Híres erdélyi magyarok
2015-08-20 13:55:31
- Kuti Márta
Augusztusi évfordulók, 2015
Augusztusi évfordulók, 2015
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Bányai Elemér (Szamosújvár, 1875. aug. 21 – Oblasce, 1915. ápr. 2.): újságíró, író. Kolozsvárott szerzett bölcsészdoktorátust 1900-ban. 1905-ig Kolozsvárott az Ujság, a Magyar Polgár és a Kolozsvári Lapok szerk.-je. 1905-től Bp.-en egy ideig az MNM könyvtárában gyakornok, 1910-től a Magyar Nemzet, 1914-től a Magyarország belső munkatársa. Zuboly álnéven a Vasárnapi Ujságba, Pesti Naplóba, Magyar Nemzetbe írt színes riportokat az aktuális eseményeken kívül a m. történelem és irodalom kiemelkedő alakjairól és alkotásairól, Bp. nevezetességeiről. A 20. sz. elején annak a radikális polgárságnak volt a képviselője, amely hevesen támadta a konzervativizmust és a reakciót. Ady Endre hű barátja volt. Az I. világháborúban az uzsoki szoros körüli harcokban esett el. F. m.: Örmény anekdoták (I–III. Szamosújvár, 1903); A Pesti Hírlap harminc éve (Bp., 1908); A Századok név- és tárgymutatója (Bp., 1908); A Pesti Napló 1848–1908 (Bp., 1908); Zuboly könyve (B. E. válogatott munkái, Bp., 1915). – Irod. Ady Endre: Bölöni György, Krúdy Gyula, Kunfi Zsigmond, Mikes Lajos stb. megemlékezései Zuboly könyvében (1916); Derzsi Tamás: Emlékezés Zubolyra (Élet és Irod. 1965. 16. sz.).
Kovács István (Kézdivásárhely, 1880. aug. 21. – Kolozsvár, 1955. aug. 15.): régész, numizmatikus. Tanulmányait a kolozsvári egy. bölcsészeti karán végezte, közben Strassburgban és Berlinben is hallgatott numizmatikát. 1910-ben doktorált, 1913-ban a numizmatika magántanára a kolozsvári egy.-en. 1909-től kezdve több ásatást végzett Erdélyben. Az I. világháborúból és hadifogságból betegen tért vissza, ami akadályozta a régészeti terepmunkában, ezután főleg feldolgozó és oktató munkásságot fejtett ki. 1920 után Kolozsvárott az Ókortudományi Intézet munkatársa volt haláláig. Erdélyben végzett korszerű módszeres telep- és temetőásatásai, a korai népvándorlás korára vonatkozó kutatásai jelentősek voltak. F. m.: A marosszentannai nép-vándorláskori temető (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1912); A mezőbándi ásatások (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1913); A marosvásárhelyi őskori telep skytha- és népvándorláskori temető (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1915). Irod. Kelemen Lajos: Stefan K. (Studii si Cercetări de Istorie, 1956); Székely Zoltán: K. Stefan (Studii si Cercetări de Istorie Veche, 1956).
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.