Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Magyarország az az uniós tagállam, amely látszólag mindig szembemegy a többséggel, és egyfajta belső ellenzékként működik az EU-ban. Persze a történet vége mindig az, hogy aláírja a direktívákat, hiszen a magyar miniszterelnök is tisztában van vele, hogy az uniós források nélkül gazdasági katasztrófa következne be az országban. Éppen ezért szinte biztos, hogy Magyarországnak nem áll szándékában kilépni az EU-ból, bár az is tagadhatatlan, hogy voltak már meglepetések, mint például Nagy-Britannia, mondta lapunknak dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója.
Ezek a deklaratív csaták tudnak ugyan szavazatokat hozni a kormánynak, hiszen mindig kell egy ellenségkép, ami most éppen az EU, Brüsszel, azonban semmilyen jel nem mutat arra, hogy tagságellenes döntést hozzanak Magyarországon. Ennek egyik oka az, hogy minden országnak fontos az, hogy egyrészt megítéljék számára, másrészt le tudja hívni az uniós forrásokat. Magyarország pedig mindig nagy hatékonysággal hívta le a pénzeket. Továbbá az ország gazdasága nagyon nagy mértékben függ az európai támogatásoktól, mint a legtöbb országé. Ha Magyarország elesik azoktól a forrásokról, amelyekről már egy ideje szó van, az hatalmas érvágás lenne számára. Szinte biztos, hogy megtalálja a módját, hogy megkapja ezeket a támogatásokat, és nagyon úgy fest, hogy a politikai üzengetéseken túl a magyar kormány is rájött arra, nem engedheti meg az ország gazdasága magának, hogy ne kapja meg a pénzeket, így valamiképpen a választókkal is közölni fogja, hogy milyen kompromisszumokat tett annak érdekében, hogy az EU folyósítsa a támogatásokat, mondotta a közgazdász.
Ha mégsem kapná meg az ország ezeket az összegeket, az államcsőd akkor is elkerülhető lenne, hiszen hitelt tudnának felvenni. Ez azzal járna, hogy az eladósodottsági szint masszívan elkezdene emelkedni, ennek a finanszírozása többe kerülne, aminek a reálgazdaságra is komoly hatása lenne, azaz kevesebb pénzük lenne az embereknek is. Rácz Béla úgy vélekedett, ha Magyarország elesik a támogatásoktól, gazdasági visszaeséssel kell szembenéznie, ami a jólét érezhető romlását is magával hozná, de államcsődről még ebben a helyzetben sem lehetne beszélni.
Annak ellenére, hogy nincsenek arra mutató jelek, hogy Magyarország ki akarna lépni az EU-ból, vannak olyan hangok, amelyek azt állítják, hogy sor kerülhet a huxitra. A forgatókönyv a helyzet egészét elemezve valószínűtlen, bár az is igaz, hogy a britek esetében sem sokan gondolták, hogy ki fognak lépni, emlékezett vissza az egyetemi oktató. Ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha mégis sor kerülne a huxitra, úgy tűnik, Magyarország számára nagyon súlyos és tartós gazdasági válságot hozna. Továbbá a kilépés Romániára is rossz hatással lenne, mert fontos külkereskedelmi partnerek vagyunk. Ha Magyarország kilépne az EU-ból, akkor megszűnne a vámszabadság, vagy külön egyezségeket és egyezményeket kellene kötni, ami rendkívüli mértékben megnehezítené a kereskedelmet.
Nagy-Britannia esetében főként szolgáltatások exportjáról volt és van szó, de Magyarország székhelye rengeteg gyárnak, a kilépés pedig gyakorlatilag ellehetetlenítené az exportot. Ezen következmények miatt teljesen valószínűtlen és még hipotézisnek is erős az a gondolat, hogy Magyarország egyszer kiléphet az Európai Unióból, nyomatékosította több ízben dr. Rácz Béla Gergely.