A környezetvédelmi miniszter a hét elején közölte, Bukarest, Brassó és Jászvásár mellett további tíz romániai városnak kell „megelőző terveket” készítenie a légszennyezettség miatt. Costel Alexe szerint ezeket a terveket az európai intézmények ajánlására kell kidolgozni, hogy megelőzhető legyen egy esetleges kötelezettségszegési eljárás.
Az Európai Bizottság (EB) követi Bukarest, Brassó és Jászvásár légszennyezettségi mutatóit, a mérések pedig azt mutatják, hogy például Bukarestben a levegő szennyezettsége egyre nő, annak ellenére, hogy kidolgoztak egy intézkedéscsomagot, amit a szaktárcavezető szerint nem úgy alkalmaznak, ahogy kellene. Emiatt megtörténhet, hogy az EB 100 és 400 ezer euró közötti bírságot ró ki Romániára. Elmondása szerint Craiova, Kolozsvár, Temesvár, Konstanca, Brăila, Turnu Măgurele, Galac, Bákó, Ploieşti és Piteşti önkormányzatának is megelőző terveket kell készítenie a légszennyezettség visszaszorítása érdekében. A felsorolásból teljesen érthetetlen módon kimaradt Marosvásárhely – a maga vegyipari kombinátjával, a kaotikus közszállításával, a megyeközpontban a szelektív hulladékgazdálkodás hiányával, a nagyszámú gépkocsival. A vegyianyag-, szállópor-, talajvíz-szennyezettségével. Ha nem is a „hármas csomagban”, de a tízesben legalább ott lehetett volna Marosvásárhely, szakelemzésekkel arról, hogy mekkora mértékű
a környezetszennyezés itt, illetve a megye más városaiban, és ennek milyen következményei vannak a lakosság egészségi állapotára. Nem elég csak úgy, nagy általánosságban kijelenteni, hogy kapcsolat van a lakóövezetek szennyezettsége és a lakosság egészségi állapota között (konkrétan a levegő szálló porral való szennyezettsége és a szívizominfarktusos esetek, valamint az egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések aránya között), és az ígérgetés sem elég, hogy a miniszter jelentést fog kérni az Országos Közegészségügyi Hatóságtól arról, hogy mennyire hat ki a légszennyezés a lakosság egészségére. Az meg végképp kevés, hogy a környezeti őrségről azt állítja, hogy az ellenőrzések során túl elnéző volt. Ha ez így van, akkor a szaktárcavezetőnek kellett volna intézkedni.
Ami Marosvásárhelyt illeti, elég csak elolvasni a város 2016–2022-re vonatkozó akciótervében a környezetre vonatkozó fejezetet. Egyértelmű, hogy a megyeszékhelyen a közszállítást, a szelektív hulladékbegyűjtést, a veszélyes hulladékok, valamint az ipari hulladék menedzsmentjét, a legszennyezettebb övezetekben a gépkocsiforgalom korlátozását, a terelőutak építését, az autóbuszpark felújítását (környezetkínélő tömegszállítási járművek vásárlását), alternatív közlekedési megoldások bevezetését illetően szinte semmi nem történt. Még két év, és az akcióterv lejár, „akció” nélkül…
