Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-05-10 16:29:20
Mint azt csütörtöki lapszámunkban olvashatták, a péntek esti premierrel kapcsolatosan sajtótájékoztatót tartott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetősége, illetve a Tompa Miklós Társulat. Eduardo de Filippo művének vásárhelyi színpadra való alkalmazásán túl azonban több dologról is szó esett, ezekről számolunk be.
Mint azt a jelenlévők – közöttük Gáspárik Attila vezérigazgató, Kövesdy István rendező, a Tompa Miklós Társulat művészeti vezetője, illetve Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár – elmondták, május 18-án újabb bemutatóra kerül sor a Nemzetiben. A kissé rendhagyó premier táncszínház: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét viszi színpadra a Bekecs néptáncegyüttes Török Viola rendezésében és Benő Barna egyetemi hallgató koreográfiájában, akinek ez a vizsgaelőadása. Ahogyan a leporellón olvashatjuk, az előadás egy mai, lehetséges módon értelmezi Vörösmarty filozófiai gondolatait és önmagunk keresését az erdélyi népi kultúra gazdag szellemi közegében.
Kiss Éva elárulta, a hónap végén olyan előadások érkeznek Marosvásárhelyre, amelyeket eleddig nem láthatott a marosvásárhelyi közönség. A Conectact projekt keretében a nagyszebeni nemzetközi fesztiválon bemutatandó produkciókat hívtak meg a Nemzeti Színházba, ezeket május 26-a és június elseje között láthatja a mélyen tisztelt. Tündérek és olasz évszakok címmel egy olaszországi, tündérmeseszerű előadás érkezik, az Ipanema Brasilian Show-t pedig a színek, a hagyományos latin-amerikai jelmezek, a zene, a tánc, az akrobatika és a gyönyörű lányok jellemzik. A világhírű brazil művészekből álló társulat fantasztikus utazásra hív a latin-amerikai művészetben és folklórban, amelyet színez a szamba ritmusa, a capoeirea mágiája, az indio tánc, a lambada, a dzsessz és sok egyéb.
A lengyelországi Teatr Strefa Ciszy színházat 1993-ban Poznanban alapították, és nagyon hamar a legjelentősebb lengyel alternatív színházi csoportosulássá vált. Merész előadásokat, utcai megmozdulásokat, happeningeket hoz létre szabadtéren, melyek tematikája az urbánus műveltség, produkcióiban jelentős szerepet helyez a színészek és a közönség interaktív kapcsolatára. A Salto mortale című, Vásárhelyen is bemutatandó előadásuk egy szokatlan második világháborús történetből ihletődik. A szovjet katonák kifosztották Stettin német várost (jelenleg a lengyel Szczecin), és elkoboztak több száz zongorát, hogy a Szovjetunióba küldjék. Végül mégsem küldték el őket, és a szállítóvagonokban, elhagyatva és elfelejtve, az évek során a hangszerek teljesen tönkrementek, de mindegyikük megtartott valamit a régi város emlékéből – a háború szörnyűségétől kifosztott kultúra jelképeivé váltak. A Salto mortale metaforikusan mutatja be az igaz történetet, mese az emlékezet elvesztéséről és a modern civilizáció születéséről.
A dél-koreai Sadari Movement Laboratory a Lecoq-módszert alkalmazva éleszti újjá Georg Büchner Woyzeck című világhírű drámáját. A táncszínházi, mozgásszínházi és gesztusnyelvi előadás célja az eredeti drámai szöveg új színpadi megjelenítése; az előadás román és angol nyelven feliratozott.
1986-ban a Pekingi Opera művészeinek egy csoportja elhatározta, hogy felfrissíti a hagyományos kínai operát. Így született a Contemporary Legend Theatre, amely megalapításától kezdve számos meghívást kapott a világ legrangosabb fesztiváljaira. Marosvásárhelyen Shakespeare Lear király című drámájával lépnek fel. Wu Hsing-kuo, a társulat alapítója, Kína egyik legnevesebb színésze az előadás főszereplője – a zene és a gesztusnyelv segítségével meséli el Lear közismert történetét egy kifinomult látványvilágú és zeneiségű előadásban.
A vásárhelyi vendégelőadások sora ezzel nem ér véget: a gyereknap alkalmából, május 31-én két alkalommal, június elsején egy alkalommal játssza Kire ütött ez a gyerek? című produkcióját a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház. Janikovszky Éva darabja a kamaszkorról szól: az előadásban a kamasz megelégeli a környezete ostoba elvásárait, és a jelent sokkal jobban el tudná képzelni, mint a jövőt – ha hagynák. A gyermeknapi produkciót Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében láthatja a marosvásárhelyi közönség.
Gazdag színházi nyárelő következik.
K.Nagy Botond