Kárpát-medencei Összefogás Fórum Szabadkán
Év végi záróeseményként december 5-én ismét megrendezésre került az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórum, amely a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének társszervezésében valósult meg Szabadkán.
Az eseményen részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezet (RMGE Maros) öt képviselője, illetve az EMGESZ ügyvezető alelnöke, de szép számban voltak jelen az egész Kárpát-medence területéről.
A minisztérium immár ötödik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Összefogás Fórum nevű, szakmai és kulturális rendezvényt, bár első alkalom, hogy határon túli város a házigazdája a háromnapos rendezvénynek, melynek apropóját a lassan egy éve működő Prosperitati Alapítvány adta, azaz a magyar kormány támogatásával elindított gazdaságfejlesztési program, mely a legmesszebb jutott, és amely olyan példaértékű minta, amit az egész Kárpát-medencei magyarság előtt érdemes bemutatni.
A konferencia a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd következtek az ünnepi és szakmai beszédek. A magyarországi FM fő célkitűzésének tekinti és folyamatosan azon munkálkodik, hogy megőrizze az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt magyar nemzet szellemi és lelki egységét, elősegítse közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogassa magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket – jelentette ki Tóth Katalin helyettes államtitkár a tárca által szervezett fórum megnyitóján.
Gazdaságfejlesztési program jövőre Erdélyben is!
Az idei konferencia fő témája a magyar kormány külhoni gazdaságfejlesztési programja, melynek keretében a Kárpát-alján és Vajdaságban már elindított és a jövőre eltervezett támogatásokat ismerhették meg a jelenlévők. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a külhoni gazdaságfejlesztési programokkal a magyar kormány célja, hogy gazdaságilag is megerősödjön a magyarság, nőjön a magyar munkavállalók száma és azon vállalkozóké, akik magyar munkaerőt alkalmaznak.
Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi köszöntőjében az adventről és december 5-e fájó emlékéről tett említést: – De-cember 5-e az én megítélésem szerint a kitaszításnak és megaláztatásnak a napja. Az a nap, amikor népszavazásra került sor, amely arról döntött, hogy vajon a határon túli magyarokat Magyarország a keblére öleli-e. Többen voltak, akik igennel szavaztak, de kevesebben, mint ami kellett volna ahhoz, hogy a kebelre ölelés megtörténjen… Megalázva éreztük magunkat, mert a kampány során olyan mondatok hangzottak el, amelyek méltánytalanok voltak, de nem rendített meg bennünket december 5-e, mert folyamatosan az egyetemleges magyar nemzet részeként ítéltük meg magunkat december 5-e előtt is, után is – mondta el az elöljáró. Mindehhez dr. Torda Márta, a Kárpát-medencei együttműködés osztályvezetője hozzáfűzte, hogy öt évvel ezelőtt az összefogás fórum éppen azért került erre az időpontra, hogy elfeledtesse annak a napnak az emlékét, és olyan „ünneppé” legyen, ami az összefogásról, a Kárpát-medencei magyarok találkozásáról szól. Ezt követően Bunford Tivadar, a szabadkai képviselőtestület elnöke szólalt fel. Meglátása szerint a határon túli magyarság jelentős hányada falun él, és mezőgazdasággal foglalkozik, éppen ezért rendkívül fontosnak tartja az évenkénti tapasztalatcserét, hiszen egy sikeres gazda állandóan képezi magát.
Sikeres külhoni példák
Amint Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke elmondta, a konferenciára az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, akik nemcsak a gazdaságfejlesztési programról kaptak bővebb tájékoztatást, hanem megismerkedhettek négy olyan vajdasági vállalkozóval és vállalkozásaikkal, akik a Prosperitati Alapítványnál sikerrel pályáztak: – Az idén Kárpátalján indult még gazdaságfejlesztési program, jövőre pedig Erdélyben fog, melyek természetesen valamelyest különböznek majd a mienktől, ennek ellenére a mai találkozón be tudtuk mutatni, hogyan lehet megvalósítani a gazdaságfejlesztési programot, és biztosítani az anyagi bázist a szülőföldön való megmaradáshoz.
Az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon részt vett Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Farkas Imre, a főkonzulátus külgazdasági attaséja, Dobó István, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szabadkai irodavezetője, Fremond Árpád, az VMSZ parlamenti képviselője, valamint a párt tartományi tisztségviselői és szakpolitikusai. A háromnapos konferencia mára a külhoni gazdatársadalom egyik legrangosabb eseményévé nőtte ki magát, amely elérte célját, kialakított egy olyan erős hálót a Kárpát-medencei gazdaszervezetek között, amely a magyarság és a biztos jövő záloga lehet. A konferencia zárultával a résztvevők Szabadka néhány jellegzetességét tekinthették meg, többek között a csodaszép, alig négy év alatt teljesen elkészült városházát, amely sokban hasonlít a marosvásárhelyi Kultúrpalotához, nem hiába, hiszen mindkettő Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján valósult meg.
Timár Tímea
