László György, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei elnöke nyílt levélben szólította fel Péter Ferencet, az RMDSZ Maros megyei elnökét, hogy vonja felelősségre az érdekképviseleti szervezet „szűk látókörű” koronkai tanácsosait.
László György, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei elnöke nyílt levélben szólította fel Péter Ferencet, az RMDSZ Maros megyei elnökét, hogy vonja felelősségre az érdekképviseleti szervezet „szűk látókörű” koronkai tanácsosait. Tételesen azzal vádolta őket, hogy következetesen a magyar közösség ellen szavaznak, amint a legutóbbi, február 19-ei tanácsülésen is tették. A vádak első hallásra súlyosak, és minden jóérzésű nemzettársunk hirtelen haragra gerjedt. Az ellendrukker média, olajat öntve a tűzre, szenzációhajhász tálalásban, jól odamondva taposta sárba az árulókat. Fittyet hányt a megvádoltak véleményére, sőt még a válaszlevél közlésétől is eltekintett, hadd dicsőüljenek meg a néppártiak, hisz a választási kampány óta úgysem zavartak sok vizet. Helyi szinten pláne. Most sem egymagukban léptek porondra, hanem azokkal a koronkai román nemzeti liberálisokkal, akik az elmúlt években tucatnyi feljelentéssel akadályozták az önkormányzat munkáját. Az iskolát célzó hamis vádjaikra alapozta magyarellenes hadjáratát az akkor még szenátori minőségben szereplő Marius Paşcan. Később a falunapok rendezvényeit vette célba az a koronkai tanácsos, akivel a néppártos szövetkezett minapi beadványával, arra hivatkozva, hogy a román közösség igényeinek nem megfelelő műsort állítottak össze. Ezek után senki, akinek van józan esze, nem bízná rá nemzeti ünnepünk megszervezését. Pedig az inkriminált, elvetett tanácsi határozat arról szól, hogy a tanács által megszavazott bizottság fogja jóváhagyni, hogy például milyen énekek és versek hangozhatnak el, amelyek nem sértik a román ajkúak érzékenységét. Amolyan átkosbeli „testvéri”, álságos összeborulásnak lennénk tanúi.
Az RMDSZ válaszában, melyet Kovács Mihály Levente, a Maros megyei szervezet ügyvezető elnöke küldött szerdán a sajtónak, azt hangsúlyozta, hogy az eltelt 28 év egyik fontos vívmánya, hogy nemzeti ünnepünket nem szolgáltattuk ki közintézmények jóváhagyási úri kedvének. Ezért, amíg nincs számunkra is kedvező törvényes keret, hasznosabb, ha legalább ünnepeink megszervezésében önrendelkezőek maradunk, és senki nem szabja meg, hogy például egyházaink miként emlékeznek. A koronkai határozattervezet ezt a veszélyt magában hordozza. Mert ne feledjük: a pokolba vezető út is…
A mostani esetnek lehet pozitív kicsengése is: magyar pártjaink a közös ügyekben összefognak, és nem egymás hiteltelenítésében jeleskednek. Talán erről is szólt a de-cemberben Kolozsváron aláírt hárompárti megállapodás. Március 15-ét pedig méltósággal úgy ünnepeljük meg, ahogy mi szeretnénk: közösen és nemes versengésben egymással.
