Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A szenátus szerdán száz igen szavazattal, egy nemmel és egy tartózkodással megszavazta a képviselőház által korábban már elfogadott, egyes uniós tagországoknak Románia schengeni csatlakozását ellenző állásfoglalásával kapcsolatos nyilatkozatot. Eszerint Románia parlamentje „aggodalommal veszi tudomásul és határozottan elítéli egyes európai uniós tagországok parlamentjeinek és kormányainak országunk schengeni csatlakozását megakadályozó döntéseit”, olvasható egyebek mellett a nyilatkozatban, holott „Románia eleget tett az összes technikai követelményeknek”. Ezért arra kérik a tagországokat, hozzanak „igazságos döntést” az ország schengeni csatlakozásának lezárásával kapcsolatosan.
A parlament azért szavazott szerdán, mert így próbáltak hatni az Európai Unió belügyminisztereire, akik tegnap találkoztak Brüsszelben, hogy megtárgyalják az unió lengyel elnöksége által kidolgozott, Románia és Bulgária kétlépcsős schengeni csatlakozására vonatkozó kompromisszumtervezetét. Eszerint a légi és vízi utakat októberben megnyitnák, a szárazföldi határok megnyitásáról pedig majd 2012-ben döntenének.
A pánikot az váltotta ki, hogy a holland kormány még a múlt héten bejelentette, a belügyminiszterek szeptember 22-i ülésén még a részleges csatlakozást is ellenezni fogják, mert úgy gondolják, Románia számára „korai még a csatlakozás”, és Hollandia nem is lát „elegendő jelt arra, hogy Románia és Bulgária komolyan foglalkozna olyan kérdésekkel, mint a korrupció, a szervezett bűnözés vagy az igazságszolgáltatás reformja”. Ezt a véleményt osztja Finnország is.
Felettébb lehangoló, hogy még mindig nem „értünk meg” a végleges uniós csatlakozásra. Azonban az ódzkodóknak igazuk van, hiszen, ha csak az utóbbi napok eseményeit nézzük, Románia „hírneve” a világban sokkal inkább elrettentő példakép, mintsem egy, a demokratikus jogállam értékeit alkalmazó tagállam lehetne. Ezek tükrében a parlamentnek nem elítélni kellene az egyes tagállamoknak a csatlakozást megakadályozó döntéseit, inkább valóban tennie kellene valamit az állami intézményekben, sőt a legmagasabb körökben elburjánzott korrupció vagy a szervezett bűnözés ellen. Hiszen látjuk, sőt szenvedő alanyai vagyunk annak, ami nap mint nap történik az országban. Valóban korai még a csatlakozás. Túl nagynak bizonyult számunkra az EU-kalap.