Kincset érő csuhévirágok

Múlt héten hirdette ki a művelődési minisztérium az Élő Emberi Kincsek nevű programja idei győzteseit. Ezek egyike a nagykendi Nagy Margit.

„Nagy örömmel fogadtam, hogy elismerték, amit egész életemben csináltam” – így reagált megkeresésünkre Nagy Margit, aki az Élő Emberi Kincsek program idei kitüntettjei között van kukoricaháncs munkái révén. Margit néni 12 éves korában tanulta meg a kendiekre jellemző szatyorkötést, és 47 éves koráig azzal foglalkozott. Akkor elveszítette a férjét, s a temetés után két héttel eszébe jutott, hogy az mennyire szerette a virágokat. Egy rózsát akart készíteni a kukoricaháncsból, a férje kedvenc virágát, de mire kigondolta, hogy milyen legyen, a keze meg is formálta. Azóta áttért a háncsvirágkészítésre, és mára büszkén mondhatja el, hogy mintegy hatszáz mintát és modellt dolgozott ki, a használati tárgyaktól a virágokig, díszítésekig mindent elkészít, bútort is vont be hánccsal, és húsvétkor, valamint karácsonykor nem hiányozhatnak az ünnepre jellemző jelképek és dísztárgyak sem. Mindent, amit kigondol, el is tudja készíteni kukoricaháncsból.

A szatyorkötést édesanyjától tanulta, hiszen akkor mindenki ezzel foglalkozott a faluban. Ugyanis az 1947-es szárazságot követő nehéz időszakban egy Kovács Károly nevű férfi érkezett Magyarországról, aki megtanította a nőknek a szatyorkötést. Csakhamar Kis- és Nagykend, valamint Szentdemeter ezzel foglalkozott. Egyetlen fia kiskorában megtanulta Margit nénitől a szatyorkötést, és ma mindenkinél jobban végzi ezt a munkát – teszi hozzá büszkén az anya. Margit néni hazai kiállításokon keres piacot a munkáinak, főleg a bukaresti és szebeni kiállításokat látogatja gyakran, de az ország minden pontján megfordult. Jókedve, fürge kézmozdulatai meghazudtolják 72 éves korát, és nevetve mondja ő maga is, hogy fiatalnak érzi magát.

„A községnek is egy elismerés ez” – véli Varga Adorján balavásári polgármester, aki lapunknak elmondta: a kitüntetésre való javaslatot nem ők tették, de a minisztérium kért a helyi önkormányzattól egy jellemzést és ajánlást, ezért tudtak Margit néni jelöléséről. Nagyon sok munka van a hosszú életút mögött – tette hozzá az elöljáró, aki gyermekkorából emlékszik, hogy Margit néni és férje próbálták népszerűsíteni a kukoricaháncs termékeket. Aztán továbbfejlesztette, az addigi használati tárgyak (lábasalávalók, újságtartók, táskák, szatyrok) után a virágok és virágos díszítés felé fordult. Ő indította el az első kirakós üzletet Kenden, nekik volt az első, kézműves termékeket árusító üzletük, és ma már minden második háznál elárusítás folyik a faluban. Üzletággá nőtte ki magát a háncsmegmunkálás a községben, vannak családok, amelyeknek ez az egyetlen megélhetési forrása – részletezte a község vezetője.

Az Élő Emberi Kincsek programot Románia az UNESCO kezdeményezésére hozta létre a szellemi kulturális értékek megóvása és továbbadása érdekében. A jelöléseket a hagyományos kultúra és művészeti oktatás megyei központjai terjesztik fel a minisztérium mellett működő országos bizottsághoz, amely legtöbb tizenöt népi mestert tüntet ki évente. Idén mind a tizenöt kitüntetést odaítélték, ezek közül hármat magyar nemzetiségű személynek: Nagy Margit mellett a Hargita megyei Ilyés Mihály és a Szatmár megyei Istvánfi Géza fazakasmesterek neve szerepel a listán. Legutóbb 2018-ban találtunk magyar nemzetiségűt a kitüntetettek között, a Kovászna megyei, haralyi Szőke Tibor kádárt. A kitüntetést nemcsak az adott népi mesterség magas szinten való űzéséért ítélik oda, hanem annak népszerűsítését, továbbadását is elismerik vele.