Jövőre a szalakóta védelmére irányul a figyelem

A Milvus Csoport sajtótájékoztatón számolt be az idei környezetvédelmi, madárvédelmi és nevelési tevékenységéről. A sajtótájékoztatón Papp Tamás, a Milvus Csoport ügyvezető igazgatója az újonnan elfogadott természet-helyreállítási jogszabály fontosságáról beszélt, Bărbos Lőrinc biológus a 2025-ös év veszélyeztetett fajának, a szalakótának szentelt programot ismertette, míg Miholcsa Andrea a környezeti nevelés fontosságát emelte ki. 

Folytatódnak a monitorozó és fajvédelmi programok

Papp Tamás kiemelte, hogy az elmúlt év is kihívásokkal volt tele, nem igazán kedveztek a körülmények a civil szervezeteknek. Pályázati kiírás, támogatás kevés volt, a politikum továbbra sem partnerként kezelte a természetvédő szervezeteket, hanem inkább ellenségként állítja be őket, és ez különösen éles volt a választási kampányban. Ennek ellenére sikeresen folytatták tevékenységeiket a természet szolgálatában. 

– A korábbi években elkezdett fontos tevékenységeinket folytattuk – pl. a monitorozó programjainkat, amelyek a madárpopulációk „egészségi állapotát” hivatottak felmérni – most is zajlik a téli ragadozómadár-mwegfigyelés, amelyben sok önkéntes segít nekünk. Folytattuk a fajvédelmi programjainkat, itt bevezettünk egy újdonságot: elindítjuk Az év veszélyeztetett faja című programot – minden évben egy veszélyeztetett fajjal fogunk hangsúlyosan foglalkozni –, megpróbálunk minél többet tenni a faj védelme érdekében, megismertetni az emberekkel a fajt, a gondokat. Az első ilyen kiemelt faj a szalakóta. Bár semmilyen állami támogatást nem kapunk továbbra sem, sikerült fenntartanunk a madárkórházunkat, több száz madarat ellátva az idén is – tájékoztatott Papp Tamás ügyvezető igazgató. Hozzátette, hogy hangsúlyos a nevelési programjuk, hiszen hosszú távon csak ez vezet eredményre. Szeretnék kiterjeszteni a szemléletformáló tevékenységeiket a felnőttekre is, ezért már az idén is több olyan eseményt szerveztek a Betfair Romania Development segítségével, ahol felnőttek is részt vehettek, és betekintést nyertek a madarak világába az énekesmadár-gyűrűzés, és gólyagyűrűzés révén vagy madárhangos sétákon. A Milvus Csoport idén is nemzetközi fotóversenyt, továbbá 3 hónapos madárgyűrűző tábort szervezett a Fekete-tenger partján. 

Elfogadták az EU-s természet-helyreállítási jogszabályt 

Rég nem hoztak a természet javát szolgáló EU-s szintű politikai jogszabályt. A természet helyreállítására vonatkozó törvényt, aminek a gyakorlati végrehajtását várják, végül augusztusban fogadta el az Európai Környezetvédelmi Tanács.

– Ezzel a jogszabállyal a következőket kellene elérni: 2030-ig az EU területének 20%-án, 2050-ig az összes ökoszisztéma helyre kell legyen állítva és 25 000 km folyót kell eredeti állapotába visszaállítani. Az összes madár- és lepkepopulációt – elsősorban  a mezőgazdasági területekhez köthető madárfajokat – vissza kell telepíteni. A törvény tiltja a városi zöldterületek felületének és  lombkorona-fedésének a csökkenését 2030-ig.

Veszélyben a madárvilág egyik leszínesebb faja

Bărbos Lőrinc a szalakótát mutatta be. Egy galamb méretű vonuló madár, tollazata rendkívül színes és összetéveszthetetlen, így az ország madárvilágának egyik legszínesebb faja, amit a természetkedvelők különösen nagyra értékelnek. Romániában nagyobb számban a Kárpát-medencén kívül fordul elő: a Duna-deltában, a Duna menti síkságon, Moldvában, Dobrudzsában, Havasalföldön és Olténiában. A Nyugat-Alföldön kisebb számban, szórványosan fordul elő, ahol elszigetelt párok vagy kis populációk alkotják az állományt. Ezek a populációk kapcsolatban állnak a magyarországi és szerbiai állományokkal. A szalakóta nem épít saját fészket, hanem tojásait fák odvaiba és természetes üregeibe rakja le, de gyakran foglal el mesterséges odúkat is. A Kárpát-medencén kívüli populáció a löszfalakban is költ, pontosabban a gyurgyalagok által vájt üregekben, illetve beton villanyoszlopok üregeiben. Ez a viselkedés hiányzik a Nyugat-Alföldön élő állományok esetében. Maros megyében nemigen láthatunk szalakótát. 

A nyugat-romániai szalakóták megőrzésére irányuló tevékenységeket a Milvus Csoport végezte 15 Natura 2000 területen A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) projekt keretében.

– A projekt során több mint 850 mesterséges odút helyeztünk ki, hogy középtávon biztonságos költési feltételeket biztosítsunk a faj számára a projekt területén. Sajnos ezek egy részét vandál kezek tönkretették, az akció mégis sikeres volt, a projekt első évében ismert 84 párból az állomány az ötödik évre 217 párra nőtt. A hosszú távú költési helyek biztosítása érdekében 6.250 facsemetét ültettünk el különböző méretű facsoportokban a költés szempontjából kedvező, de fáktól mentes területeken. Egy másik fontos természetvédelmi intézkedésként 1.030 középfeszültségű villanyoszlopot szigeteltünk a szalakóták által legsűrűbben lakott régiókban, ezzel megakadályozva a madarak áramütéses elpusztulását – számolt be a tevékenységről Bărbos Lőrinc.

Kétezer diákhoz jutottak el

Miholcsa Andrea a környezeti nevelés fontosságát emelte ki. 

Elmondta, hogy 2024-ben 296 nevelő tevékenységet, két tábort, egy fesztivált és egy állatkerti eseményt, tíz kirándulást szerveztek 53 rendszeres csoportnak (700 gyerek részvételével). Alkalmi tevékenységeken kétezer diákhoz jutottak el. Részt vettek a Bolyai Nyári Akadémián, ahol pedagógusoknak tartottak műhelymunkát. Tevékenységeiket Maros, Hargita, Brassó, Kolozs, Bihar megyében folytatták.