Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Három marosvásárhelyi sportcsapat indul az adott sportág élvonalában a 2021/2022-es idényben. Ha azt tekintjük, hogy a 2020/2021-es bajnokságban csak egy ilyen volt, látszólag haladásról beszélhetünk. A valóság azonban egyáltalán nem szívderítő.
Noha sikerült nullába hozni a marosvásárhelyi Városi Sportklub pénzügyi mérlegét, távol állunk még attól, hogy a megyeszékhelynek egy adott bajnoki idényben hat-hét élvonalbeli csapata működjön, pedig nem is olyan régen még ez volt a megszokott. Kezdjük azzal, hogy a női röplabdacsapat például megszűnt, noha az előző éved egyetlen első vonalasaként nem esett ki az A1 osztályból. Kiejtette viszont a hozzá nem értő menedzsment.
A három most élvonalban induló csapat tehát újonc. A női kosárlabdában a Sirius egyáltalán nem számít a város támogatására, hisz jelentősek a nézetkülönbségek a Sirius és a Városi Sportklub vezetősége között, ami a prioritásokat és ami a menedzsmentet illeti. Az is igaz, hogy a Sirius azért térhetett vissza egy év kimaradás után az élvonalba, mert női kosárlabdában nincs alacsonyabb szintű bajnokság, ez más sportágban talán bonyolultabb lett volna. Egyelőre azonban úgy tűnik, a klub megfelelő szintű háttérrel rendelkezik, és a középmezőnyhöz ez elég lesz a bajnokságban. Női kosárlabdában amúgy a fele marosvásárhelynyi Sepsiszentgyörgy uralja a mezőnyt, a város támogatásával is, és úgy tűnik, Marosvásárhely túl kicsi ahhoz (lakosságszámban, mentalitásban, hozzáállásban és egyáltalán akaratban), hogy ezzel a szinttel konkurálhasson.
A mentalitásbeli hiányosságok a női foci esetében is nyilvánvalóak, hiszen a Ladies marosvásárhelyi bejegyzett székhellyel jutott az 1. ligába, ám székelyudvarhelyi háttérrel. A városi sportklub pedig sietett felszámolni a saját csapatát, ha már egy várost képviselő privát klub ott van az élvonalban. A Ladies persze Marosvásárhely névvel szerepel majd, de mindaddig, amíg a legjobbjaira a Székelyudvarhelyi Vasas Femina, a patrónus klub jogán, igényt fog tartani, nehéz lesz a feljebb lépés.
A harmadik élvonalbeli csapat a Városi Sportklub színeit képviseli majd, ám szintén egy olyan sportágról, a női vízilabdáról van szó, amelynek nincs alacsonyabb szintű bajnoksága, így elég a sima benevezés. Ráadásul a felnőttmezőnyt az előző idényben három bukaresti klub alkotta, ehhez csatlakozna negyedikként a VSK. Korábban a Torpinak volt felnőtt női vízilabdacsapata, amely egy adott évben a nemzetközi kupákba is benevezett, azonban ezt követően – utánpótlás híján – szinte azonnal megszűnt, a legjobbak pedig Bukarestbe igazoltak. Most egy újabb nemzedék jutott el a felnőttkor küszöbére, és – tekintve, hogy a bajnokság gyakorlatilag mindössze néhány tornát jelent – a költségek minimálisak. Kíváncsian várjuk az eredményeket, hiszen három lány, Kovács Adrienn, Csifó Adél és Mihály Tímea már most is ott van az U17-es Európa-bajnokságon, a válogatott másodedzője pedig klubbéli edzőjük, Cristian Ispir.
És ha szóltunk az élvonalbeli csapatokról, tegyük hozzá, hogy a másodosztályban sincs nagy tülekedés, csupán két csapatot indít a VSK. A férfi-kosárlabdázók számára egyértelműen a feljutás a cél, de az előrelépést célozzák a teremlabdarúgók is, noha utóbbiak esetében nehezebben lehet majd megszerezni a támogatást az élvonalhoz. A klub ugyanis továbbra sem ígér versenyképes hátteret, ezt minden szakosztálynak magának kell megteremtenie.
És a többi? A röplabda sorsa teljesen bizonytalan, és a MOGYTTE vezetősége döntésének függvénye. Noha a közelmúltig tárgyalások zajlottak az egyetemi klub és a városi sportklub között, ezeket az egyetem megszakította, a csapatot pedig felszámolta. Nincs sokkal jobb helyzetben a női kézilabda sem, a két éve még feljutással kacérkodó korábbi csapat szétszéledt, a szakosztálynak nincs erős menedzsere. Jelenleg a VSK-nak egy ifi III-as csapata van, ez lehet egy későbbi felnőttcsapat alapja négy-öt év múlva, ami nem igazán biztató perspektíva. Hogy egykor a városban férfi-röplabda- és kézilabdacsapatok is működtek, az ma már csak romantikus történelem...
Egy férfi-vízilabdacsapat létrejötte, különösen ha végre használatra is átadják (és nem csak a szalagot vágják át ünnepélyesen) az olimpiai méretű fedett uszodát, talán közelebb áll a megvalósításhoz. A Partizan klub szeretné itthon tartani a felnövekvő fiatalokat, és 2022-ben beiratkozni a felnőttbajnokságba. Ehhez a város támogatását is igényli. Nagy kérdés egyelőre, hogy a Partizan igényei és a VSK hajlandósága mennyiben találkoznak majd.
Még van egy sportág, amelyben halvány reménysugarat lehet felfedezni, de ebben nem holnaptól lesz felnőttcsapat. A Székelyföld Jégkorong Akadémia sátortetős pályájának átadása után hatalmas érdeklődés mutatkozott a jégkorong iránt. Továbbá várhatóan legkésőbb 2023-ig a ligeti jégcsarnokot is befejezik. Nem a lelkes edzők és hokizni akaró fiatalok hiányáról van tehát szó, hanem hogy ki tudja vállalni egy rendkívül drága sportág felnőttcsapata fenntartásának költségeit, ha páldául a sokkal kevesebbe kerülő férfikosárlabdában sem sikerült...
A végére hagytuk a labdarúgást, hisz, amint mondani szokás, (tetsz)halottról vagy jót, vagy semmit. A 2021/2022-es idény lesz a harmadik, hogy az első három ligában nincs képviselője a városnak. Az idén először viszont négy plusz egy csapat (a Marosszentgyörgyön bejegyzett Kinder gyakorlatilag szintén marosvásárhelyi) iratkozott be a 4. ligába, és minimum kettő a feljutást célozza. Ahhoz azonban, hogy valaha ismét 1. ligában játszhasson megyeszékhelyi klub, igencsak sok víznek kell még lefolynia a Maroson. Arról nem is beszélve, hogy ezzel kapcsolatban még épkézláb terv sincsen. És aligha lehet, ha pillanatnyilag sokan Csíkszereda függelékeként képzelik el Marosvásárhely jobb sorsra érdemes fociját...