2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Magán

Olvasóként, de főleg lapszerkesztőként sokszor szembesültem a magán szó helyesírásának buktatóival. A dolog rendkívül egyszerűnek látszik, ha, mondjuk, arról van szó, hogy a regény főhőse magán érzi szíve választottjának derűs tekintetét.

Olvasóként, de főleg lapszerkesztőként sokszor szembesültem a magán szó helyesírásának buktatóival. A dolog rendkívül egyszerűnek látszik, ha, mondjuk, arról van szó, hogy a regény főhőse magán érzi szíve választottjának derűs tekintetét. Ilyenkor a magán természetesen nem más, mint a maga visszaható névmás ragos alakja és – nem kevésbé természetesen – önálló szóként fordul elő. Én azonban most arról a magánról szeretnék beszélni, amelynek megfelelőjeként nemzetközi szóval azt mondjuk: privát.

Senki sem vitatja, hogy a magán- előtagú szavak mindig egybeírandók. Így például a magánbeszélgetés, a magánügy, a magánszféra, a magánkórház vagy a magánrepülő.

Csakhogy vannak olyan esetek, amikor a magán- előtagú összetett szó, ezért vagy azért „szétesik”, tagjai szétválnak. Holczer József idézi: „Magán szakmai beszélgetést folytattunk.” Ez nyilván azt jelenti, hogy az illető szakma körében A és B alany négyszemközt cserélt eszmét. De mi ezzel a gond? Az, hogy két, többé-kevésbé rögzült szószerkezet „viaskodik” egymással. Az egyik a szakmai beszélgetés (jelzős szintagma), a másik a magánbeszélgetés (szintén jelzős, de összeforrott szószerkezet). Nos, a bonyodalmat az okozza, hogy az említendő beszélgetésnek mindkét sajátosságát szabatosan bele kell foglalni a kijelentésbe – s ez a fenti példában láthatólag kevéssé sikerült.

Mi hát a teendő? Véleményem szerint az, hogy a szórenddel kezdjünk valamit! Végső soron rendkívül egyszerű: „Szakmai magánbeszélgetést folytattunk.” Így a szakmai még mindig szervesen rámutat a beszélgetésre, s a magánbeszélgetés szabályos helyesírása (vagyis az egybeírás) sem sérül.

S ha már a magánnál tartunk: talán kevesen tudják, hogy egykor azokra a berendezésekre, amelyekről ma azt mondjuk: automatikusak, a magánjáró kifejezést próbálták használni a műszaki nyelv tendenciaszerű magyarítása hullámában. És, gondolom, az sem mindenki előtt világos, hogy a maszek szó voltaképpen egy, a múlt században létrejött, rövidített szóösszevonás. Mi több, a szerzőjét is ismerjük: egy kabaréjelenetben Kellér Dezső találta ki a maszeket – a magánszektor – kiküszöbölé-sére.

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató