Jelenlétünket és jövőnket mutatják

Újabb erdélyi műemlékek újultak meg

Az elmúlt időszakban a Teleki László Alapítvány révén öt erdélyi műemlék katolikus templom megújítását is befejezték. A magyar kormánytámogatás a Rómer Flóris-terv keretében érkezett a Maros megyei Szentdemeter, Székelybő, Marosszentkirály-Náznánfalva, a Hunyad megyei Nagyág és a Hargita megyei Csíkrákos templomának. Ezeket az épületeket szentelték újra és adták át szeptember 24-én, vasárnap, a központi ünnepséget Székelyföld nyugati végpontján, Szentdemeteren tartották.

 Isten irgalma és szeretete hatalmas, és emberi logikával nem érthető meg Isten igazságossága. Jósága mindent felülmúl, és komolyan gondolja bűneink bocsánatát. Ez a felújított templom is azt hirdeti: Isten irgalmassága mindig győzedelmeskedik – hirdette szentbeszédében ft. dr. Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke, miután „Isten dicsőségére és népünk javára” felszentelte a szentdemeteri templomot.

A falu első templomát a 13. században építették Szent Demeter tiszteletére, aki 306 körül szenvedett mártírhalált, képe pedig a magyar Szent Koronán is látható. A települést a pápai tizedjegyzékek nem említik, nevével 1436-ban találkozunk egy adománylevélben. A templom 1723-ban került vissza az unitáriusoktól a katolikusokhoz. Felújították, de a meglévő freskókat lemeszelték, a hajlékot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel – derült ki a vendégeket köszöntő ft. Máté Ferenc plébános szavaiból.

A felújítás során Kiss Lóránt restaurátor és csapata által végzett munkálat nyomán kiderült: a templom legrégebbi része a 13. században épült hajó, ebből a korszakból találtak meg és mutattak be részben két piciny ablakot, a déli bejáratot és egy felszentelési keresztet. A 15. században lebontották a kicsi román stílusú szentélyt, felépült a mostani szentély késő gótikus téglaboltozattal, ekkor készültek a szentély falképei is. Ezek néhol nehezen értelmezhetőek, de jól látható a sebeit mutató Krisztus, Szent Mihály arkangyal, részleteiben Szent István, Szent László, Szent Klára, Szent Lőrinc. A templom a 18. században, amikor készült a torony és az északi mellékoltár értékes festménye, visszakerült a katolikusok tulajdonába – tájékoztatott a restaurátor, aki a faliképek mellett helyreállította a Szűz Mária mennybevételét ábrázoló mellékoltár képét is, és „a Mindenhatóval való kapcsolat kőből rakott hajlékának” nevezte ezt az épületet. 

 „Jövőnk alapja”

 Hit és közösség kell a nemzetépítéshez, ez kell egy templom helyreállításához is. Megmaradásunk szilárd alapjai, a közösségi létünk legfontosabb helyei, összetartozásunk üzenetei a templomok – jelentette ki Lánszki Regő, a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára. Amikor máshol templomokat zárnak be, rombolnak le, vagy megváltoztatják rendeltetésüket, addig mi a Kárpát-medencében felújítjuk ezeket, „mert ezek a falak és az Istenhez fordulás tartottak meg minket, és ebben lehet jövőnk alapja is” – tette hozzá Magyarország főépítésze, aki egy új bejelentést is tett. A nemzeti kultúra megőrzésében és a Kárpát-medencei örökségvédelemben kiemelt helyen szerepel a műemlékvédelem. A kormány új védelmi és ösztönző rendszert dolgozott ki egy új, átfogó örökségvédelmi törvény révén, amit ősszel fogadhat el a parlament. Ebben előírják egy olyan műemlék-nyilvántartás felállítását, amely a teljes Kárpát-medencei magyar vonatkozású műemlékállományt feldolgozza minden részletében. Ennek célja, hogy „elődeink máig üzenetet hordozó épületei méltó állapotba kerüljenek, hogy fel tudjuk mutatni örökségünket”.

A Teleki László Alapítvány a kormány nevében 1999 óta több száz épületen folytat felújítási munkálatokat, ennek egyik kis eredménye a most felavatott öt templom is. Fontos ez, mert a kövek bizonyítják a magyarság jelenlétét, és biztosítani kell, hogy a kövek sokáig megmaradjanak – tette hozzá dr. Diószegi László, a felújítási programokat irányító alapítvány igazgatója.

A mai ünnep üzenete a jövő nemzedéknek az, hogy fontosnak tartjuk a gyökereket, keresztény hitünket, és ragaszkodunk épített örökségünkhöz – fogalmazott dr. Veress Stelian, az érseki hivatal építészetért és műemlékvédelemért is felelős gazdasági osztályának igazgatója.

Bízni a jövőben 

Ez az ünnep nemcsak egy épület megújulásának, hanem egy közösség erőteljes hitének és elkötelezettségének a kifejeződése – mondta Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. Ha egy közösség felújítja templomát, pénzt, energiát fordít rá, akkor tervei, hosszú távú elképzelései vannak, bízik abban, hogy a jövő magyar lesz és keresztény. „Aki vigyáz a templomára, az vigyáz a jövőjére. Nemcsak megmaradásunk, hanem jövőnk jelképe is ez a templom” – hangsúlyozta a megyei RMDSZ elnöke.

A szentdemeterieket és vendégeiket rövid beszéddel köszöntötte Móring József Attila, a falu magyarországi testvérvárosa, Somogyvár volt polgármestere: „Őrzők vagytok. A keresztény hit parázsának és a magyarság el nem hamvadó tüzének őrzői” – fogalmazott az országgyűlési képviselő és kormánybiztos.

Varga András Adorján, Balavásár község polgármestere is köszönetet mondott a magyar kormány és az Országgyűlés jelen levő tagjainak, valamint Lukács Bence Ákos csíkszeredai vezető konzulnak, amiért Erdélyben százasával újulnak meg a templomok, és az anyaország nem hagyta magára ezt a falut sem sok évszázados templomával, támogatást nyújtott annak felújítására, bizonyítva, hogy van még jövője itt a magyarságnak, bízva abban, hogy Szentdemeter évszázadok múlva is megmarad magyarnak és katolikusnak. A polgármester a megyei RMDSZ elnökének és Novák Levente szenátornak is köszönetet mondott azért, amiért a község beruházásaihoz támogatást nyújtanak, hogy tudjanak itt 21. századi körülményeket teremteni, vonzóvá tenni a falut, hogy legyen évek múlva is keresztelő, az iskolákban gyermekzsivaj.

Építészeti gyöngyszemek

Ezeknek a felújításoknak egyrészt örökségvédelmi hozadékuk van, megmaradnak a létező örökségi csodák, azok az épületek, amelyek Dél-Erdélyben vagy a Mezőségen például a magyarság valamikori jelenlétének tanúságai. Egy-egy templom helyreállítása a gyülekezetet is megerősíti, kohéziót biztosít hitük és magyarságuk megtartásában – nyilatkozta a sajtónak dr. 

Diószegi László. A kis falusi templomok teljes körű helyreállításának költségeivel a fővárosban csupán egy garzonlakás vásárolható, tehát a magyar kormány támogatása igen jól hasznosul: a most átadott négy templom és egy kápolna felújítására 150 millió forintot fordítottak. 

 Arra a kérdésünkre, hogy időben mit jelentett e templomok felújítása, az igazgató elmondta: a felújítások hosszú ideig tartottak, egyrészt mert a pénz évenkénti felosztásban áll rendelkezésükre, másrészt a műemlékek felújításának az a sajátossága, hogy ha munka közben derülnek ki bizonyos részletek, arra figyelmet kell fordítani és pénzt kell biztosítani, Romániában pedig lassú az engedélyeztetési eljárás.

 A szentdemeteri templomban nem találtak szenzációs értékeket, de kompakt és több értéket – még Árpád-korit is – megmutató épületről van szó. A Székelybőben felújított, Szent Adalbertnek szentelt templom nincs rajta a romániai műemlékek listáján, de a kis falu még kisebb gyülekezetének temploma nagy rossz állapotban volt, a helyieknek nem volt rá pénze, most pedig egy barokk gyöngyszem lett, és a jezsuiták jelenlétének köszönhetőn biztosított az élet a templomban. A Marosszentkiráy és Náznánfalva határán álló 18. századi, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna építészeti szempontból nagyon szépen kivitelezett, ott élő gyülekezet van, hiszen az átadáson zsúfolásig telt az épület.

A Hunyad megyei Nagyág egy vulkáni kráterperemen épült falu, de az ottani gazdag aranybánya kimerülésével a közösség szétszéledt. Dévai magyar családok kezdtek ott hétvégi házakat vásárolni, majd templomra is igényük volt, ezért elhatározták a valamikori templom felújítását, ebben pedig segíteni tudott az alapítvány. 

Csíkrákos templomának különlegességei a torony külső falképei, ezek a Kárpát-medencében is egyediek. A helyreállítás hatalmas munka volt, de a polgármesternek sikerült más forrásokat is biztosítani hozzá. Itt még további munkák és tervek vannak, hiszen óriási templomról van szó – ismertette a Népújsággal a felszentelt és átadott épületek sajátosságait a Teleki László Alapítvány igazgatója.

Fotók: Gligor Róbert László