2025. május 25., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hibát hibára halmozott a Sepsi OSK, ez vezetett a kieséshez a szuperligából, ugyanis a csapat semmiben nem szenvedett hiányt és a klub költségvetése alapján ennek nem szabadott volna megtörténnie. Az idény során hozott döntések azonban mégis ide vezettek. A meghozataluk idején talán jónak és helyesnek tűntek, a következményeket azonban utólag tapasztalhattuk. Következzék egy rövid elemzés arról, hogy mi is történt.

Az első rossz döntés Bernd Storck edzőként való kinevezése volt, még a 2023-2024-es idény során. A német szakember egy olyan futballba érkezett, amelyben a mentalitás gyökeresen eltér attól, mint amelyben nevelkedett és amelyet nem értett meg. A játékosok nehezen viselték a drákói szigorúságot, különösen azt, hogy közösen kellett reggelizniük, ehhez ugyanis nagyon korán kellett kelniük, hiszen Brassóból ingáztak Sepsiszentgyörgyre. Az idényt még sikerült megfelelő módon befejezni, de a feszültség idővel felgyülemlett. Ráadásul nyáron Storck tisztogatásba kezdett, és mivel szabad kezet kapott, fiatalítás címen több fontos játékostól megvált, az általa hozott futballisták zöme pedig utóbb nem vált be. A német szakember abban is hibázott, hogy – nyugati mintára – a nyári felkészülés során nem fektetett hangsúlyt az erőnléti felkészülésre, ezt a játékosok lelkiismeretére bízta. Később ugyan próbáltak erősíteni, de már egy erősen beszűkült piacról, ráadásul nem segített Diószegi László „keménykedése” sem, amellyel Varga Kevint és Kecskés Ákost elküldte a csapattól (noha talán egy pénzbüntetés elég lett volna a fegyelmezetlenségük megtorlására). Az elégedetlenség a pályán csapódott le, a gyalázatos teljesítmény miatt pedig Bernd Storcknak mennie kellett.

Újabb rossz döntés következett azzal, hogy egy tekintélyes szakember helyett a klub keretéből Valentin Suciut bízták meg a szakmai irányítással. Suciu habitusa ugyanis nem volt alkalmas arra, hogy rendet tegyen a sorokban. A játékosok a lassú beszédét és nyugalmát a gyengeséggel azonosították. Ráadásul Valentin Suciu rendkívül merevnek bizonyult taktikai szempontból, képtelen volt mérkőzés alatt váltani, cseréi könnyen kiismerhetőek voltak. A Storck-féle szigortól megszabadult csapat elért néhány pozitív eredményt, inkább csak a játékosok tehetségének köszönhetően, ám lassan úgy kezdtek játszani, mint egy karmester nélküli zenekar – hallás után. A téli szünetben ismét elmaradt az erőnléti felkészítő az idő rövidségére hivatkozva, ráadásul két kulcsjátékos – Ciobotariu és Alimi – távozott, pótlásuk pedig nem sikerült.

Miután a csapat kimaradt a felsőházból, látható volt, hogy nem mehet így tovább, azonban következett a legrosszabb döntés az egész idényből. A közösségi hálókon kommentáló botcsinálta „szakikra” hallgatva Diószegi László megkereste Dorinel Munteanut, aminek katasztrofális eredménye lett. Munteanu egy olyan csapatot vett át, amely fényévekre áll attól, ami neki fekszik: hiányzott belőle az a harapósság, amelyre alapozott volna (lásd a nem kielégítő fizikai állapotot), és a legtöbb játékosa nem tudta lenyelni darabos, durva stílusát. Az eredmény: öt meccs, egy pont, és kieső helyre csúszás. 

László Csaba érkezése az utolsó három meccsre már a szalmaszálba való kapaszkodás esete volt, talán lett volna esély a megmenekülésre is, ám soha nem szabadott volna olyan helyzetbe kerülni, hogy egyetlen mérkőzésen, egyetlen kapushibán múljon egy egész idény kimenetele.

Nem adom fel – mondta Diószegi László a kiesés után, és radikális változásokat ígért. A többi között azt, hogy minden játékosnak be kell költöznie Sepsiszentgyörgyre Brassóból, hogy személyesen gondoskodik arról, hogy a bajnoki szünetekben ne hiányozzon a fizikai felkészítő, és csak azok a játékosok maradnak, akiknek fontos a klub. Ez az elmélet. A klubtulajdonos az idény során azonban már számtalanszor ígért radikális változásokat, és lám, hová jutottak. Ezért az első intézkedés talán az kellene legyen, hogy profi klubmenedzsment vegye át az irányítást, amely az edzőket nem hallás után nevezi ki, a keret kialakításánál pedig nem a játékosügynökök mézes-mázas szavai döntenek.

S noha a Sepsi OSK-nál már a 2. liga előkészítése megkezdődhetett, az idény még nem zárult teljesen le. A hétvégén a felsőház is befejeződött, noha az utolsó fordulónak már nem volt tétje. Hátravannak még a bennmaradásért/feljutásért vívott osztályozók, amelyben a Sepsi OSK helyett az Unirea Slobozia érdekelt...


Eredményjelző

Szuperliga, felsőházi rájátszás, 9. forduló: Bukaresti Rapid 1923 – Kolozsvári CFR 1907 1-4; 10. forduló: Kolozsvári CFR 1907 – Bukaresti FCSB 1-1, Kolozsvári FCU – Bukaresti Rapid 1923 2-2, CSU Craiova – Bukaresti Dinamo 1948 2-1.

A Szuperligás szereplésért kiírt osztályozó: Jászvásári CSM Politehnica – Bukaresti Metaloglobus 1-1.


Az utolsó meccsen, amely mindent eldöntött, az Unirea 04 Slobozia legyőzte a Sepsi OSK-t

Fotó: az AFC Unirea 04 Slobozia közösségi oldala






Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató