Körkörös filozofálás
Igen zaftos, fordulatos eszmecsere zajlik „odaát” a magyar közmédiát képező tévé- és rádióadók új arculatáról, a képernyőn megjelenő emblémákról. Mint ismeretes, az idei nyári olimpia napján kerültek először képernyőre az m1, m2 és a Duna Televízió új logói.
Igen zaftos, fordulatos eszmecsere zajlik „odaát” a magyar közmédiát képező tévé- és rádióadók új arculatáról, a képernyőn megjelenő emblémákról. Mint ismeretes, az idei nyári olimpia napján kerültek először képernyőre az m1, m2 és a Duna Televízió új logói: a fehér kör egy piros vonallal, a kör két piros vonallal és a kék hullámos vonallal ellátott kör a Duna TV esetében. A premiert megelőzően – a beszámolók tanúsága szerint – rendkívül csicsás, hókuszpókuszoktól sem mentes sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepség keretében mutatta be Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója az új szimbólumrendszert. Böröcz szerint „a közmédia a képek mögött egy filozófiát és egy értékválasztást is képviselni kíván.” A képi elrendezésről szólva többek között azt mondta, hogy „az aranymetszés ősi arányrendszere alapján készült, a teret a Leonardo által ábrázolt vitruviusi arányok szervezik, de a tervező a természetet is segítségül hívta akkor, amikor a Fibonacci-számok alapján rendezte be a képeket. No meg arról is olvashattunk, hogy az új emblémák a négy őselemre, a tűzre, vízre, levegőre, földre épülnek. Hogy mi fán teremnek a vitruviusi arányok és a Fibonacci-számok, annak kibogozását önökre bízzuk, kedves olvasók.
A képernyőinken pár napja szerénykedő tévékörök megjelenése után elszabadult az elemzések áradata. Leginkább a Kreativ Online honlap serénykedett abban, hogy a bírálatoknak teret adjon. Braun Róbert kommunikációs szakember, filozófus szerint a magyar elektronikus közmédia új arculata „esztétikailag nehezen értékelhető, hiszen formavilága az üres ideológiai maszlagok ellenére is valahol a hetvenes évek vége-nyolcvanas évek eleje nemzetközi világában gyökerezik, szín- és formahasználata bátortalan és közhelyes”. Kaszás György kommunikációs szakértő ugyanott maró gúnnyal fűszerezi mondandóját: „Az arculat radikális megváltoztatása a márkák világában nem akkor következik el, mikor Böröcz úr a négy őselemmel és Fibonaccival álmodik, hanem akkor, ha jelentős stratégiaváltás jön, amire a fogyasztót felkészíteni kell, segíteni a marketingesztétika eszközeivel is, hogy értse, hogy mi és miért történik. Itt szó sincs ilyesmiről.” Lelkes László Munkácsy-díjas grafikusművész, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társaságának elnöke, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke úgy véli: „Magyar-országon a médiumok nevei nagyon erősen élnek a köztudatban. Fontos, hogy olvashatóak legyenek. Szerencsésebb lett volna inkább ebből kiindulva egy valóban betűalapú grafikai ötlettel keresni a megoldást. Ahogyan a Duna TV korábban lecserélt csepp analógiájú, de tisztán olvasható logója nagyszerűen és elegánsan teljesített, úgy szorítja háttérbe a mostani arculat a csatorna nevét. Nehezen olvashatóvá, ezért bizonytalanná téve a gyors beazonosítást.”
A pikánsabb, bizarr képzettársítások az elemzésekhez fűződő, jeligés hozzászólásokban tűntek fel. Egyvalaki szerint az új emblémák a női nemi szerv sematikus ábrázolására hajaznak. Egy másik kommentelő pedig azt állítja: a kör nem kör, hanem egy O betű, és Orbán Viktorra utal!
Máthé Éva
