghatározó vállalatok, turisztikai szakemberek, közgazdászok bevonásával nemzetközi hírű vásároshellyé, üzletkötőközponttá tegyék Marosvásárhelyt, s Erdély legnagyobb rendezvény- és konferenciaközpontját építsék meg a repülőtér és az autópálya vonzáskörzetében. Ez csak a megyei tanáccsal és a metropoliszövezettel közösen fog megvalósulni. Péter Ferenc továbbgondolta a javaslatot, az ő terve, hogy ne csak rendezvényszínhely, hanem tudásközpont létesüljön Lukafalván, alig öt kilométerre a repülőtértől. 

A cél közös és világos, jelentették ki, egyrészt Marosvásárhelyt Erdély vásárközpontjává fejleszteni, másrészt elősegíteni, hogy a hazai tudás ne vándoroljon el, és a külföldi tudás idejöjjön. A kutatóközpont és az adatközpont sok befektetőt fog Maros megyébe vonzani. Azt szeretnék, hogy Marosvásárhely fejlődő város legyen, új munkahelyekkel, ami itthon marasztalja a fiatalokat. 

Bors István, a Multivenst kutatási és fejlesztési igazgatója akkor a több épületből álló tudásközpont projektjét ismertetve elmondta, hogy a több hektáron elterülő létesítményt zöld, barátságos környezetben képzelték el. A központ három nagy egységből áll, az egyik épület tartalmazza az adatközpontot 8 ezer és a kutatóközpontot 10 ezer négyzetméteren. A második épület egy 10 ezer négyzetméteres csarnok lesz, ahol prototípusokat és magas technológiájú termékeket lehet majd kipróbálni, olyanokat, amelyek a kutatóközpontból kerülnek ki. Tehát a két épület elhelyezését e logika mentén képzelték el. A harmadik épület egy 5000 férőhelyes, többfunkciós rendezvényközpont lesz, amihez 1500 férőhelyes parkoló tartozik. A központot a legkorszerűbb technológiával építik meg. Azért lényeges a tudásközpontot létrehozni, mert a legmagasabb technológiáknak van jövője, és ennek van a legnagyobb hozzáadott értéke minden más ipari termékhez képest. Ez a központ nagyon sokat jelent Maros megye jövője szempontjából. Az sem mellékes, hogy a központ magas képzettségű munkaerőt fog foglalkoztatni és itt tartani a régióban. 

Hol tartunk ma?

 A Maros Megyei Tanácsnál november 2-án az Erdélyi Innovációs Központ kapcsán megtartott nyilvános konzultáció és tájékoztató után kiadott közleményben az áll, hogy a kutatási-fejlesztési, innovációs és technológiai transzferközpont létrehozásával foglalkozó tanulmány célja az optimális helyszín meghatározása, a befektetési irányok kijelölése, a potenciális partnerek beazonosítása, az innovációs infrastruktúra létrehozásához és az akkreditálásához szükséges lépések ismertetése.

A klímasemlegességre való méltányos átállásra való törekvés, valamint Maros megye innovációs fejlesztése a versenyképes ágazatokban arra ösztönzi a megyei önkormányzatot, hogy foglalkozzon a kutatási-fejlesztési, innovációs és technológiaátadási infrastruktúra létrehozásával az energia, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, valamint az információtechnológia és kommunikáció területén.

A második tanulmány, az energetikai mesterterv célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló életképes megoldások beazonosítása, valamint innovatív megoldások keresése a megújuló energia hatékony felhasználására a teljes energiamixben. 

„A Maros Megyei Tanács olyan fenntartható módszerek beazonosításával foglalkozik, amelyekkel fokozatosan csökkenthető a megye földgázfüggősége. Az Erdélyi Tudásközpont alacsony károsanyag-kibocsátású létesítmény lenne, nemcsak az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködést, hanem az energiahatékonyság és a zöldenergia területén tevékenykedő új cégek létrehozását is ösztönözné. Egy másik lehetőség egy napelempark létrehozása a repülőtér területén, amely kiszolgálná a repülőtér és az ipari park áramszükségletét” – mondta megnyitóbeszédében Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke.

A közlemény kitér arra is, hogy a találkozón részt vett Antal István Lóránt, a szenátus energia, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek kitermelésével foglalkozó bizottságának elnöke, Novák Levente szenátor, Cosmin Karl Bănică, a WING Computer Group Kft. vezérigazgatója, Corina Daniela Mihai, az Audit IT&C Kft. vezérigazgatója, az üzleti és a civil szféra képviselői, valamint az érdekelt önkormányzatok képviselői. 

A tanulmány elkészítése időigényes folyamat… 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy miért csak 3 év elteltével, a látványtervnek a kampányban történt bemutatása után került sor a tanulmánnyal kapcsolatos konzultációra, illetve miért csak most esik szó az optimális helyszín meghatározásáról? A Maros Megyei Tanács sajtóirodája kérdésünkre válaszolva közölte, hogy a tanulmány mostanra készült el, de ezt számos előtárgyalás, felmérés, helyszíni egyeztetés előzte meg, egy ekkora projektnél a beruházás szükségességét is meg kell indokolni. A közbeszerzés lefuttatásakor be kell tartani a törvényes előírásokat, a jogszabályba foglalt határidőket, ami időigényes folyamat. Ez egy általános tanulmány, amely azokat a lehetőségeket vette számba, amelyek egy ilyen típusú innovációs központ létrehozásához szükségesek. A cég előzetes felméréseket készített, helyszíni terepszemlét tartott, hogy elkészíthesse a tanulmány alapját. Ehhez majd javaslatokat fogalmaz meg a megrendelő Maros Megyei Tanács. A helyszínt illetően nincs változás, továbbra is Dózsa György községben épülne meg az Erdélyi Tudásközpont. A tanulmányt készítő cég erről is megkérdezte az önkormányzatokat, de ekkora összefüggő területet senki sem tudna biztosítani. A tanulmány is azt támasztja alá, hogy Lukafalva a legmegfelelőbb helyszín.

Lassú az ütem, nem érdemes számításba kezdeni, mert ha ez a tempó, egy tanulmány 3 évet vesz igénybe, akkor a tudásközpont megépítése hányat?