Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Hiába csűri-csavarja a polgármesteri hivatal, mára már egyértelmű: személyi jogok és az egészséghez való alkotmányos joga sérült annak a mintegy 20 ezer marosvásárhelyi lakosnak, akiknek lassan már egy hónapja, hogy az E-Star távfűtési vállalat nem szolgáltat meleg vizet. És nem a magáncég sért jogokat, hanem a fogyasztókat egy közszolgáltatástól megfosztó helyhatóság. A 2006. évi 325-ös, távhőszolgáltatásra vonatkozó törvény értelmében ugyanis a hőenergiát folyamatosan és megszakítás nélkül a helyi közigazgatásnak kötelessége biztosítani a lakosságnak – erre a nép ügyvédje is figyelmeztetett.
Mindezt azonban semmibe veszi az a polgármesteri hivatal, amelynek két évvel ezelőtt sikerült csődbe vinnie az Energomurt, és jó esély van arra is, hogy a rendszert korszerűen működtetni igyekvő E-Star is hasonlóképpen járjon. Egy nyugatibb (valódi) jogállamban ilyen esetben indított pert igen komolyan veszik, a jogsértő pedig óriási összegeket fizet kártérítésként. Minálunk a kispénzű emberek nem fordulnak ügyvédhez, erre nekik nem telik, helyette marad a két szerződő fél közti, éveken át tartó pereskedés, az igazságostól gyakran nagyon távol eső ítélet és persze a megkárosított polgárok.
Annak kiderítése fő szempont lenne, hogy a polgármesteri hivatal mire költötte (ha egyáltalán elköltötte) a helyi tanács által a lakossági energiaár-támogatásra megszavazott 5 millió lejt, a „keménykedő” prefektus pedig jól tenné, ha nem sokat latolgatna, hanem „bevetné” végre ellenőrző testületét és kinyomoztatná, panamázik-e a hivatal? Utóvégre a közintézmény-vezetők törvény előtt felelnek a közpénz felelős elköltéséért. Márpedig az tény, hogy az elmúlt 5 évben a helyi és a központi költségvetésből több mint 30 millió eurót költöttek a marosvásárhelyi távhőrendszer modernizálására (felszerelésekre, kazánházak felújítására), miközben az Energomurt csődbe juttatták, most meg az E-Star kénytelen bezárni kapuit, de említhetjük a 2010-es E.ON-nal való pereskedés tárgyát, azt a 18 millió lej adósságot, amelynek késedelmi kamatai napjainkig 4 millió lejre rúgnak. És nem utolsósorban ott van az E-Starral szembeni szerződésszegés következménye: a tartozásokra számított évi 18%-os (napra számított) késedelmi kamat, valamint annak a 2 millió euró haszonbérleti díjnak a visszafizetése, amit az E-Star átutalt az önkormányzatnak, a bíróság pedig egyéb kártérítést is megítélhet a beruházónak, amely jelentős összegeket költött a vezeték-infrastruktúra felújítására, átalakítására, betartva a kontraktus előírásait. Mindezt közpénzből fogja visszaadni a polgármesteri hivatal, vagyis az adófizetők pénzéből, akkor pedig ne csodálkozzunk, hogy nem futja egyéb beruházásokra a városban…