2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

II. Kárpát-medencei alkotótábor Mezőmadarason

A székely mezőségi Mezőmadarason idén második alkalommal szervezték meg a KÁRP-ART Kárpát-medencei Képzőművészeti Mesterszimpó- zium és Művésztelep alkotótáborát, ahová a Kárpát-medence magyarlakta régióiból hívtak meg hivatásos művészeket. A kezdeményezés elindításakor az volt a cél, hogy a széles szórásban élő alkotók a közös együttlét során tapasztalatot szerezzenek egymástól, és képet kapjanak arról, hogy a saját művészi identitásuk hogyan ágyazódik be a magyar és az európai kultúrtérbe. A tábor résztvevőinek alkotásaiból augusztus 19-én, csütörtökön 17 órakor, a Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílik kiállítás a Szabók bástyájában. 

Alkotás közös kulturális egységben 

Dóró Sándor és László Dániel Magyarországról, Fazakas Barna és Horváth Levente Erdélyől, Füzik Szilvia és Méry Beáta Felvidékről, Lak Róbert és Sárkány Balázs a Vajdaságból és Kulin Ágnes Kárpátaljáról vesz részt rajta. 

Lapunk felkereste a művésztábort, hogy betekintést nyerjen az alkotói folyamatba. Arra voltunk kíváncsiak, milyen mértékben inspirálta őket a székely mezőségi táj és életvitel, élményeiket, a látottakat mennyire tudták beágyazni az alkotásokba.

A tábor idei alkotóközösségének művészeti vezetője Posta Máté volt, aki Budapestről érkezett, a Szolnoki Művésztelepen is tevékenykedik. – A tábor lényege, hogy a Kárpát-medence magyarsága együttesen képviseltesse magát. Egy ilyen művésztelep alkalmas arra, hogy összehozza az egymástól távol élő művészeket, hogy a művészeti elképzeléseikről eszmét cserélhessenek. Fontos, hogy elindult egy folyamat, ami a globalizációs világban sokkal közelebb hoz egymáshoz, a határok csak jogi határok, a kulturális terünk ennél jóval nagyobb. A kultúrpolitika egyre több lehetőséget ad arra, hogy a köztünk levő távolságok csökkenjenek, s egy közös kulturális egységet alkossunk a Kárpát-medencében – fogalmazott Posta Máté. 

A táj mint fő mutívum

Horváth Levente Zsobokon élő festőművész számára nem idegen a mezőségi táj, most kiemelten a gazdasági épületek érdekelték. A falvak építészete tájegységenként változik, viszont a gazdasági épületek midenütt ott vannak. Ezeket örökítette meg fotón, festményen, hiszen érdekesnek tartja, hogyan alakul át egy csűr, az eredeti rendeltetés elvesztése után milyen funkciót kap.

– A Székely Mezőségnek jellegzetes hangulata van – mondta Fazakas Barna reklámgrafikus, aki Csíkszentkirályról érkezett. Figyelmét azok az urbanisztikai és infrastrukturális megoldások, a falut keresztül-kasul átszelő sárga gázvezetékek ragadták meg, amelyek tájidegenek, nem illenek be a hagyományos faluképbe. 

Sárkány Balázs szobrászművész, de a táborban a festészetet választotta. A vajdasági „lapos” vidékről, Horgasról érkezett a mezőmadarasi dombos-völgyes tájba, ami nagyon inspiráló számára. A faluban található hagyományos épületek oromzatán levő motívumok, a kerítések ácsolatai ihlették meg leginkább, ezeket örökítette meg. 

László Dániel budapesti festőművész zarándokként már járt Mezőmadarason. Tájképfestőként a táj karakterét keresi és festi meg, ami, bevallása szerint, nem is olyan könnyű. A részletek nem sokat mondanak, nagy panorámát kell bevenni, ahhoz a temető fölötti részre vagy a faluba vezető szerpentines útra szokott kimenni. A festőművész galériát vezet a budapesti Bartók úton, ahol bemutatják az összes Kárpát-medencei művésztelepet. Eddig több mint hatvan művésztelepet mutattak be, jövőre következik a mezőmadarasi. 

Méry Beáta felvidéki alkotóként vett részt a táborban, grafikai elemekkel átszőtt festészettel foglalkozik. Nem először jár a településen, most akvarellmunkákat készített és felületkísérleteket végzett, képeibe a helyi táj mellett a faluban fellelhető szimbólumokat szőtte bele. 

Füzik Szilvia is Felvidékről, Pozsonyból érkezett, nagy méretű absztrakt tájképeket fest. Vallomása szerint megérintette a völgy mélysége, a mezőségi naplemente színei, az emberek kedvessége, barátságossága.

Dóró Sándor Drezdában él, de Budapesten is alkot. 

– Gyönyörű a falu fekvése, szeretek itt alkotni. Ládaképeket készítettem, olyan képeket, amelyek egy láda formáját keltik. Ezekből a képekből állítok ki a kolozsvári tárlaton is – mondta a művész. 

 A KÁRP-ART II. Mezőmadarasi Művésztelep szakmai programjának megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia és a budapesti Nemzeti Kulturális Alap támogatta, a tábort a Vidékjáró Alapítvány és a Szabó Izolda által vezetett mezőmadarasi Pro Ruris Egyesület szervezte. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató