2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Jelentés készül a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről

  • 2018-05-31 15:31:20

  • MTI

Köszöntőjében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megemlítette: Románia „eminens diák” volt a NATO és az EU-csatlakozás idején, de az akkor megígért törvények egy része nem született meg, mások érvénybe léptek, de nem alkalmazzák. 

A demokráciát szeretné erősíteni az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa azzal, hogy jelentést készít a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről.
Erről Gudrun Molster-Törnström, az önkormányzati kongresszus elnöke beszélt csütörtökön Bálványosfürdőn, annak a konferenciának a megnyitóján, amely a jelentés elkészítését alapozza meg. Az elnök elmondta: rengeteg panasz érkezik az Európa Tanácshoz azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok miként alkalmazzák a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, melyet éppen húsz évvel ezelőtt fogadtak el.
Az elnök úgy vélte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó önkormányzati képviselők nem tudják megfelelő hatékonysággal teljesíteni megbízatásukat, ha nem használhatják az anyanyelvüket. A nyelvi jogok érvényesítése a képviselet hatékonyságát növeli.
Köszöntőjében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megemlítette: Románia „eminens diák” volt a NATO és az EU-csatlakozás idején, de az akkor megígért törvények egy része nem született meg, mások érvénybe léptek, de nem alkalmazzák. Ahhoz kérte a kongresszus támogatását, hogy az Európa Tanács ajánlásai alapján kötelező érvényű törvények szülessenek Romániában. Kelemen Hunor kijelentette: ott van gyarapodás, ahol béke van, és egy közösség akkor tud a legtöbbet letenni az ország asztalára, ha békében él másokkal – és mások is hagyják békében élni.
Tamás Sándor, a házigazda Kovászna megyei önkormányzat elnöke megannyi európai példát mutatott be arra, hogy más országokban regionális hivatalos nyelvnek ismerik el a kisebbségek nyelvét. A romániai valóság érzékeltetésére elmondta: öt napja azért indított pert ellene a megye prefektusa, a román kormány megyei képviselője, mert az önkormányzat román-magyar-angol nyelvű fejlécet használt abban a megyében, amelyikben a lakosság 75 százaléka magyar. 
A kisebbségi nyelvek önkormányzati használatával kapcsolatos jelentés elkészítésével megbízott Andrew Dawson, a kongresszus angliai tagja arról beszélt, hogy a nyelv az identitás magja, ezért nem meglepő, hogy a nyelvhasználati kérdések erős érzelmeket váltanak ki. Úgy vélte: a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája sok mindent megoldott, de sok még a teendő ezen a területen. Úgy vélte: meg kell erősíteni a tagállami vállalások teljesítésének az ellenőrzését. Azt is problémának látta azonban, hogy a nyelvi chartába nem foglalták bele a bevándorlók nyelvi jogait is.
Az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a jelentése az önkormányzati anyanyelvhasználatról várhatóan másfél év alatt készül el.
 
Ha nincs párbeszéd és megértés, nem lesz eredmény
A kongresszus elnöke szerint ha nincs párbeszéd és megértés többség és kisebbség között, az ET tonnányi jelentést írhat, nem lesz eredménye. Gudrun Mosler-Törnström a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón beszélt erről.
Az elnök azért tartotta fontosnak a konferenciát, mert az „elülteti a párbeszéd magját”, és segít megoldásokat találni a helyi és regionális szinten megmutatkozó nyelvi problémákra. Úgy vélte: a konferencia kinyitott egy ajtót a legjobb megoldások számára. Hozzátette: ami jó egy kisebbségnek, az a többségnek is jó, és arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségek is többséggé válhatnak, és a többségek kisebbségekké, ezért mindig párbeszéd és megértés útján kell rendezni a nézetkülönbségeket.
A politikus azt is megjegyezte, osztrákként irigyli azokat az országokat, amelyekben több nyelvet beszélnek, és a gyermekek már kiskorukban több nyelvet tanulnak meg. Újságírói kérdésre elmondta, az önkormányzati nyelvhasználatról szóló jelentés ajánlásokat is fog tartalmazni, amelyek segíthetik az ET tagállamait abban, hogy megtalálják a jó megoldást a nyelvhasználati kérdésekre. Azt is hozzátette azonban, hogy nincsen általánosan érvényes megoldás a nyelvi kérdésekre, minden helyzet más.
 
Helyszínelt a rendőrség a konferencián
A székelyföldi románok érdekvédő szervezetének a riasztása nyomán helyszínelt a rendőrség csütörtökön a konferencia helyszínén.
A rendőrséget Dan Tănasă, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) vezetője hívta ki arra hivatkozva, hogy eltűntek az általa hozott tájékoztató anyagok a konferenciaterem előcsarnokából. Úgy vélte: a szervezők ellopták a tájékoztató anyagait.
A székely zászlók és magyar feliratok elleni perek tucatjait elindító egyesület vezetője a sajtónak elmondta: Catalin Ivan PSD-s európai parlamenti képviselővel érkeztek a rendezvényre, hogy a magyar fél „irredenta propagandáját” próbálják ellensúlyozni a tájékoztató anyagaival. Az előcsarnokba kitett szórólapjaik és könyveik azonban tíz perc alatt eltűntek, anélkül, hogy eljutottak volna a konferencia résztvevőihez.
A konferencián Cătălin Ivan EP-képviselő is felszólalt, és sérelmezte, hogy egyoldalú tájékoztatást kapnak az ET-kongresszus résztvevői. Elmondta: a székelyeknek is árt, hogy nem tanulnak meg románul, és emiatt nem mehetnek Románia más tájaira dolgozni, amikor egyre erősebb a munkaerőhiány az országban. A képviselő azt is sérelmezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és más magyarországi politikusok eljönnek Erdélybe, és arra intik az erdélyi magyarokat, hogy ne tiszteljék a román nemzeti ünnepet.
A konferencia több felszólalója annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy legyen román-magyar párbeszéd a két közösséget megosztó kérdésekről.
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke – aki az idén az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti – felszólalásában elmondta: a bálványosfürdői konferenciára Románia miniszterelnökét, külügyminiszterét is meghívták, és számítottak Ludmila Sfirloagának, a Prahova Megyei Tanács alelnökének a jelenlétére, aki az ET regionális kongresszusában a romániai küldöttség vezetője, de a román hatóságok távol maradtak az eseményről. Azt is hozzátette, hogy Ludmila Sfirloagának arra is lehetőséget biztosítottak, hogy előadókat jelöljön a konferenciára, azonban a román delegációvezető nem élt ezzel a lehetőséggel. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató