Nos, hétfőn is előkerült a magyar kártya, csak másként. Ezúttal úgy, mint egy bumeráng.
Sokszor volt már aktuális téma és a centenárium évében egyre inkább az lesz az úgynevezett magyar kártya. Amit leginkább a választási kampányokban szednek elő a politikusok politikaitőke-szerzés céljából. Legtöbbször sikerrel, hiszen egy tanulatlan, szegénységben tartott népet könnyen lehet manipulálni. Szóval mindig jól jön.
Nos, hétfőn is előkerült a magyar kártya, csak másként. Ezúttal úgy, mint egy bumeráng. A magyar képviselők borzolták a román politikusok idegeit. Hiszen alig egy órával a Dăncilă-kabinet megszavazása előtt, a liberálisok szemmel láthatóan ajzott állapotban még mindig szövetségeseket próbáltak szerezni a kormány elutasításához, és ehhez szerették volna „becserkészni” az RMDSZ-t. A kísérlet, mint láthattuk, dugába dőlt. Merthogy ezúttal a magyar kártya visszaütött. Ugyanis csupán a szavazást megelőző percekben jelentette be az elnök, hogy a szövetség megszavazza a kormányt. Mert stabilitásra van szükség.
Ebben tökéletesen igaza volt az RMDSZ elnökének, mert – kevés kivétellel – a rendszerváltás óta nem voltak igazán stabil időszakok a hazai kormányok történetében, inkább a tehetetlenségi erő vitte előre a dolgokat tévedésről tévedésre, hibáról hibára bukdácsolva.
Ha a hétfői szavazás stabilitást hoz a romániai politikába – márpedig semmire sincs akkora szüksége ennek az országnak, mint politikai és gazdasági stabilitásra –, akkor az RMDSZ jól döntött.
Az ügy pikantériája azonban, hogy a kabinet megszavazása egyben a kormányprogram elfogadását is jelenti. Azt a kormányprogramot szavazták meg, amelynek állítólag több fejezetét más programokból ollózták össze copy-paste módszerrel, legalábbis az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint mintha két sör között fércelték volna össze a mezőgazdasági minisztériumban. Ezzel természetesen újabb lovat adtak a magyargyalázók alá, akik éltek is az alkalommal.
Egyébként más szempontból is érdekes ez a kabinet. A kormányban öt olyan személy is van, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Például Radu Oprea (gazdasági tárca), Paul Stănescu (fejlesztési miniszter és miniszterelnök-helyettes), Lucian Şova (szállítási miniszter), Rovana Plumb (uniós alapokért felelős miniszter), illetve Viorel Ilie (a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter).
Végül is nagy többséggel rábólintott a parlament a teljes kabinetre, a miniszterek az elnök jelenlétében letették a hivatalos esküt, most már itt az ideje, hogy megmutassák, mit tudnak. Hiszen a kormányfő Kánaánt ígért.
Azok pedig, akik mindig a magyar kártyát rántják elő, ha az érdekük úgy kívánja, megtanulhatják, csínján, mert alkalomadtán – természetesen sokkal árnyaltabban, civilizáltabban, kifinomultabban – visszaüthet.
