2024. july 2., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kerekasztal-beszélgetés az európai zöldmegállapodásról

Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani az európai zöldmegállapodásról (Green Deal), amelynek célja, hogy közép- és hosszú távon jelentősen csökkentse a tagországokban a globális felmelegedést és a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátást. A több száz oldalas dokumentum olyan konkrét gazdasági és politikai intézkedéscsomagokat és határidőkhöz kötött célkitűzéseket tartalmaz az élet minden terén, amelyek lehetővé teszik, hogy 2050-ig jelentősen csökkenjen a Föld légszennyezettsége. Annak ellenére, hogy a végcél távolinak tűnik, ahhoz, hogy eredményes legyen, tervezni, tenni kell ez irányba. Mindezekről: a zöldmegállapodásról, a konkrét lépésekről, illetve arról, hogy miként kell ehhez mindannyiunknak viszonyulni, az Azomureş által december 9-én szervezett kerekasztal-beszélgetésen hallottunk. 


 Az Azomureș közvetlenül is érintett a zöldmegállapodásba foglalt elkötelezettségek betartásában
Fotó: Azomureş



A zöldházprojekt mint konkrét példa 

A kerekasztal-beszélgetés bevezetőjében Harri Kiiski, az Azomureş vezérigazgatója elmondta, azért tartották fontosnak a találkozó megszervezését, mert a kombinát megyénk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó vállalata, így közvetlenül is érintett a zöldmegállapodásban foglalt elkötelezettségek betartásában. Azonban nem csak a gyárnak kell lépéseket tennie. Az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó egyezmény az élet minden területére vonatkozik. Az okmányban szereplő konkrét célkitűzések megvalósításáért azonban alaposan át kell alakítani a gazdaságot, a mezőgazdaságot, a településgazdálkodást, ugyanakkor mentalitásváltásra is szükség van. A vezérigazgató az amerikai polgárjogi harcos, Martin Luther King híres beszédét idézte – „I have a dream today!” –, amikor 1963. augusztus 28-án Washingtonban a feketék jogairól beszélve megjósolta az eljövendő változásokat. „Ma is valahogy így kell tekintenünk erre az egyezményre, de ha nem teszünk konkrét lépéseket, akkor sohasem érjük el a céljainkat” – fogalmazott a vezérigazgató. Ezért is tartották fontosnak, hogy a Maros megyei média képviselőinek jelenlétében – lehetőséget teremtve a nyílt beszélgetésre – ismertessék a zöldmegállapodást és néhány konkrét megvalósítást, illetve arról is tájékoztassanak, hogy az említett céloknak megfelelően miként kell átalakítani a gazdaságot, a mezőgazdaságot, milyen lépé-seket tesz majd a kombinát, hogy – a határidőt betartva – csökkentse a szén- dioxid-kibocsátást. 

S hogy nem csak a nagyvállalatnak kell befektetnie a zöldmegállapodás érdekében, a beszélgetés első előadója is igazolta. Gogolák Zsolt, a Multinvest cég vezetője felvázolta, miként építették fel Marosvásárhelyen az első „zöldházat”, a város főteréhez közeli Multinvest üzletközpontot, követve az ilyen jellegű építkezésre vonatkozó – Angliában kidolgozott és elsőként alkalmazott –, ún. BREEM szabványt. Az a vaskos jegyzék előírja, hogy milyen környezetkímélő megoldásokat kell alkalmazni a tervezéstől a kivitelezésen át az épület hosszú távú fenntartásáig, a területhasználattól az energiagazdálkodáson át a megközelíthetőségig, a hulladék és szennyvíz újrahasznosításáig stb. Bár az építkezés költségesebb, mint a klasszikus házak esetén, hosszú távon megtérül, és a belterek elrendezése, kényelme is igazolja, hogy nem hiábavaló az építkezésben is meghonosítani a környezetkímélő szemléletet. 

Általános célkitűzések, határidők 

A kerekasztal-beszélgetés bevezetőjében Harri Kiiski többek között elmondta, hogy a zöldmegállapodás szerint Európa 2030-ig 50%-ban, míg 2050-ig teljesen klímasemleges kell legyen, ami azt jelenti, hogy a tagországokban be kell szüntetni a szén-dioxid-kibocsátást, és ez nemcsak a levegőre, hanem más környezeti elemekre (víz, talaj, biodiverzitás) is vonatkozik. A célok között szerepel a meglévő épületek energiahatékonyságának növelése, a megfelelő mennyiségű egészséges táplálék biztosítása, a közszállítási eszközök széles körű használata, a környezetkímélő energiaforrások használata, az erre vonatkozó találmányok, újítások alkalmazása, a hulladékanyagok újrasznosítása, a technológiákat alkalmazó munkahelyek teremtése, a szakmai képzés és átképzés, valamint az ehhez rugalmasan alkalmazkodó nagyipari gazdaság (makrogazdaság) versenyképességének megteremtése. A zöldmegállapodás 3247 oldalon 12 konkrét jogszabályjavaslatot, direktívát tartalmaz, amelyet az aláíró EU-tagállamoknak alkalmazniuk kell. Ezek többek között a szén-dioxid-kibocsátásra (kvótaadásvétel), az energiahatékonysági és a megújuló energiahasználatra, a földterület-használatra, az erdőgazdálkodásra, az energiafogyasztásra, az energiafogyasztásra kirótt adókra, a gépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-csökkentésre, illetve a zöldüzemanyag alkalmazására vonatkozó intézkedések. Az Európai Bizottság szakértői szerint az átállás 1,8 trillió euróba kerül. 2021. július 14-én az EB elfogadta a karbonkibocsátási mechanizmust, amelyet 2026-tól működtetnek, ezért 2025-ig stabilizálni kell az országos kibocsátási küszöböket. Az Európai Parlament célkitűzése szerint 2030-ig (az 1990-es szinthez képest) 60%-kal kell csökkenteni, míg 2050-ig el kell érni az éghajlat-semlegességet. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A szén-dioxid légkörből való eltávolításának, majd tárolásának folyamatát szénmegkötésnek nevezik. A nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást szénmegkötéssel kell ellensúlyozni. A kibocsátások csökkentésének és a karbonsemlegesség megvalósításának másik módja az, ha az egyik ágazatban keletkező kibocsátásokat valahol máshol ellensúlyozzák. Ez megvalósítható a megújuló energiába, az energiahatékonyságba vagy más tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások révén. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) jó példa a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére. Az európai zöldmegállapodás értelmében 2050-re megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. Az egyezmény alapján és a tagországok elkötelezettsége, javaslatai alapján az EU elsősorban a környezetvédelmi (szárazföldet és az óceánokat, tengereket érintő) programokat, a fenntartható közszállítást, a vidékfejlesztést, a kutatást és innovációs projekteket támogatja. Az EB javaslata szerint 2030-ig a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátását 55%-kal, a kamionokét 50%-kal kell csökkenteni, 2035-ben pedig az új autók karbonsemlegesek kell legyenek, ami azt jelenti, hogy nem fosszilisüzemanyag-meghajtású motorokkal kell felszereljék a járműveket. Továbbá 2030-ig 35 millió épületet kell felújítani energiahatékonysági szempontból. Az említett határidőig mind a szállításban, mind az iparban használt energia 40%-át megújuló, környezetkímélő forrásból kell biztosítani. Az EB szorgalmazza az erdősítési, talajjavítási és a vizes-élőhely-rehabilitációs programokat, ugyanis az említett területek természetes úton lekötik a levegőben levő szén-dioxidot. A tervek szerint 2050-ig mintegy 310 megatonna szén-dioxidot kell így semlegesíteni Európában. A zöldmegállapodásban kijelölt karbonsemlegességi határidők (2030 és 2050) távolinak tűnnek ugyan, de az EB úgy tervezi, hogy jövőre, 2022-ben lezárja az egyeztetéseket a tagországokkal, és 2023-tól már alkalmazhatják az egyezményben foglaltakat. 

„A farmtól a villáig” agrárstratégia 

Az Azomureş kombinát is ambiciózus beruházási programot dolgozott ki, amellyel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, hiszen ezért már most keményen fizet a cég. A hosszú távú megoldást a hidrogén használata jelentené, bár a Haber-Bosch-féle technológia szerint a műtrágya-előállítás elengedhetetlen alapanyaga továbbra is a földgáz, több más nyersanyaggal együtt. A hidrogént azonban elektrolízissel a vízből lehet kinyerni, és ehhez új technológia szükséges. A hidrogén használatával a műtrágyagyártás egyik fázisában tüzelőként (fűtőanyagként) használt földgáz mennyiségét lehetne jelentősen csökkenteni. Ez azonban még távol áll. Vannak országok, ahol alkalmazzák a technológiát, kisebb üzemekben. Olyan nagy mennyiségben, amelyben a marosvásárhelyi kombinát termel, még nem próbálták ki az eljárást. A vezérigazgató elmondta, a jelenlegi villanyáram-árakkal pedig egyáltalán nem éri meg elektrolízissel előállítani a hidrogént, így csak lehetőségként tekintenek az új technológiára. Ellenben azt megtehetik, hogy a gyártási folyamatot felújítják, ami növeli a gyár energiahatékonyságát, illetve gondolkodnak azon is, hogy a hőenergiát miként hasznosítsák közösségi célokra (lakónegyedek fűtésére). 

A beszélgetésbe online bekapcsolódott Jakob Hansen, az Europe Fertilizers Egyesület (európai műtrágyagyártók egyesülete) vezérigazgatója is, aki a következőket mondta: – A Fertilizers Europe tagjai 17 műtrágyagyár és nyolc országos (spanyol, belga, két holland, olasz, német és lengyel) szakterületet összefogó egyesület. A megállapodás értelmében, a kitűzött céloknak megfelelően, az egyesület szorgalmazza a tagcégek gyártelepeinek átalakítását a körkörös gazdaság kialakítására. Ez lehetővé teheti, hogy 2030-ig az összes gyártó 55%-kal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, és 2050-ig elérje a karbonsemlegességet. Mint szó esett, be kell vezetni az előállítási folyamatba a környezetkímélő és megújuló energiaforrásokat, ugyanakkor tenniük kell azért is, hogy átalakítsák a mezőgazdaságot, a vidéki életformát. A nyersanyag és a késztermék szállítási logisztikáját is át kell alakítani. A közelebbi desztinációkhoz vonattal, a távolabbiakhoz (interkontinentális tranzakciók) hajóval kell a gyárhoz szállítani, a készterméket pedig eljuttatni a megrendelőkhöz. A cégek finanszírozzák az átmenetet. Az Európai Bizottság ajánlásának eleget téve, 2030-ig a műtrágya-előállítás 50%-os energiaforrása a hidrogén kell legyen. Ennek a technológiának a kifejlesztését finanszírozzák majd. A világon 550 műtrágyagyártó cég mintegy 25 megatonna ammóniát termel, 2030-ig a mennyiség 1,5%-át karbonmentesen kell előállítani. 

A kerekasztal-beszélgetésen Jacob Hansen és Harri Kiiski, az egyesület mezőgazdasági bizottságnak elnöke az unió agrárpolitikájáról beszélt, amelyhez szervesen kötődik az iparág is. A zöldmegállapodás előírásainak tükrében szükség lesz egy uniós agrárreformra, amely előtérbe helyezi az organikus farmokat, az állatjóléti szabályok betartását, a növényvédő szerek és a műtrágyázás környezetkímélő használatát, illetve a termékek követhetőségét (címkézését). Az EU támogatja az egészséges táplálékforrás kialakítására vonatkozó „a farmtól a villáig” elnevezésű mezőgazdasági stratégiát. Ennek a lényege az élelmiszer-ipari termékek követhetősége a vetéstől, a talajműveléstől, a mezőgazdálkodáson és a feldolgozáson át az üzletek polcáig. Fokozatosan előtérbe kerülnek a környezetkímélő és a precíziós farmok. Míg az előbbiek kizárólag biotermelésre szakosodnak, az utóbbiak nem mellőzik a műtrágya használatát. A szakértők számítása szerint ugyanis a világ élelmiszer-fogyasztásának kis hányadát lehetne kielégíteni kizárólag biotermesztésből. A Föld közel 8 milliárd lakója közül alig 2,5 milliárdnak jutna élelem. Ezért nem lehet teljesen lemondani a műtrágya használatáról. A precíziós farmok követelménye, hogy a műtrágyát a talaj minőségéhez és a növényfajtához igazodva megfelelő időben, mennyiségben, vegyi összetételben szórják ki, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Jelenleg a „nitrogénhatékonyság” 50%-os, ezt az arányt növelni kell. És az említett dátumig csökkenteni kell a környezetszennyező, veszélyes növényvédő szerek használatát, elsősorban a műtrágyafajták diverzifikálásával és a használatához társuló szakmai tanácsadással. Az egészséges táplálkozásmódra való áttérés nemcsak gazdasági követelmény, ugyanis az EU kimutatása szerint 2007-ben az unió tagországaiban mintegy 950.000-en az egészségtelen táplálkozással összefüggő betegségekben hunytak el. Ugyanilyen veszélyes a tartósítószerek használata is. Az EB kimutatása szerint Európában a tartósítószerek évente 33.000 halálesetet és állatpusztulást okoznak. Ezért szorgalmazza az EU, hogy 2030-ig a tagországokban levő farmok 25%-a térjen át a környezetkímélő gazdálkodásra. A követhetőség – a farmtól a villáig – koncepciója lehetőséget teremt a vásárlónak arra, hogy amennyiben ismeri a termék származását, és megbízik az eredetben (címkézés), az adott farmról (környékbeli, bio stb.) származó, egészséges élelmiszerterméket vásároljon. Mindezek mellett az EB csökkenteni szeretné az élelmiszer-pazarlást is. Olyan programokat indítványoznak majd, ami egyrészt mentalitásváltáshoz vezet, másrészt a csomagolóanyagokkal és az újrahasznosítás lehetőségének megteremtésével járulnak hozzá ahhoz, hogy minél kevesebb élelem kerüljön a kukába. 

Az EU a zöldmegállapodás alapján az elkövetkezendő időszakban 10 milliárd eurót szán a környezetkímélő gazdálkodásra, a halászatra, a halgazdálkodásra. Ebbőln is látszik, hogy az EU komoly erőforrásokat fordít a mezőgazdálkodás átalakítására – mondta többek között az Azomureş vezérigazgatója. 

A kerekasztal-beszélgetésen Lukasz Pasterski, a Fertilizers Europe Egyesület kommunikációs igazgatója a szervezet lobbitevékenységéről beszélt. Ovidiu Crăciun, az Azomureş termelési igazgatója részleteseen bemutatta a marosvásárhelyi kombinátban gyártott műtrágya előállítási technológiáját. Steliana Petraş környezetvédelmi igazgató az Fertilizers Europe Egyesület legutóbbi összesítése szerint összehasonlította az Európában működő gyárakban lejegyzett környezetszennyező mutatókat a vásárhelyi kombinátban mértekkel. Zárásként pedig a finnországi Lahtiból és az észtországi Tallinnból láthattunk kisfilmeken konkrét példákat, projekteket arról, hogy a zöldmegállapodás által meghatározott direktívákat alkalmazva miként alakítják át belátható időn belül a településeket élhetőbb, „zöld” városokká. 

Kapcsolódó cikkek:

Hitünk és létünk megemlékezése

2022-10-27 14:40:52 // Nagy-Bodó Tibor

A múlt, a jelen és a jövő töretlen találkozása Erdélyben



Közlemény 9 órával korábban

A gázár emelésének előjele 9 órával korábban

Erről jut eszembe 9 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 9 órával korábban

Hírek 9 órával korábban

Széltündér, libbenő 9 órával korábban

Három a feszt! 9 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató