2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A szakma megbecsüléséért emeltek szót

A 75 éves marosvásárhelyi magyar nyelvű gyógyszerészképzést ünnepelték, de a november 10-i rendezvényen kevés szó esett arról, hogy az utóbbi években a szakma veszített népszerűségéből, amit az egyetemi felvételi adatok jól tükröznek. A végzettekkel való beszélgetés során az is elhangzott, hogy sokféle lehetőséget tartogat a pálya mind a gyógyszertári munka, mind az ipar területén. Az összkép ennek ellenére negatív, a képzés hullámvölgyben van. 

Miközben a magángyógyszertárak száma folyamatosan csökken, a gyógyszerpiacot a gombamód szaporodó patikaláncok uralják, amelyek egységeiben szó sincs gyógyszerek készítéséről, a tanácsadás is ritka, vagy nem létezik. Bonyolulttá vált és vontatottan megy az adatok bevezetése a számítógépbe, ezért lassan fogyó sorok alakulnak ki, és a feszült hangulatban szóba sem jöhet a tanácsadás, mivel sorral a háta mögött a páciens már nem is mer kérdezősködni. Holott fontos lenne tudni, hogy mikor, mennyit lehet bevenni, milyen gyógyszerekkel nem szabad együtt használni, és milyen mellékhatások fordulhatnak elő, de helyenként még a használati utasítást is elfelejtik ráírni a gyógyszer dobozára. A patikaláncokban a szakmai szempontokat háttérbe szorítják a kereskedelmi érdekek. A pultok, polcok tele vannak úgynevezett étrend-kiegészítőkkel és kozmetikai termékekkel, amelyeken nagyobb a kereskedelmi árrés, és ez lehetővé teszi a nagyobb jövedelmet. Az alkalmazottként dolgozó gyógyszerészektől pedig azt várják el, hogy a drágább gyógyszereket beszéljék rá a vásárlókra, hogy azokból fogyjon el minél nagyobb mennyiség. Hogy pozitívumot is említsünk, vannak olyan patikaláncok, amelyek román és magyar nyelven hasznos füzeteket adtak ki betegségekről, gyógyszerekről, de az utóbbi időben mintha azok is eltűntek volna. 

Illusztráció

Fotó: Nagy Tibor (archív)

A témáról a november 10-i ünnepség végén a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar jelenlegi és volt tanárainak a véleményét kérdeztük. 

– Hogyan vélekednek a népszerűségvesztés okozta hullámvölgy okairól? Miben reménykednek, látnak-e megoldást? 

Dr. Tőkés Béla egyetemi tanár: – A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy úgy tekintik manapság a gyógyszerészt mint eladót. Holott a gyógyszerészet nem könnyű egyetem… A főtéri nagy patikát valamikor permanensnek nevezték, mert éjjel-nappal nyitva állt. Egyik erősségük az volt, hogy az orvos által felírt magisztrális receptek alapján a négy-öt komponensből álló gyógyszert a patika laboratóriumában készítették el. Ez már a múlté. Ma a gyógyszerésznek néhány ezer nevet kell megtanulnia, hogy tudja, mit és honnan vesz le a polcról, és ha az nincs, akkor tudja, hogy mit kell helyette ajánlania. Mivel nincsenek magisztrális készítmények, az egyetemi hallgató nem érzi, hogy az egyes tantárgyakat miért kell tanulnia. Ebbe akár bele is sorvadhat a gyógyszerésztudomány, ami nagy kár lenne. 

 Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár: – Gyógyszerészet volt, bizton állítom, hogy van, és reméljük, hogy lesz is. Ebben a folyamatban az a sajnálatos, hogy nem feltétlenül a szakemberek döntése, hogy hova vezet a jövő. A tőke uralma ezt a kérdést sajnos a kereskedelem szintjére vitte – tisztelet a kivételnek –, és ez a legaggasztóbb. A jövő gyógyszerészeinek azt lehetne kívánni, hogy minél nagyobb kitartásuk legyen, és megfelelő pénzügyi erejük is, hogy megvalósíthassák vállalkozásaikat, és valóban a beteg szolgálatában tartsák a gyógyszertárak munkáját.

Dr. Sipos Emese egyetemi tanár: – 12 gyógyszerészképző hely van ma Romániában. Ez az egyik probléma, a másik pedig az, hogy nagyon nehéz az öt év egyetem ahhoz képest, hogy a végzős gyógyszerészek milyen munkát végeznek a gyógyszertárakban. A gyógyszertárláncok elterjedése miatt a patikák többségében nincsen már a patikus által végzett gyógyszerkészítés, eladókká váltak a gyógyszerészek, a Gyógyszerészkamara sem védi őket, hiányzik a tisztelet irántuk. Egy középiskolát végzett diák pedig úgy érzi: a bejutás könnyű, de az öt év elvégzése nagyon nehéz ahhoz képest, hogy egy olyan munkahelyen fog dolgozni, ahol nem becsülik, nem tisztelik eléggé, a fizetése kevés. Emiatt az utóbbi években még a tandíjmentes helyek sem telnek be, ami nemcsak helyi, hanem országos jelenség, és csekélyebb mértékben például Magyarországon is érezhető. 

Dr. Donáth Gabriella egyetemi docens: – Gyógyszerésznek lenni ma már nem annyira menő, mert a fiatal végzős nem keres annyit, mint például egy informatikus. A gyógyszerészszakma kiment divatból. Marosvásárhelyen telítve van a gyógyszerészpiac, de Székelyföldön vannak még helyek. A patikaláncokhoz tartozó egységekben elhelyezkedő vagy magángyógyszertárakban alkalmazottként dolgozó gyógyszerészek keveset keresnek az egészségügy más területeihez képest, holott öt évet kell tanuljanak nem könnyű tantárgyakat. A mostani fiatalság igényei pedig nagyok, gyorsan, egyből szeretnének jó fizetéssel járó munkahelyet találni.

Abban reménykedem, hogy ez egy mélypont, de megváltozik, mert gyógyszerészekre a jövőben is szükség lesz. A patikaláncok tulajdonosai rájönnek, hogy ha nem fizetik meg, egy idő után kifogynak a gyógyszerészekből, holott az előírások szerint bizonyos egységeik nem működhetnek gyógyszerész jelenléte nélkül. 

Dr. Gáll Zsolt egyetemi docens, a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar dékánhelyettese: – A gyógyszerészet jövőjét illetően a panelbeszélgetések keretében (az ünnepélyes könyvbemutató során) elhangzott információk is érintették részben a magyarázatot: a sikeres pályához nem elég, hogy jó szakmai tudással legyen megalapozva, szükséges még egy kis plusztörekvés, ami akár a szak iránti szeretetből, hivatástudatból ered. Kell az az eltökéltség, ami az elméleti tudást átalakítja sikerré. A jelenlegi generációkhoz tartozó fiatalokban azt tapasztaljuk, hogy aki a gyógyszerészeti képzés mellett dönt, valamilyen konkrét okkal teszi. Lehet ez a családban már meglévő gyógyszertár működtetése, vagy gyors pénzkeresési lehetőségként az ipar felé történő orientálódás. Nyilván nincsen sok olyan hallgató, akinek már első évtől az a célja, hogy az iparban helyezkedjen el, ami a legjobb megélhetést biztosítja romániai szinten annak, aki nem akar vagy nem tud saját gyógyszertárat nyitni. Kezdetben nagyon nagy tőkét kell betenni ahhoz, hogy az fenn tudjon tartani egy olyan havi forgalmat, amiből még jövedelmet is lehet pluszban teremteni. A jelenlegi nemzedék a gyors képzettségszerzés következtében beleesik abba a hibába, hogy a célkitűzése nem az, hogy jó szakember legyen, hanem hogy megszerezzen egy diplomát, amivel majd továbblép. A jelenlegi gazdasági helyzetben a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek fizetése nagyon elmarad az egészségügyben dolgozókétól, ahol különösen az orvosok fizetése húzza felfelé az átlagot. A magánszektort pedig a patikaláncok uralják. Ezeknek az érdeke, hogy minél kevesebb pénzért minél több gyógyszerészt alkalmazzanak, mert egyes munkapontok működése még gyógyszerészekhez kötött. Nem adnak többet, mert gyakorlatilag nincsen versenyhelyzet, ugyanis négy-öt-hat gyógyszertárlánc uralja az egész piacot. Mellettük nehéz önálló üzletbe kezdeni, így a gyógyszerészek kénytelenek lesznek úgymond kevés pénzért is dolgozni. Ilyen helyzetben nehéz meggyőzni a diákot, hogy jöjjön hozzánk, tanuljon öt évet, ezalatt mi adunk egy szolid elméleti képzést, és utána annyit fog keresni, mint egy középfokú végzettségű kereskedelmi szakember. Emiatt vált országos jelenséggé, hogy a gyógyszerészet iránt nagyon lecsökkent az érdeklődés az utóbbi évben. Úgy gondolom, hogy ez mutat egyfajta hullámzást is. Ha visszanézünk a múltba, ezelőtt 15-20 évvel nagyon jól kerestek a gyógyszerészek, ezért nagyon sokan akarták ezt a pályát választani, és 60-nál is többen jelentkeztek évente. Az elmúlt két évben viszont alig tudtunk 25-30 diákot felvenni. Még néhány évig marad ez a trend, utána meg fog változni. Személyesen azt gondolom, hogy nagyon sokat javítana a helyzeten, ha végre Romániában is a szakképesítéssel rendelkező gyógyszerészek el tudnának helyezkedni kórházakban például. Az osztályos gyógyszerészek alkalmazása, amire nagy szükség lenne, ismét fellendítené a szakképesítést. A modern kor gyógyítási eszköze a gyógyszer, ezért egyre nő a gyógyszerarzenál. Be kellene látni, hogy az orvosképzés nem nyújt egy olyan fajta biztos tudást, hogy a gyógyszer-interakciókat, a gyógyszermellékhatások okozta problémákat az orvos ki tudja küszöbölni. Emiatt szükség van még egy szakemberre, aki követi a beteg kezelését. Azt gondolom, hogy ez lendítene a jövőnkön. Jómagam is gyógyszerész lévén, aki ezt a tantárgyat is oktatja a hallgatóknak, nagyon örvendenék, ha egyre többen kerülnének be az állami szektor kórházaiba, és ugyanúgy a magánkórházakban is megállnák a helyüket mint hasznos tagjai egy-egy gyógyító csapatnak. 

Ahogy a válaszokból kiderül, a problémákat érzi a szakma is, ezért november 15-én a fővárosban tüntettek a gyógyszerészek azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a „beteg” gyógyszerészeti rendszerre, amelyről szerintük megfeledkeztek a kormányok az elmúlt 20 évben, és a döntéshozók közömbössége miatt a társadalom alábecsüli – olvashattuk az Agerpres hírügynökség tudósításából. A szervezők, a Romániai Gyógyszerészek Kezdeményező Csoportja és a Romániai Gyógyszerészek Országos Szakszervezete közleményükben megfogalmazták, hogy „más európai országokban a gyógyszerészeknek kulcsszerepük van az egészségügyi rendszerben, és a képzettségükhöz méltó feladatokat kapnak. Az orvosi csapat tagjainak tekintik őket, részt vesznek a betegségek megelőzésében és nyomon követésében, ők a legkönnyebben elérhető egészségügyi szakemberek… Ezzel szemben Romániában az évek során hozott döntések nem a gyógyszerészekre és a páciensek egészségének megőrzésében betöltött szerepükre összpontosítottak”.

Ezért követelik a patikák által kiadott gyógyszerek időben történő elszámolását, a patikák átminősítését kereskedelmi társaságból gyógyszerészeti szolgáltatóvá, a közszférában dolgozó gyógyszerészekre vonatkozó személyzeti szabályzat újragondolását, a gyógyszerészek bevonását a krónikus betegek állapotának követésébe egy országosan egységes szolgáltatási rendszer bevezetésével, a gyógyszerészek vidéken történő munkavállalását támogató intézkedéseket és a piacról hiányzó gyógyszerekre vonatkozó jogszabályi keret módosítását.

Várjuk a fejleményeket.

Az idén végzett gyógyszerészek ballagási ünnepsége

Fotó: Nagy Tibor


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató