Nehéz helyzetben a tejipar

Termékfelesleg és olcsó külföldi alapanyag miatt

Válságos helyzetbe került a tejipar. A hazai nagykereskedők beleegyeztek, hogy május 1-től 20 százalékkal csökkentik a tej árát. A tejfeldolgozók és a kiskereskedők megállapodása értelmében hat hónapon át lemondanak a nyereségük tíz-tíz százalékáról. Közben a tejtermelő gazdák azt nehezményezik, hogy nagyon lecsökkent a tej felvásárlási ára, és ez kedvezőtlenül érinti őket. Bartha Márton, a mezőpaniti Therezia tejfeldolgozó vállalat vezérigazgatója szerint a felvásárlási ár csökkenésének két fő oka van. Egyrészt nagy mennyiségű eladatlan tejtermék van készleten Európa-szerte és hazai viszonylatban is, s a feldolgozók csökkenteni igyekeztek a termelést. Másrészt a hazai tejgyárak olcsón vásárolhatnak külföldről behozott tejet. A Népújságnak e témában nyilatkozott a Therezia vezérigazgatója. 

Több a tej, eladatlanok a tejtermékkészletek

– Úgy értesültünk, hogy tavaly az unióban nagyobb mennyiségű tejport gyártottak, és ezzel nagyobb mennyiségű tejet vontak ki a szabadpiacról – előfordulhat, hogy a háború miatt. Emiatt tejkrízis keletkezett, ami azt jelenti, hogy kevés tej maradt fogyasztásra, illetve más tejtermékek előállítására. A tejhiány miatt nagyon felment a tejnek az ára. Tavaly minden arról szólt, hogy kevés a tej. Idénre megfordult a helyzet, azt mondják, hogy sok van, gyakorlatilag azonban ugyanannyi tejet termelnek. A tej nem tűnt el, nem lett több, nem lett kevesebb. Mivel az unióban vagyunk, a tej és a tejtermékek terén is ebben a kontextusban kell gondolkodnunk. 

Mivel tavaly tejkrízis volt, a tej megdrágult, tavasszal 1,2-1,3 lejről indult, s év végére 2,8-2,9 lejre ment fel, az importtej ára 3 lej volt, ennek következtében a tejtermékek is megdrágultak, emiatt drasztikusan visszaesett az eladás. Tele vannak a raktárak tejtermékekkel, eladatlan az áru. Oda jutottunk, hogy a feldolgozóknak nem kell a tej, miközben hazai viszonylatban megnőtt a tejtermelés, és szabadulni akarnak a tejtől. Jó pár tejfeldolgozó cserben hagyta a tejtermelőket, nincs, ahol értékesítsék a tejet, nem veszik át tőlük. Minket is megkerestek termelők, azonban az aktuális helyzetre való tekintettel nem tudtuk elfogadni a tejüket. Örülünk, hogy a meglévő termékkészletünket el tudjuk adni. 

Abból adódóan, hogy hatalmas a tejfelesleg, a múlt év végi árhoz viszonyítva visszaesett a tejnek az ára. Tudni kell, hogy tavaly tavasszal még alacsonyabb volt a tej ára, mint most. 

– A gazdák arra panaszkodnak, hogy nagyon keveset fizetnek a kistermelőknek a tejért, 1,3 lejt kapnak literéért, miközben az üzletekben továbbra is drága a tej.

– Így van. A kistermelőknek, akik napi 10-20 liter tejet szállítanak a tejgyáraknak, kevesebbet fizetnek. Viszont a farmok ennél jóval magasabb árat kapnak. Miért van ez a nagy árkülönbség a kis- és nagytermelő között? Egyrészt a tej minősége, másrészt a költségek miatt. Nem mindegy, hogy 10 literenként gyűjtünk be 1000 liter tejet, vagy egy tételben veszünk 1000 liter tejet egy gazdától. Hatalmas begyűjtési és adminisztrációs munkát jelent, ha több termelőtől kell begyűjtenünk az alapanyagot. A 10 liter tejjel is annyi adminisztrációs munka van – mintavétel, laboratóriumi elemzés –, mint egy nagy tétel esetében. 

„Azokkal versenyzünk, akik külföldi olcsó tejet vásárolnak”

– Van-e más tényező is, ami befolyásolja a tej árának alakulását?

– Van bizony. Nagyon olcsón, 1 lejért hozzák be külföldről a tejet 24 ezer literes tejszállító kocsikban. Ha egy analízissel, egy számlával 24 ezer liter tejet vásárolhatunk, akkor gazdaságosság szempontjából hol állunk a 10 literes mennyiségekhez képest? Mi nem importáltunk tejet az elmúlt 29 év alatt, de azokkal a tejgyárakkal versenyezünk, amelyek hozzánk képest féláron, 1 lejért vásárolnak tejet. Nem szándékunk „lecserélni” a termelőinket, mert mi az itteni tejtermelő gazdákra alapozunk a nyersanyag terén. Nagyon sok tejfeldolgozó azt teszi, hogy a tej egy részét innen vásárolja, egy részét importálja, amikor az importtej olcsó, az itteni termelőket pedig háttérbe szorítja, vagy nagyon leviszi az árat, vagy meg sem vásárolja. Aztán, amikor fordul a kocka, drágább a külföldi tej, akkor újra az itteni termelőktől vásárol. Mi ezt nem tesszük meg. Mi nem „hol kell, hol nem kell” partnerként kezeljük a termelőinket. Ezért fontos, hogy egymást kölcsönösen megbecsüljük – mondta Bartha Márton. 

Dömpingáron érkezik az importsajt

– Hogyan alakul jelenleg a tejtermékeladás?

– Most a tejtermékek eladása sokkal nagyobb probléma, mint a Covid-járvány alatt. Akkor nem voltak gondjaink az eladással, hisz az élelmiszerre mindig szükség van. Most viszont drasztikusan visszaesett az eladás Európában és itthon is. Ennek két oka van: nagyon felment a kereskedelemben a tej és a tejtermékek ára, másrészt csökkent a felvásárlóerő, mert az emberek nagyjából ugyanannyi fizetést kapnak, mint egy-két évvel ezelőtt, viszont sokkal többet fizetnek a szolgáltatásokért, és kevesebb pénzük marad az élelmiszerekre. Nem csak egyféle termék eladása esett vissza, hanem általában minden terméké. 

– A hazai piacon kívül hol értékesítik a Therezia termékeit? 

– A balti országokon kívül minden európai országba és az Amerikai Egyesült Államokba is szállítunk. Az exporteladásunk növekvőben van. Viszont van egy probléma, ami a feldolgozókat drasztikusan érinti, ugyanúgy, mint ahogyan a tejtermelőket az olcsó importtej ára, az olcsó importsajt ára. Az történik, hogy Nyugatról minden fölösleget, amit ott nem tudnak eladni a megszokott standard áron, az ottani ár 30-40 százalékáért adják el nálunk, sok esetben más név alatt. Azért, hogy a külföldi feldolgozó „ne bántsa” a saját termékét, nem viszi le az árat, akkor sem, ha a többivel nincs mit kezdjen. Inkább elviszi külföldre, akár veszteséggel is. Az importtermékekkel nagyon nehéz helyzetbe hozzák a hazai termelőket, és ez érvényes a tejtermelőkre és a tejfeldolgozókra is – tájékoztatott a Therezia Kft. vezérigazgatója. 

A tejfeldolgozó a maros-mezőségi községek gazdáitól és farmjairól jelenleg napi 65-68 ezer liter tejet dolgoz fel.