Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A tudósai körében ülő, üvegbe metszett nagyságos fejedelem igencsak felkapta a fejét szombaton este, amikor a Művelődési Palota kistermében a kinti szeles, hűvös idő ellenére a vidámság melege járta át a szíveket, hangolta át a gondterhelt arcokat, s varázsolt életünnepet a virággal díszített falak közé. A zene forrása a Nagy István ifjúsági vegyes kar volt, amelyet varázspálcájával Kovács András szólaltatott meg. A műsoron motetták és madrigálok szerepeltek, s az egyházi zene komolysága életigenlő, játékos madrigálokban folytatódott. Szépen éneklő, kacagó szemű fiatalok hangja hajladozott a karmesteri pálca intéseire az egyórás előadás során, amelyet Kovács András karnagy mesterének, Szalman Lórántnak ajánlott, akitől bevallása szerint többet tanult, mint a konzervatóriumi évek alatt. Bár régi népes táborához képest megfogyatkozva, de kedvesen, lelkesen, vidáman énekeltek a közös dalolásban láthatóan örömüket lelő fiatalok, akiket visszatérő tapssal jutalmazott a közönség.