Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-01-10 15:11:25
Januári évfordulók, 2014
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
SÜKEI KÁROLY, SÜKEY (Bukarest, 1824 – Losonc, 1854. jan. 18.): újságíró, költő, műfordító, a pesti márciusi fiatalok egyik vezére. Imre református lelkész fia. Iskoláit Nagyenyeden és Kolozsvárt végezte, 1845-ben abbahagyta jogi tanulmányait, és újságíró lett. 1847-ben az Életképek körül tömörülő fiatal demokrata írókhoz csatlakozott. A márciusi események egyik résztvevője, a szabadságharc idején honvéd, később Perczel Mór hadsegéde. 1850-től Pesten több lap munkatársa, 1853-tól haláláig a losonci református gimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára. Újságírás mellett az irodalom egyéb ágaival is foglalkozott, verseket írt, Victor Hugo, Shelley, Gogol, Thackeray alkotásait fordította. Fő műve: Hulló csillagok (versek, Pest, 1851).
KUNCZ ÖDÖN (Arad, 1884. jan. 18. – Bp., 1965. márc. 19.): jogász, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1930–1949). Kuncz Aladár bátyja. A kolozsvári egyetemen szerezte jogi diplomáját. 1908-ban ügyvédi vizsgát tett. Külföldi tanulmányút után bírósági szolgálatba lépett. 1911-ben a kolozsvári egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1914-ben uo. a kereskedelmi jog ny. rk., 1916–19-ben ny. r. tanára. 1920–27 között a bp.-i közgazdasági egyetemen, 1928–49 között a bp.-i tudományegyetem jogi karán ny. r, tanár (kereskedelmi és váltójog). Szerkeszti a Gazdasági Jog c. folyóiratot; az Institut International des Études Coopératives főtitkára, a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének igazgatója volt. Szövetkezeti, kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott. Részt vett a Szladits-féle Magyar magánjog (I–V. Bp., 1939) egyes részeinek kidolgozásában. Az igazságügy-minisztérium megbízásából több kodifikációs tervet készített és tett közzé (Törvénytervezet a részvénytársaságokról, a szövetkezetekről és a korlátolt felelősségű társaságokról, Bp., 1926, Törvénytervezet a szövetkezetekről, Bp., 1934 stb.). Emellett számos gyakorlati jellegű munka (Grillsorozat) szerkesztésében vett részt és több kommentárt adott ki. Művei: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata (I–II. Bp., 1922); A magyar kereskedelem és váltójog tankönyve (Bp., 1938); Küzdelem a gazdasági jogért (Összegyűjtött kisebb dolgozatai, III. Bp., 1939–41).
LÁZÁR JAKAB (Alvinc, 1824. jan. 19. – Bécs, 1895. febr. 1.): erdészeti szakíró. Erdészeti tanulmányait a selmecbányai akadémián végezte. 1846-tól kincstári gyakornok, 1848-ban a selmecbányai akadémián segédtanár, ahol elsőként tanított magyar nyelven. A szabadságharc bukása után a bélabányai erdészetnél, majd Erdélyben szolgált. 1867-től ismét Selmecbányán tanított, 1872-ben a fogarasi uradalom igazgatójává nevezték ki. Ő írta az első magyar nyelvű erdészeti szakkönyvet. Szaktanulmányai a Gazdasági Lapokban, valamint az Erdészeti és Gazdászati Lapokban jelentek meg. Műve: Erdészeti kézikönyv műszaki segédszemélyzet, nemkülönben erdőbirtokosok, gazdatisztek, községek, községek és gazdasági intézetek számára (Pest, 1871).
SZEMÉLYI KÁLMÁN (Nagyvárad; 1884. jan. 19. – Szentes, 1946. aug. 13.): jogász, egyetemi tanár, 1909-től bp.-i ügyvéd, 1915-től nagyváradi jogakadémiai tanár, 1920-ban bp.-i egyetemi magántanár (római jog). 1920-tól ismét bp.-i ügyvéd, 1938-tól szegedi, 1940– 44 között kolozsvári, 1945-től ismét szegedi egyetemi tanár. Részt vett a Szladits-féle Magyar magánjog c. gyűjteményes munka megírásában. – Fő művei: A névjog (Bp., 1915); A nő magánjogi helyzetéről (Nagyvárad, 1918); Római jog (I – II., Bp., 1932); Szemelvények és gyakorlati feladatok a római jogból (Kolozsvár, 1941); Magánjogunk fejlődése (Kolozsvár, 1941).
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.