Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az Európai Bizottság legújabb felmérése szerint négy romániai fiatalból három szívesen vállalna munkát külföldön, és ennek oka egyértelműen az idehaza és idegen földön ugyanazzal a végzettséggel igényelhető bérek közötti különbségben rejlik. Románia uniós szinten jelenleg a negyedik helyen áll a pályakezdők kivándorlási hajlandóságát illetően. Nincs is ebben semmi különös. Amíg egy rezidens orvos itteni bérének szinte nyolcszorosát keresi meg a határon túl, a világ legtermészetesebb dolga, hogy, ha teheti, odaát próbál szerencsét. Sokszor viszont nem is a nagyobb fizetés, hanem a továbbképzés minősége, vagy éppen a felkészültségnek megfelelő elhelyezkedési lehetőség játszik meghatározó szerepet a döntésben. Az országos vagy helyi szintű munkaerő-toborzókon ugyanis rendszerint az ajánlatoknak csak egy igen kis százaléka szól egyetemi diplomával rendelkezőknek, külföldön viszont több százezer, felsőfokú képzésben részesült pályakezdőnek kínálnak állást. Mégpedig hazai viszonylatban hihetetlennek tűnő fizetésekért. Egy romániai mérnök havi hatezer eurós bérével fél év alatt megkeresi egy itteni kétszobás lakás árát, ekkora összeget a legtöbb fiatal értelmiségi fél évtizedes munkával is bajosan takarít meg. Egy piackutató cég felmérése szerint a magánszférában dolgozó romániaiak átlagosan 50 százalékkal szeretnék növelni fizetésüket, ilyen téren a fővárosiaknak vannak a legnagyobb elvárásaik, ugyanakkor a kapott és óhajtott bér között Bukarestben kisebbek a különbségek, mint például az erdélyi városokban. Amíg pedig az elvárások és a valóság között csaknem ezer lejes eltérések észlelhetők, hiábavaló minden, a fiatalok itthontartásáról szóló eszmecsere. Igaz, a „kirepülők” helyébe egyre több külföldi gólya érkezik, de amikor letelnek a „vándorévek”, ők is menetrendszerűen szárnyat bontanak. Nekik ugyanis megéri hazavinni az idegenben gyűjtött tudást.