Korai diagnózis, azonnali kezelés

Pontos okának felderítéséért Nobel-díj járna – mondta dr. Czirják László professzor, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Reumatológiai Klinikájának igazgatója, aki az idén is visszatért előadást tartani Marosvásárhelyre. A betegségről tudjuk, hogy nőknél fordul elő gyakrabban, a kéz vagy a lábfej kisízületeinek megduzzadásával, fájdalmával kezdődik, amit sokan a korral járó kellemetlenségnek tartanak. Holott valószínű, hogy az autoimmun krónikus gyulladásos sokízületi megbetegedés első tüneteiről van szó, amelyet angol nevének (rheumatoid arthritis) a kezdőbetűi alapján RA-nak neveznek. 

 

– Mit kell tudni erről a kórképről? – kérdeztem Czirják László professzortól.

– A szerzett súlyos mozgássérülésnek a civilizált országokban a reumatoid artritisz a leggyakoribb oka. Előfordulása félszázalékos, ami azt jelenti, hogy a tízmilliós Magyarországon ötvenezer beteg van. Évszázadokon át néhány nagyon gyenge hatékonyságú gyógyszert adtak a betegeknek, és tulajdonképpen végignézték, hogyan romlik drámaian az életminőségük, hogyan kerülnek tolószékbe amiatt, hogy az ízületfelszínek tönkremennek, elpusztulnak.

– Hol tart manapság a kezelése?

– Az elmúlt 15 évben jelentős változást hozott a klinikai gyakorlatba bekerült hatékony gyógyszerek garmada. Bár többségük nagyon drága, mind a román, mind a magyar állam komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a betegek hozzájussanak ezekhez a gyógyszerekhez. Így jelenleg elsősorban a fejekben kell a változást elérni: az orvosokéban azt, hogy a betegséget nagyon korán kell diagnosztizálni, és a legelejétől elkezdeni a kezelést, amire sok lehetőség van. Fontos megjegyezni, hogy már kezdettől nagyon agresszív terápia szükséges, és gyorsan váltani kell, ha az nem bizonyul hatékonynak, ugyanis nem állnak rendelkezésünkre évek, csak hetek, hónapok, hogy a gyulladásos folyamatot leállítsuk, aminek jelentőségét még az orvosok egy része sem ismeri fel. A betegekkel is ugyanez a probléma. Mivel egyik napról a másikra nem tűnnek drámainak a változások, és az igazán nagy baj csak évek elteltével alakul ki, nem tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget ezeknek az ízületi fájdalmaknak. Nincsenek tisztában azzal, mert nem voltak felvilágosítva, hogy egy olyan ízületi károsodásról van szó, ami nagyon lassan, de halad előre, még akkor is, ha a felírt gyógyszertől kicsit jobban érzik magukat, mert kisebb a fájdalom és könnyebb a mozgás. 

Az a szemlélet, hogy az RA egy olyan krónikus betegség, amin sokkal többet tudunk segíteni, ha korán elkezdjük a kezelést, minden szereplő számára világos kellene legyen. A becsült értéke azoknak a szereknek, amelyeket Magyarországon a betegeinknek adunk, évente másfél milliárd forint, ami azt tükrözi, hogy a társadalom igyekszik ezekre a betegekre is pénzt szánni, ami csak akkor hasznosul igazán, ha a korai eseteket kórismézzük, és azonnal kezeljük, legyen az fiatal, középkorú vagy idős beteg. Civilizációs kihívásnak érzem, hogy tudunk-e gyorsan betegséget felfedezni, kezelni, a terápiás lépcsőket idejében végigjárni. 

– Megkérem, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a betegségről!

–  Az idült sokízületi gyulladás a kéz- és a láb több kisízületét, majd a nagyízületeket, leggyakrabban a csukló és a térd ízületeit is érinti, általában szimmetrikusan. A kezdeti tünetek a betegek túlnyomó többségénél nem látványosak. Reggel egy kézízületi merevség miatt a beteg nehezebben tudja megmozgatni a két kezét, ami eltart egy fél vagy akár egy óráig is. Éjszaka vagy hajnalban ízületi fájdalomra ébred, ami jellemző a gyulladásos kórképekre. Előfordulhat hőemelkedés is. Bár nem tűnnek fenyegető tüneteknek, azt jelzik, hogy a fájdalmas területeken elindult egy gyulladásos folyamat, ami tíz év alatt nagyon komoly problémákat okozhat. Ha a gyulladást nem szüntetjük meg, az ízületi károsodás megállíthatatlanul halad előre a csuklóba, térdbe, ami viszonylag rövid időn belül rontja az életminőséget, mivel a fájdalom mellett a mozgáskorlátozottság is megjelenik. 

– Hogyan lehet pontosan eldönteni, hogy valóban reumatoid artritiszről van szó?

– A harminc évvel ezelőtti kritériumok arra voltak jók, hogy a már előrehaladott állapotban levő betegséget kimutassuk. Pár évvel ezelőtt egy úgynevezett klasszifikációs feltételrendszert vezettek be, ami pontozáson alapul. Először is a különböző ízületek érintettségétől függően kap pontokat a beteg. Ha gyulladást jeleznek a laboratóriumi vizsgálatok, magas a vörösvértest-süllyedés, magas a CRP (C-reaktív protein)-szint, és a reumatoid faktor (RA) mellett az úgynevezett citrullinált fehérjék elleni antitestek (ACPA) is pozitív értéket mutatnak, ez újabb pontokkal jár, amelyek alapján a korai betegséget kórismézni lehet. A kezelőorvos munkáját megnehezíti, hogy a más betegségektől való elkülönítés nehezebb, mint régen, ugyanis a vírusfertőzések és egyéb kórképek is okozhatnak ízületi gyulladást. A pontozásos rendszerrel azonban egy képzett szakember elég könnyen igazolni tudja a korai artritiszt, amit gyorsan és agresszíven az úgynevezett bázisterápiás szerekkel kezd el kezelni. 

– Mit fed a bázisterápiás szer elnevezés?

– Olyan gyógyszert jelent, ami a beteg aktuális panaszain nem javít, hanem néhány hónap alatt leállítja a gyulladást. Nem arra adjuk, hogy a beteget gyötrő panaszok, a reggeli merevség, ízületi fájdalom, a gyulladás miatti gyengeségérzetet azonnal kezelje, ezekre tüneti szereket lehet és kell is felírni, hanem azért, hogy hosszú távon leállítsa a gyulladást.

Egy másik nagy vívmánynak számít, hogy a betegség aktivitását, egy nagyon komplex mérőszámmal, de viszonylag egyszerűen mérni tudjuk. Igazából a 28 ízületből megszámoljuk, hogy mennyi a gyulladt és a tapintásra fájdalmas, nézünk egy vérvizsgálati gyulladásos eredményt, és figyelembe vesszük a beteg véleményét. Mindezt betápláljuk a számítógépbe, és egy képlet alapján kapunk egy objektív mérőszámot, a DAS 28-at, amely pontosan jelzi a beteg állapotát. Ha a szám több mint 5,1, akkor a gyulladásos aktivitás magas, ha 3,2 alatt van, akkor még jól állunk. Ez a módszer azért jó, mert lehetővé teszi, hogy a beteg állapotának megfelelően indítsuk el, majd folytassuk a kezelést. Amikor visszahívjuk ellenőrzésre, két lehetőséggel kell számolni: ha a DAS 28 nagymértékben csökkent, akkor rendben van a kezelés, ha magasabb lett, akkor változtatni kell a terápián, meg lehet emelni az adagot vagy a következő fokra lépni. A ma létező 10-12 lépcsőfok lehetővé teszi, hogy a beteg elérjen egy megfelelő állapotot, megállítsuk a gyulladást és az ízületi károsodás előrehaladását. Az orvosi gyakorlatban nagyon fontos, hogy percek alatt lehessen döntést hozni, és újabb, más gyógyszerrel próbálkozni. Esetenként a bázisgyógyszert az új, méregdrága biológiai terápiás szerrel lehet társítani, ami növeli a hatásfokát. A TNF (tumor-nekrózis) -alfa gátlószerekből ötféle áll rendelkezésünkre, és van még három-négy egészen más támadási pontunk. A mi klinikánkon három megyéből 800 beteg kezelése folyik, akik közül 500-nak reumatoid artritisze van, és a biológiai terápiás szereket, amelyeket elterjedten használnak világviszonylatban, szükség esetén biztosítani tudjuk, ahogy túlnyomórészt teszik Romániában is. 

– Mi történik akkor, ha nem sikerül korán felfedezni a betegséget?

– Ezeket a pácienseket is kezelni kell, és a még meglévő lépcsőket be kell járni. Az eredmény nem annyira jó, mint a korán elkezdett kezelés nyomán, de a folyamatot, a betegség előrehaladását lassítani lehet, hogy lehetőleg ne kerüljön tolószékbe a beteg.