Kastélyavató ünnepség Mikefalván

• 2012-03-18 18:00:10

• Mózes Edith

Műemlékekről van szó, amelyeknek 30-35 százaléka a magyar kulturális örökség részét képezi, mondta Kelemen Hunor művelődési miniszter szombaton Mikefalván, a Keresztes–Gál-kastély ünnepélyes átadásán. A műemlék kastély restaurálását, amelynek összértéke 794.000 lej volt, a kulturális tárca támogatta.

Az elmúlt évben elkezdett felújítások közül jó néhányat befejeztünk vagy 2012-ben fejezünk be. Több mint háromszáz építőtelepen dolgozik a minisztérium. Műemlékekről van szó, amelyeknek 30-35 százaléka a magyar kulturális örökség részét képezi, mondta Kelemen Hunor művelődési miniszter szombaton Mikefalván, a Keresztes–Gál-kastély ünnepélyes átadásán. A műemlék kastély restaurálását, amelynek összértéke 794.000 lej volt, a kulturális tárca támogatta.

– Az avatóünnepségen, amelyen a désfalvi általános iskolások, Ferencz Magdolna tanárnő vezetésével magyar, román és roma nyelven bemutatott kultúrműsorral jelentkeztek, fellépett a szászcsávási vegyeskórus, illetve a haranglábi férfikórus, jelen volt és beszédet mondott Székely László polgármester, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke és dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke. Az épületet a katolikus, a református és az ortodox lelkész szentelte meg.

Turisztikai látványosságnak is beillik

Lokodi Edit Emőke: – Ez az udvarház az Eperjesy család birtoka volt, később a Gál valamint a Keresztes családhoz került. Jelenleg a Mikefalvi Polgármesteri Hivatal székhelye, mivel senki nem igényelte vissza. A polgármesteri hivatal a kulturális minisztérium által meghirdetett, pályázatot nyert meg, és 7 millió lejből restaurálták ezt az épületet. Az udvarház a közösség tulajdonában marad. Olyan gyönyörű új ruhát kapott, ami akár turisztikai látványosság is lehet azoknak, akik a Kis-Küküllő mentén átutaznak.

Nagyon szép itt az újraéledő szőlős, amit szintén európai uniós pályázat révén telepítettek, van itt egy nagyon szép présház is. Sajnos, azt is el kell mondanom, hogy nem mi, az erdélyi magyarok valósítottuk meg, hanem egy olasz ember jött ide és fedezte fel újra azt a lehetőséget, amit a természeti viszonyok biztosítanak a szőlőtermesztőknek.

Kelemen Hunor azt mondta, nagy nap az, amin az avatóünnepség zajlik, hiszen a mikefalvi kastély az első felújított műemlék épület, amelyet visszaadtak a közösségnek. Elmondta, hogy a kulturális tárca 300 építőtelepen dolgozik jelenleg, s az idén 40-45 műemlék épületet szándékszik felújítani 55 millió lejes költségvetésből.

Kelemen Atilla szerint a mikefalvi kastélyavató ünnepség beleillik abba az ünnepségsorozatba, amelyet március 15-én a megye 78 településén tartottak az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére.

A rendezvény kastélylátogatással és kopjafaavatással ért véget.

Kelemen Hunor a Népújság kérdésére elmondta, hogy hosszú évtizedeken át nagy volt az aránytalanság. – A legjobb esetben 1997–2000 között jutottunk el a 4-5 százalékig, egyébként mindig egy százalék körül vagy egy százalék alatt volt a magyar vonatkozású műemlékek felújítási aránya.

A támadásokra, amelyek szerint „túl sok magyar műemléket akarunk felújítani”, azt válaszolta, hogy ezek a műemlékek a jelenlegi Románia gazdagságát jelentik, „nem a Holdról estek ide”.

– Úgy gondolom, oda kell több pénzt fordítani, ami nagyobb veszélyben van. És ezek a műemlékek, mivel nem fordítottak rájuk pénzt, gondot, nem figyeltek oda rájuk, nagyobb veszélyben vannak, mint sok más műemlék ebben az országban. Egy tíz-tizenöt éves programra lenne szükség ahhoz, hogy mindent, ami ma helyreállításra szorul, helyre tudjuk állítani. Bizakodó vagyok, hisz a mai esemény is ennek a két és fél éves munkának az eredménye.

A felújított épület falán a következő felirat olvasható:

A hibili Gál-udvarház (más néven Keresztes-, azaz Eperjesy-udvarház) a XVIII. században épült négyszögű, délnyugati sarokbástyával ellátott kétszintes épület. Az udvarház első ismert tulajdonosa gróf Keresztesi Márton József, Küküllő vármegye főispánja volt.

A XVIII. század második felében a hilibi Gál család tulajdonába kerül, mely család tulajdonában marad 1949-ig, amikor államosították, és a helyi önkormányzat székhelyévé vált. A XIX. század közepe táján az épületet átalakították eklektikus-romantikus stílusban, amikor az udvarház délnyugati részéhez egy hatszögű bástyát toldottak. Ugyanakkor alakították ki az erkélyt, mely az épület déli részén található és parkosították az udvarház körüli telket.