2024. november 26., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Környezetvédelmi paradoxon

Az elmúlt napokban arról tájékoztatta a nyilvánosságot Dumitriţa Gliga képviselő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes Maros megyei elnöke, hogy több képviselőtársával közösen benyújtottak egy törvénytervezetet, amelyben sürgetik a ratosnyai vízi erőmű 33 évvel ezelőtt elkezdett, eddig 90%-ban elvégzett munkálatainak befejezését. Mint ismeretes, az erőmű építését korábbi tervek alapján, 1989-ben kezdték el, majd a rendszerváltozás miatt különböző okok miatt hosszabb-rövidebb időszakra leálltak a munkálatokkal. Időközben a tervezett vízgyűjtő felületét a táj biodiverzitása miatt Natura 2000 természetvédelmi területté nyilvánították. A többek között itt van a tavat ellátó patakokban a szigorúan védett dunai galóca ívóhelye. 


Fotók: Vajda György



Évtizedekig tartó gazdasági huzavona 

A sajtónak továbbított nyilatkozatában a képviselő elismeri, hogy a létesítendő vízgyűjtő erdős területet foglal el, és a patakokban védett fajok élnek, amiért Natura 2000 természetvédelmi terület lett, ugyanakkor a jelenlegi energiaválságban Romániának szüksége van olcsó zöldenergia-forrásra, amelyet a vízi erőmű üzembe helyezésével lehet majd kitermelni. A törvénytervezettel egy védett felületet hoznának létre a vízgyűjtő és a Natura 2000 természetvédelmi terület között. A kezdeményezők azt szeretnék, hogy mindezt figyelembe véve találjanak megfelelő megoldást a munkálatok befejezésére és a vízi erőmű működtetésére – áll többek között a nyilatkozatban. 

2017-ben elfogadtak egy kormányhatározatot, amely lehetővé tette, hogy a vízgyűjtő területét felmérjék, kisajátítsák és állami területként telekeljék. A kártérítés összegét is megállapították. Marius Lircă polgármester lapunknak elmondta, hogy két évvel ezelőtt hozzáfogtak a szóban forgó terület kataszterezéséhez, de finanszírozás hiánya miatt abbamaradtak a munkálatok. Az országos kataszterezési program kapcsán az idén elkészült a parcellák felmérése, nemcsak a létesítendő tó medrében, hanem a környéken is. Egy, legtöbb két héten belül a kataszteri térképeket benyújtják a megyei kataszteri és ingatlan-nyilvántartó hivatalba, hogy ennek alapján elindítsák a kisajátítási folyamatot és kifizessék a területtulajdonosoknak a kártérítést. Tizenhét magánszemély és a román állam is érintett ez ügyben. Majd meghirdethetik a versenytárgyalást a 130 hektárnyi erdő kitermelésére. 

Mint ismeretes, a terveket a rendszerváltás előtt készítették, 1987-től finanszírozzák a gátépítést, 1989-ben hozták létre az építőtelepet és a kolóniákat, 1991-ben fogtak hozzá a munkához. Két kolóniában közel 1000 munkás dolgozott a völgy megtisztításán – 50 hektár erdőt irtottak ki –, 65 méter magas gátat emeltek (a tervek szerint ez 105 méter lett volna), illetve nyolc patakot egybefogó – a vízválasztók alatt összesen 16 km hosszú alagutat fúrtak (sz.m.: 22 km-t terveztek), és megépítették Ratosnya határában (Borzián) az áramfejlesztő egységet és egy transzformátor-állomást. A munkálatokkal időnként leálltak, ugyanis többször cserélt gazdát a létesítmény: tartozott már az energetikai, az ipari és a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe, illetve sokáig finanszírozás nélkül maradt az építkezés. A beruházás főkivitelezője, a Hidroelectrica Rt. a katasztrofális szerződések miatt 2012–2016 között felszámolás alá került. Az átszervezés után a gazdasági egység vezetőtanácsa úgy döntött, hogy 2016–2020 között 1,2 milliárd eurót fektet be a be nem fejezett létesítményekbe. Eddig a ratosnyai gát megépítésébe mintegy 200 millió eurót fektettek be. Az áramfejlesztő egység évente 35,2 megawatt áramot termelne. A gátnak árvízvédelmi szerepe is van, illetve innen szabályozhatják a Maros Ratosnya alatti szakaszának vízhozamát. Az eredeti elképzelés szerint egy fővezetéken keresztül innen látták volna el Marosvásárhelyt ivóvízzel. Tekintettel arra, hogy az EU zöldegyezményébe foglaltak alapján 2030-ig az 1990-es értékekhez viszonyítva 40%-kal csökkenteni kell a tagországok szén-dioxid-kibocsátását, ehhez a karbonalapú energiaforrásokat más környezetkímélővel helyettesítenék, újra szóba jött az elkezdett, de be nem fejezett vízi erőművek befejezése. Nemcsak a ratosnyai, hanem más három (az egyik a Zsil völgyében van) hasonló vízi erőművet is befejeznének az elkövetkezendő időszakban. A Hidroelectrica Rt. tervei szerint kb. 5 millió euró kell ahhoz, hogy a jelenlegi 65 méteres gát mögött felgyűjtsék a mint-egy 10 millió köbméter vizet, és ezzel elindíthatnák a termelést az áramfejlesztő egységnél. A következő lépésben az említett patakokból is elvezetnék a vizet az áramfejlesztőhöz, és ha szükséges, újabb 40 méterrel emelnék meg a gátat, így elérnék az eredetileg tervezett magasságot. 





Precedenst teremtő intézkedés 

A WWF Románia (Természetvédelmi Világalap) szerint a tervezett gát a természeti sokféleséget (biodiverzitást) óvó három Natura 2000 természetvédelmi területet – a Kelemen–Görgényi-havasok, a Felső-Maros-szoros és a Kelemen- havasok – továbbá hét olyan patakot – Ratosnya, Bisztra, Kis- és Nagy-Galonya, Visa, Fenyő (Brad), Ilva – érint, amelyek az Európában védett fajnak nyilvánított dunai galóca élőhelyei. A környezetvédő szervezet szerint nemcsak az igen értékes halfaj ívóhelyét veszélyezteti a beruházás, hanem a jelenlegi alacsony vízhozamok miatt gyakorlatilag eltűnne a Kis- és Nagy-Galonya, a Visa, a Tihu, az Ilva, a Brad és a Bisztra-patak. Az alacsony vízállás miatt a galócák nem tudnak felúszni az ívóhelyükre, a gyakori, özönvízszerű esőzések felkavarják a vizet, a sáros hordalék pedig kimossa az ikrákat, így komoly veszély fenyegeti a védett halat. 

A Hidroelectrica Rt. 1990-ben kapta meg a mindössze kétoldalas környezetvédelmi engedélyt, amelynek alapján hozzáfogott a munkálatokhoz. Ebben nem szerepeltek környezetkímélő feltételek. A gát területét az időközben megváltozott környezetvédelmi feltételek szerint a biodiverzitás megőrzéséért 2007-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Azóta az új feltételeknek megfelelően újabb engedélyt kellett volna kiváltani, de ezt elmulasztották. 

Ştefănescu Dănuţ, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség főfelügyelője lapunknak elmondta, hogy a Hidroelectrica Rt. múlt héten (február 7-13.) kérte az ügynökséget, hogy bocsássa ki a környezetvédelmi engedélyt (acord de mediu) a munkálatok befejezésére, és engedélyezze, hogy 170 hektár területet vegyenek ki végleg az erdészeti alapból; ebből 137 hektárt kellene kiirtani, ugyanis ennyi kerül víz alá, miután feltöltik a területet. A felügyelő hozzátette: az említett területet 1990-ben már megtisztították, így gyakorlatilag a 30 éve megnőtt bokrokat, fiatal fákat kell kitermelni. A környezetvédelmi engedély kibocsátásáért a Hidroelectrica Rt. a szakminisztérium által engedélyezett (akkreditált) cégek által fel kell mérje a szóban forgó terület környezeti sokféleségét, és el kell készítse a hatástanulmányt, amelyet közvitára kell bocsátani. A két tanulmány eredményétől függően kizárólag kormányhatározattal lehet kivenni a területet az erdőgazdálkodási alapból, és csak ezután lehet újra kitakarítani a területet, amely ettől még védett övezet marad. A szóban forgó törvénytervezet, amelyet a PSD-s képviselők egy csoportja benyújtott a parlamenthez, magába foglalja azt is, hogy a ratosnyaihoz hasonló – természetvédelmi területen levő, elkezdett, de be nem fejezett hidrotechnikai beruházások esetén – a munkálatok befejezéséért szüntessék meg a védettséget. Mindenképpen a tanulmányok alapján lehet arról dönteni, hogy megszüntetik-e a védettséget vagy sem. Abban az esetben, ha mégis szűkítenék a védelmi zónát, a tanulmányoknak tartalmazniuk kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel megőrizhető a biodiverzitás – mondta a környezetvédelmi ügynökség vezetője, hozzátéve, hogy az említett folyamat akár két évig is elhúzódhat. 

Az ügy precedenst teremthet, ugyanis a WWF tudomása szerint jelenleg Romániában több mint 500 kisebb teljesítményű vízi erőmű szerepel a nyilvántartásban (már különböző kivitelezési fázisban – tervezés, építkezés, működés – vannak), ezek negyede természetvédelmi területeken található. Marius Lircă polgármester szerint a vízgyűjtő fellendíti majd a turizmust a környéken. Egy építkezést, amelyet 1989-ben már elkezdtek, be kell fejezni. Jóval ezután nyilvánították természetvédelmi területté a zónát, és ilyenkor figyelembe kellett volna venni azt is, hogy tervben van a gát megépítése. „Ha benyújtottak a parlamenthez egy olyan törvénytervezetet, amelynek célja az építkezés befejezése, akkor remélem, hogy minél hamarabb végére járunk, és a létesítményt a község érdekében turisztikai céllal is kihasználhatjuk” – erősítette meg a polgármester azt, hogy támogatja a politikai kezdeményezést. 

Kapcsolódó cikkek:

Marosvásárhelyt elárasztotta a szemét

2022-11-14 17:19:00 // Mezey Sarolta

Elkezdik a szerződésbontás procedúráját a Brantner köztisztasági vállalattal



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató