Mikor avatkozhat közbe a VAR?

Az utóbbi hónapban (korábban ez egyszer sem fordult elő) három gólt is elvettek a játékvezetők a labdarúgó Szuperligában, miután a videószobából jelezték, hogy ezt megelőzően (de nem közvetlenül a találat előtt, és nem befolyásolva az adott támadást) szabálytalanságot követett el a gólszerző csapat. Elvettek egy-egy gólt a FCSB-től, a Farultól, most pedig a Sepsi OSK-tól is ily módon, és ezek mindegyike befolyásolta a végeredményt. Legutóbb, a Hermannstadt – Sepsi OSK találkozón, Šafranko találatát meglőzően Alimi lépett rá Neguț lábára, bár háttal állt a nagyszebeni játékosnak, aki megpróbált mögüle beavatkozni. Szabálytalannak minősül az elővigyázatlanság is, ezt az esetet azonban akár úgy is lehet értékelni, hogy a nagyszebeni játékos elővigyázatlanul saját épségét veszélyeztette, s hogy mennyire nem volt egyértelmű, mutatja, hogy Ionuț Coza nem ítélt semmit, csak a gól után tért vissza rá, és videózás után érvénytelenítette a találatot. 

Azonban induljunk ki abból, hogy Alimi valóban szabálytalankodott, és az ellenfélnek szabadrúgás járt volna. Be tud-e avatkozni ilyenkor a VAR (a videóbíró angol rövidítése)?

A nemzetközi szabályalkotó testület döntése értelmében a VAR négy esetben avatkozhat közbe: 1. ha egy gól szabálytalan körülmények között született; 2. ha büntetőt kellett volna ítélni, a játékvezető azonban nem látta vagy ha tévesen ítélt büntetőt; 3. piros lapot kellett volna felmutasson a játékvezető, vagy azt mutatott, de nem volt az; 4. ha a bíró a fegyelmi döntés kiszabásakor összekeverte a játékosokat. 

Nos, ebben az esetben a 2-4. pontok nem jönnek szóba, csakis az 1. pont. Mit jelent az, hogy egy gól szabálytalanul született? A szabályalkotó nem tér ki rá, hogy meddig kell visszamenni, de az egész szabályzat szellemiségéből kiindulva, csakis a közvetlen előzmények számítanak. Erre utal az az előírás is, hogy egy gólt nem kell megadni, ha közvetlenül előtte egy támadó kézzel érintette a labdát, akár vétlenül is. Minden más esetben a kezezés csak szándékosság vagy elővigyázatlanság esetében büntetendő. Esetünknél maradva: ha mondjuk egy OSK-védő kezét vétlenül érinti a labda, és a következő támadásnak a végén talál be Šafranko, a gól érvényes, azonban ha ő ér hozzá – amúgy teljesen véletlenül, a testhez tapadó kezével –, akkor azt a szabályok szerint nem lehet megadni.

Mi történt volna, ha az OSK meg nem adott gólja nem az első támadásból születik a feltételezett szabálytalanság után, hanem mondjuk a másodikból, úgy, hogy közben a labda végig játékban maradt? Ezt is visszafújják a játékvezetők?

Tegyük fel, hogy a bíró tévesen szögletet ítél, noha kirúgást kellett volna, a beívelésből pedig gól születik. Beavatkozhat a VAR, hogy nem érvényes a gól, mert nem volt szöglet? Természetesen nem. Akkor miért avatkozhat bele egy teljesen szabályos körülmények között vezetett támadás végén, mert egy perccel korábban a bíró elnézett valamit? Hiszen a hibás szöglet közvetlenül hozzájárult a gólhoz, egy olyan szabálytalanság, mint az Alimié pedig nem! Mindaddig, amíg a játékvezetői tévedések nem az említett négy pontot érintik, a bíró hibája hozzátartozik a játékhoz. Akár egy szabálytalanság figyelmen kívül hagyása is.

A VAR bevezetése forradalmi újításnak számított a labdarúgásban, és nagyon sokan üdvözölték. Az utóbbi időben azonban kiderült: nem egy panácea, egy minden esetre ható csodagyógyszer, a játékvezetők szubjektivitása továbbra is fontos tényező marad. Ez a gyakorlat pedig, amely csak most ütötte fel a fejét, hogy hosszú idő után is visszafújnak egy-egy szabálytalanságot, nagyon veszélyes, a játékot tönkretevő fejlemény. Mert az azért mégiscsak más, ha egy lesből született gólt nem adnak meg (még akkor is, ha a számítógép 2 cm-es lest mutat), vagy egy olyat, amely egy teljesen szabályos támadás végén született, csakhogy előtte – ki tudja, mennyivel – rá tudják fogni valamire, hogy a gólszerző csapat fütyült a templomban.

Ezt a nemzetközi szabályalkotóknak sürgősen sokkal pontosabban szabályozniuk kellene!