Kígyó és galamb

Némelyek élcelődő megjegyzésekkel fogadták a hírt, miszerint január 18-ra az uroboroszról, azaz a saját farkába harapó kígyóról szóló előadásra hívták meg az érdeklődőket a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János-termébe.

Némelyek élcelődő megjegyzésekkel fogadták a hírt, miszerint január 18-ra az uroboroszról, azaz a saját farkába harapó kígyóról szóló előadásra hívták meg az érdeklődőket a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János-termébe, s hogy az előadók között teológiai, filozófia- és biológiatanár, történész, pszichiáter orvos és fizikus is van. Aki járatos a vallásokban, s ismeri az unitárius jelképeket, azok számára már sokkal világosabb volt, hogy az unitárius egyház címerének értelmezéséről lesz szó, amelyben már a kezdetektől, még mielőtt címerpajzs alátétet kapott volna, ott szerepelt a saját farkába harapó kígyó által alkotott körben levő galamb. Erről pedig a legtöbben Máté evangéliumának sokat idézett soraira gondolnak, ami egyébként a gyönyörű dersi unitárius templom papi szószékjén a címer körül is olvasható. A 12 apostolát kiküldő Krisztus ajánlja a tanítványoknak: „…legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok”.

A téma sokak érdeklődését felkeltette, annyira, hogy a templom padsorai is megteltek a közönséggel, akik egy érdekes szellemi kaland részesei voltak. A meghívottak beszámoltak arról: hogyan látják a kígyót a valóságban, a hozzá kapcsolódó szimbolikus jelentéseket, s azt is, amit a farkába harapó kígyó jelképez. A rendezvényt vezető Nagy László unitárius lelkész felvezetőjében elhangzott, a fizikusi végzettségű Miholcsa Gyula tévéoperatőr kezdeményezésére határozták el, hogy különböző területekről kérnek meg szakembereket az unitárius címer értelmezésére.

A valóságban a kígyó nem harap önmagába, ez a pikkelyes hüllő esetleg akkor tesz hasonló mozdulatot, amikor pikkelyét vedli le – derült ki dr. Bálint István biológus szavaiból. Elmondta azt is, hogy ez a bölcsesség, tudás jelképévé vált állat nem hall és rosszul lát, kétágú villás nyelvével viszont kitűnően érzékeli az illatmolekulákat és a hőt, s így ismeri fel áldozatait, amelyek kisebb vagy nagyobb élőlények, majd 99 százalékos pontossággal ejti el azokat. Türelme viszont rendkívül nagy, és vannak olyan kígyófajták, amelyek tojásaik köré tekeredve védik azokat.

Ennek ellenére a faroknyelő kígyó ábrázolásának nagyon sok értelmezése született, s ezeket elemezte dr. Czira Szabolcs unitárius teológiai tanár. A kígyó a legősibb, legegyetemesebb jelkép, jelentéstartalma szinte kiapadhatatlanul gazdag, az alsó és felső világ közötti kapcsolatot, élet és halál kérdéskörét, a gyógyítást, a bölcsességet jelképezi. A kör az örök körforgás, az állandó meghalás és újjászületés, az idő körforgásának a jelképe. Az önharapás pozitív jelentése az önmagába fordulás, öneszmélés, negatív jelentése az önmagába záródás, a külvilág elvesztése. Az unitárius címerben a kígyó az öntudat, az értelem szimbóluma, a galamb Isten lelke, a föld, amin a galamb áll, az anyagi világ, a korona Isten országa. A közöttük levő összefüggést így már nem nehéz megtalálni.

A filozófia szemszögéből
Ungvári Zrínyi Imre fogalmazta meg, hogy a kígyót csak a galamb (Isten lelke) ragadhatja ki önmagába visszanyúló énjéből, s ezenkívül több más értelmezést is megosztott a közönséggel. Spielmann Mihály heraldikai szempontból elemezte a címert: A pajzs az alap, a korona az isteni akarat, kegyelem, ami az unitárius vallás befogadó jellegére utal, a hegy jelentheti a hármas halmot, ami az unitárius vallás magyar jellegére utal, de az Ararát hegyét is, azt a szilárd talajt, amelyre a tisztaság jelképe, a fehér galamb rászáll, a kígyó pedig a teljesség, a világmindenség és sok egyéb jelképe.

Dr. Szatmári Mária a pszichiáter szempontjából beszélt az uroboroszról. Az emberi lélekkel foglalkozó orvosnak gyakran kell a kifelé vezető utat megmutatnia azoknak a szorongásos lelki betegeknek, akik egy gondolati csapdába belekerülve egyre jobban szenvednek a saját maguk teremtette ördögi körben, ahol minden felfokozódik, negatív előjelűvé válik, s ahonnan az elengedés képtelensége miatt egyre nehezebb nyitni a külvilág felé.

És így jutottunk el az emberen át a fizikáig, a negatív és pozitív visszacsatolásig, a kibernetikáig és az atombombáig, a gazdasági válságig, amelyek alapja az önmagába harapó kígyó. Mert az önmagát folyton erősítő rendszer egyszer csak tönkremehet, s bekövetkezik a káosz, a robbanás, ami egy új más rendszert alakít ki, egy új világot, ahogy a természet ciklusai is folyton megújulnak.

A nagyon vázlatosan idézett gondolatokhoz hadd tegyük hozzá, hogy a pénteki előadás érdekes bevezetése volt a Kígyó évének, ami a kínai asztrológia szerint február elsején kezdődik. Továbbá azt is, hogy a kígyó biblia előtti ősi, ázsiai jelentése egyértelműen pozitív volt, s védő, gyógyító jelentését tükrözik népi motívumaink is, amelyeket kapura faragtak, férfiingre, falvédőkre hímeztek.