Hogyan gazdálkodhat rosszul egy ország?

Vészhelyzetben az állam pénzügyei

Az állam pénzügyeit rengeteg veszély fenyegeti. Napjainkban két hatalmas kockázati tényező is jelen van, az egyik a járvány, a másik pedig a háború. Ezeknek az eredménye többek között az infláció, amelyet Romániában is mindenki tapasztal. A vezetőknek az lenne a feladata, hogy az Európai Unióval közösen találjanak megoldást a kialakult helyzetre, és ne úgy próbálják orvosolni a jelenséget, hogy megölik a kisvállalkozókat.

A DeepDive fesztiválon tartott előadást dr. Bokros Lajos egyetemi tanár, Magyarország volt pénzügyminisztere. Vele beszélgettünk a jelenlegi gazdasági helyzetről.

– Milyen vészhelyzetekbe kerülhetnek az állam pénzügyei?

– Rengeteg vészhelyzet van, most leginkább a háború hatásai érződnek. Romániában ez a hatás az infláció. A vártnál magasabb inflációhoz az is hozzájárult, hogy az egyes kormányok túlságosan jelentős kiadásokat hajtottak végre, illetve a jegybankok túl sok monetáris enyhítést alkalmaztak. Ez a keresleti oldal. Azonban a kínálati oldalon az a jelenség mutatkozik, hogy bizonyos kínálati láncok világgazdasági szinten teljesen összetörtek. Hiány van félvezetőkből, az előrejelzések szerint pedig hamarosan élelmiszerhiánnyal is kell számolni. Ezek a tényezők pedig tovább fokozzák az inflációt. Ilyenkor olyan gazdaságpolitikát kell alkalmazni, amely megoldja ezeket a kínálati problémákat, amit nem lehet belföldön megoldani, azt EU-n belüli összefogással kellene. Ilyen lenne például az, ha végre egységes energiapolitikája lenne az Európai Uniónak, valamint, ha az egyes országok szigorúbb költségvetési politikát folytatnának. Ez ideiglenesen visszavesz a gazdaság keresletéből, de jelenleg, az infláció esetében, éppen erre lenne szükség.

– A jelenlegi helyzetben mennyire jó megoldás egy árstop bevezetése különböző termékek esetén?

– Semennyire. Sőt ez kifejezetten káros, hiszen eltorzítja a piacon a keresleti-kínálati viszonyokat. Továbbá azokat a vállalatokat, amelyek nem tudják tovább hárítani a költségeket, nagyon nehéz helyzetbe hozza az árstop. De talán a legfőbb hiba mégis az, hogy az árstop általános. A jómódú középosztály tagjai számára teljesen fölösleges olcsóbban adni az üzemanyagot vagy egyes élelmiszereket, hiszen ők meg tudják fizetni a magasabb árat is. Ehelyett a támogatásokat célzottan a rászorulókra kellene összpontosítani. Ezt Nyugat-Európában általában így is teszik, Kelet-Európában azonban nem mindenhol.

– A mikroökonómia első törvénye, hogy nincs ingyenebéd. Ennek fényében ki fizet az árstop miatt?

– Mindenki. Ráadásul nem átlátható módon, hiszen az ársapka a költségvetési hiányt növeli, vagy egyes vállalatok nyereségét teljeséggel elviszi, és veszteségbe fordítja. Hogy ennek ki a kárvallottja? Mindenki és mindenki egyformán. Ebben a helyzetben a szegények és a gazdagok egyformán vannak terhelve, holott a válság költségeivel elsősorban a jómódúakat kellene terhelni.

– Hogyan lehet gazdasági kérdésekkel felkelteni a fiatalok érdeklődését? Egy, az ő számukra szervezett fesztiválon beszélgetünk, így a kérdés adja magát.

– Szerintem minden fiatal érzi az árak emelkedését. Az egyetemisták, akiknek az előadáson is beszéltem, jobban megérzik ezeket a változásokat; látják a megélhetési költségek, a tandíjak, a lakbérek, az élelmiszer drágulását. Viszont az kell megérteniük, hogy ne kizárólag a saját bajukként fogják fel ezeket a jelenségeket, hanem társadalmi jelenségként. Mindig kérdezzenek rá az okokra, értsék meg a jelenség természetrajzát, és annak fényében olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek nemcsak hatékonyak, hanem a társadalmi szolidaritást is erősítik.