2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Tizedik alkalommal tartották meg

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának harmadéves kommunikáció szakos hallgatói idén is megszervezték a PontKom névre keresztelt konferenciát november 16–17-én. A konferencia tizedik kiadásának központi eleme a mesterséges intelligencia, illetve annak alkalmazása volt, a rendezvény második napján az elmúlt évtizeddel kapcsolatos visszaemlékezésekre és kiértékelő beszélgetésekre került sor.

A diákoknak mindössze két hónapjuk van minden évben megszervezni a konferenciát, ez idő alatt kell leszervezzék az előadókat, megteremtsék az anyagi hátteret, mindeközben folyamatosan kapcsolatot kell tartaniuk a sajtóval a népszerűsítés érdekében. Két hónap tele munkával, úgy, hogy közben az államvizsgára is készülni kell és további stresszfaktort jelent, hogy amellett, hogy minőségi rendezvényt kell összehoznunk, amivel nem vallunk szégyent a korábbi szervezők előtt, az esemény vizsgafeladat rendezvényszervezés tantárgyból, mondta el a Népújságnak Zsombori Nóra, a PontKom egyik szervezője és szóvivője.

A szóvivő azt is elárulta, hogy azért esett a választásuk a mesterséges intelligenciára témaként, mivel úgy érezték, hogy ennél aktuálisabbat nem lehet találni. Érdekli az embereket, a diákságot, a tanárokat, továbbá az előadók olyan információkat osztottak meg, amelyek mindenki számára hasznosak lehetnek a mindennapi életben, magyarázta Zsombori Nóra, aki arra is rávilágított, hogy honnan származik a jubileuMI név. Egyrészt tizedik kiadás, tehát jubileumi rendezvény, másrészt a mesterséges intelligencia van a középpontban, ezért lett a szó utolsó két betűje nagybetű.

Évről évre egyre jobban megszervezik a hallgatók a PontKom konferenciát, vélekedett dr. Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia EMTE oktatója. Nem titok, hogy rengeteg kihívással találkoznak a szervezés folyamán, hiszen ez az első alkalom, hogy ilyen és ekkora eseményt szerveznek, lényegében azt is lehetne mondani, hogy a konferencia próba, amikor élesben gyakorolhatnak, megtapasztalják a valóságban az elméletet, amit elsajátítottak az egyetem padjaiban, fűzte hozzá az egyetemi oktató. A szervező hallgatók nem egy esetben találkoznak olyan helyzetekkel, amelyeket gyorsan és spontánul kell megoldani, hogy az esemény sikerét ne befolyásolja.

Már az önmagában siker, hogy a PontKom konferencia megélte a tizedik születésnapját, ez a mérföldkő is mutatja, hogy igény van rá, továbbá a diákok szükségét érzik, hogy olyan előadókat hívjanak meg, akik olyan témájú előadásokat tartanak, amelyek éppen foglalkoztatják az egyetemistákat, mondta dr. Tőkés Gyöngyvér. Ha visszatekintünk az előző évekre, azt tapasztalhatjuk, hogy elég gyakran visszaköszönt a PontKom témái között, hogy miként befolyásolja a digitális világ és a digitális trendek a munkaerőpiacot. Bár azt tartják, hogy a mostani generáció már a „digitális bennszülöttek” kategóriájába tartozik, nagyon is foglalkoztatja őket, hogy miként tudnak sikeresek lenni a munkaerőpiacon a saját szakmájukban, ezért is tartanak talán valamelyest attól, hogy a digitalizáció elveszi a munkahelyüket, mondta az oktató.

A mesterséges intelligencia korában az kellene legyen a legfontosabb szempont, hogy valami egyedit alkossanak az emberek, olyant, amire eddig még nem volt precedens, hangsúlyozta dr. Gagyi József, a Sapientia EMTE oktatója. Elmondása szerint a mesterséges intelligencia térnyerése nagy fejfájást okoz és sokszoros többletmunkát ad a tanároknak, hiszen ki kell szűrjék, hogy mi az, ami valóban az adott hallgató munkája. Ezzel együtt sem lehet megtiltani számukra, hogy használják a virtuális tér nyújtotta lehetőségeket, viszont fontos felhívni a figyelmüket, hogy legyenek önálló gondolataik, és ne használják plagizálásra a különféle chatbotokat. Egy tudományos munkában is használhatjuk más kutatók eredményeit, meglátásait, azonban ezeket egyrészt jelöljük meg, másrészt reagáljunk rájuk a saját gondolatainkkal – mondta dr. Gagyi József.

 A PontKomon előadást tartott W. Szabó Péter informatikus, mesterségesintelligencia-kutató is, a Tengr.AI alapítója és vezetője, aki a Népújságnak adott interjújában elmondta, nagyon kevés szó esik arról, hogy milyen és mennyi új munkahelyet hoz létre a mesterséges intelligencia. Ezen a téren a legkézenfekvőbb a prompt mérnök, ez egy kommunikációs munkakör, és olyan személyeket feltételez, akik nagyon jól tudnak kommunikálni az AI-val. A prompt lényegében egy közös nyelv az ember és a mesterséges intelligencia között. Első olvasatra a prompt hasonlónak tűnhet az informatikai, programozási nyelvhez, azonban inkább a géphez van közelebb, míg előbbi az emberhez. A prompt mérnöki munkakör a következő években széles körben el fog terjedni, kialakul egy módszertana, egy olyan tudásbázis, amely arra kínál megoldást, hogy hogy lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban kommunikálni a mesterséges intelligenciával olyan formában, hogy azt kapjuk, amit szeretnénk, magyarázta W. Szabó Péter. Napjainkban még előfordul ugyanis, hogy a felhasználók, akik most ismerkednek a nagy nyelvi modellekkel, nem azt kapják, amit szeretnének, nem veszik észre, hogy valami félrement. Ezért is van szükség a prompt mérnökökre, akik nagyon hatékonyan tudnak kommunikálni és használni az AI-t, ezáltal pedig fel tudják készíteni a munkatársaikat is, hogy megfelelően használják azt. A jövőben sok olyan problémát meg lehet majd oldani promptokkal, amihez napjainkban programozócsapatra van szükség – mondta az informatikus.

A mindennapi kommunikációban is nagy szerepe van a mesterséges intelligenciának, hiszen az online térben tapasztalható, hogy sokan egyre szabatosabban írnak, ami bizonyos esetekben visszavezethető az AI-ra, továbbá elhárulnak a nyelvi akadályok, hiszen a mesterséges intelligencia képes arra, hogy a promptolási nyelvhez képest más nyelven adja meg a válaszokat, illetve vannak AI-vezérelt fordítóprogramok is, mint például a DeepL. Egyáltalán nem kizárt, hogy ez ki fog hatni az emberekre is, és pár év múlva kimutatható lesz, hogy sokkal promptszerűbben kezdünk beszélni, ami konkrétabbá és kevésbé félreérthetővé teszi a kommunikációt.

Mindezeken túlmenőn az adatok megértésében és feldolgozásában is segít a mesterséges intelligencia, hiszen hatalmas adatmennyiséget képes az embernél sokszorta gyorsabban feldolgozni, valamint olyan területekre tud rámutatni, amire az ember, pont az adatmennyiség miatt, nem tudna időben rájönni, mondta Mattyasoszky-Philipp Dóra nemzetközi kapcsolatokért felelős szakember. Elmondása szerint a mesterséges intelligencia azzal segíti az emberek munkáját, hogy egyfajta mankót nyújt számukra, azonban attól nem kell tartani sem most, sem a jövőben, hogy át fogja venni a munkaköröket. A könnyen automatizálható folyamatoknál fogja részben kiváltani a humánerőforrást, de csak részben, mert ezek a rendszerek is úgy működnek, hogy közben ott lesz a hús-vér munkaerő is a folyamatban, vélekedett a szakember.

Az említett előadásokon túl még szó volt a tizedik PontKomon a mesterséges intelligencia mindennapi életben való felhasználásáról, arról, hogy elveheti-e a kommunikációs szakember munkáját az AI, de a kevésbé népszerűbb oldaláról is tartottak előadást, ahogyan a fordítószoftverekről és az önvezető járművekről is. Összességében nézve a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának harmadéves kommunikáció szakos hallgatói újra egy színvonalas és sokszínű rendezvényt hoztak tető alá, amire méltán lehetnek büszkék.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató