Kecsegtető, kedves levelet kaptunk Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalától, amit a postás személyesen kézbesített minden adófizetőnek, akit otthon talált. Az élőkön kívül a holtakat is külön megszólították.
Kecsegtető, kedves levelet kaptunk Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalától, amit a postás személyesen kézbesített minden adófizetőnek, akit otthon talált. Az élőkön kívül a holtakat is külön megszólították. Mivel közeleg a napjuk, az elődökre is kiterjedő figyelmességnek gondolhatták egyesek, de csupán azokról van szó, akiknek a család, az örökösök gondatlansága miatt valamilyen ingatlan vagy jármű maradt a nevén. A borítékhoz egy táblagép képe is járt, amelynek képernyőjéről Dorin Florea személyesen ígéri, hogy aki október 12-én 18 óráig lecserélte a jelszavát a ghiseul.ro honlapján, egy ipad-et nyerhet, amit tegnap az elektronikus adófizetési rendszer avatásának napján, a polgármesteri hivatal előtt szervezett Sistem-koncerten húztak ki. Az ipad (azaz az ultramodern, könyv nagyságú, vékony kis számítógép) képernyőjéről a polgármester magyarul beszél hozzánk. Hasonlóképpen az első nagy borítékban levő, jó minőségű krétapapírra nyomtatott levélben is, amelyből kiderül, hogy a város minden adófizető polgárával haveri viszonyban van. Bár nem tudom, hogy mikor ittunk pertut, s mit szólna, ha a megszólítottak visszategeznék, kedves tőle, hogy barátként magyarul kímél meg a stressztől és óvja az egészségünket azzal, hogy ne kelljen a szépen rendbe tett, valóban civilizált adóhivatal ügyfélablakaihoz járulnunk. Mert eljött az ideje, hogy megmutassuk ország-világnak, hogy nemcsak a rohammentő-szolgálat, a 112-es sürgősségi hívószám bevezetésében vagyunk úttörők, hanem az internetes adófizetésben is. A választási kampányszövegbe átcsapó levélben beruházásokat, munkahelyeket ígér, s közös munkánk eredményeként azt is, hogy Marosvásárhely egy „európai vonatkoztatási pont” lesz. Ettől az örömtől áthatva, hogy az unióban mindent Marosvásárhelyhez
„vonatkoztatnak” majd, nyitom ki a nagyobbikban levő kisebb borítékot, s azon elmélkedem, hogy lám-lám, milyen jó érzés, hogy a kétnyelvűségben is élen járunk. A lelkesedésem azonnal lelohad, hisz a pontos utasítás, hogy miképpen kell interneten adót fizetni, csak románul szerepel a lapon, amit egy bizonyos korosztály még az anyanyelvén is nehezen értene meg. Tehát csak addig vagyunk barátok, addig tart a kétnyelvűség, amíg a kampányszöveget lenyomják a torkunkon. Utána nyálazhatjuk az állítólag ragasztható kis fóliát, mert úgysem fog odaragadni, s az internetező nagyi is vakarhatja a fejét, hogy a legfontosabb húsz sorra miért nem futotta a kétnyelvűségből.
