A nem dohányzók védelmében

Kedden a Maros Megyei Orvosi Kamara szervezésében  A dohányzással kapcsolatos kutatások kiterjesztése nemzetközi projektben részt vevő szakemberek ismertették eddigi eredményeiket kivetítve a romániai helyzetre. A sajtótájékoztató egyik célja a közintézményekben való dohányzás betiltását kezdeményező törvénymódosító javaslat elfogadásának támogatása, a jogszabályok szigorításának ösztönzése  annak érdekében, hogy a nem dohányzókat megkíméljék a dohányfüst egészségkárosító hatásaitól. 

 

A dohányzással kapcsolatos kutatások kiterjesztése elnevezésű programban részt vevő egyesült államokbeli és magyarországi kutatók kifejtették, hogy a hasonló törvénykezdeményezéseknek a gazdasági egységek, vendéglátóipar, kereskedelem nem látta kárát, ezért alátámasztják annak fontosságát, hogy a törvényt szigorítani kell és betartatni. Mint elhangzott, a dohányzás hatalmas népegészségügyi probléma. Az amerikai alapítvány által finanszírozott pályázat kutatási eredményeit bemutatva a megelőzés fontosságát emelték ki, azt, hogy ne szokjanak rá a fiatalok, ha pedig e káros szenvedély rabjaivá váltak, egészségügyi, gazdasági  szempontból egyaránt a leszokás a követendő út.

A sajtótájékoztatón jelen voltak a három éve kezdődött projektben részt vevő kutatók, dr. Kristie L. Foley, dr. Todd Rogers, az észak-karolinai Davidson College professzorai, dr. Frank J. Chaloupka, a chicagói Illinois Egyetem professzora, egészségügyi közgazdász, dr. Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese, valamint a marosvásárhelyi házigazdák: dr. Ábrám Zoltán projektvezető, dr. Kikeli Pál, dr. Szász Zsuzsanna, dr. Horaţiu Moldovan, dr. Szabó Árpád.

Világszerte évente ötmillió ember lesz áldozata a dohányzás következében kialakult betegségeknek, Románia jóval az átlag fölött áll. Egy felmérésből kiderült, hogy a dohányzók aránya az orvostanhallgatók között igencsak magas, pedig az orvos csak úgy tud hitelessé válni páciense szemében, ha maga is példát mutat. Az utóbbi évtizedben a számos egészségkárosító hatást kiváltó passzív dohányzás veszélyeire terelődött a figyelem. Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikus passzív dohányzásnak kitett nem dohányzók egészségi állapota hasonló mértékben romlott, mint a napi több szál cigarettát elszívó dohányosoké. A passzív dohányzás a csecsemők és gyermekek egészségére nézve különösen veszélyes. A hörgő- és tüdőgyulladás előfordulása a dohányos szülők gyermekeinél magasabb, mint a nem dohányosoknál, gyakrabban tapasztaltak légúti megbetegedéseket, de az asztmás megbetegedés is jóval gyakoribb dohányos szülők gyermekei között, sőt az ún. hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is magasabb. A passzív dohányzáskor leszívott füst mennyisége annak függvényében változhat, hogy hányan dohányoznak egy adott helyiségben, mennyire gyakran gyújtanak rá, mekkora a helyiség, milyen a szellőzése.

A törvénymódosítás a passzív dohányzás ellen irányul 

Az észak-karolinai Davidson College (AEÁ) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem együttműködésében zajló dohányzáskutatási projekt eddigi eredményeit az Egyesült Államokból érkezett, a Semmelweis Egyetem professzora,  valamint a kutatásban részt vevő marosvásárhelyi szakemberek foglalták össze.

Dr. Balázs Péter, a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének igazgató-helyettese, a Fogarty International Center (AEÁ) Dohányzással kapcsolatos kutatások kiterjesztése Magyarországon című  ötéves (2008–2012) program vezető kutatója. Mint hangsúlyozta, a dohányzással kapcsolatos törvénymódosítás nem a dohányzók ellen irányul, hanem a nem dohányzók védelme a cél, a passzív dohányzás megszüntetése. Mint jelezte, a dohányipari lobbi megpróbálja úgy feltüntetni, mintha ez valami támadás lenne ellenük. Hosszú évtizedeken keresztül bebizonyosodott, hogy az udvariassági szabályok nem nyújtanak védelmet a nem dohányzóknak. Még kiélezettebb a helyzet, ha várandós nők vagy kisgyermekek egészségéről van szó, akik akár étteremben, akár más zárt térben tartózkodnak a dohányosokkal. Magyarországon előzménye volt a tiltó jogszabálynak, éspedig az, hogy az országos szigorító szabály előtt már a  helyi önkormányzatok bevezették a tiltást, Budapesten például a metrók aluljáróiban megtiltották a dohányzást, a közszállítási járművek megállóinak ötméteres körzetében sem lehetett rágyújtani. Romániában sincs annak  akadálya, hogy a helyi önkormányzatok képviselőtestületei olyan határozatokat hozzanak, amelyelekkel előkészítenék a dohányosokat arra, hogy zárt terekben, éttermekben, szórakozóhelyeken ne dohányozzanak, ezáltal az országos szigorítás nem érintené annyira váratlanul az embereket. 

A törvényt szigorítani és betartatni kellene

Dr. Ábrám Zoltán projektigazgató szerint a dohányzásmentes kutatások alátámasztják annak  fontosságát, hogy a törvényt szigorítani kell és betartatni. A szigorítás az előző törvényt oly módon egészíti ki, hogy a dohányzást a közintézményekből kitiltsák, akárcsak külföldön. Érvekkel alátámasztott szakmai véleményükkel  szeretnének hatást gyakorolni a törvényhozó testületre annak érdekében, hogy a multinacionális cégek, a gazdasági egységek vezetőinek esetleges tiltakozását ellensúlyozzák. Mint jelezte, a Dohányzásmentes orvosi egyetem projekt alátámasztásához is szükséges a törvénymódosító javaslat elfogadása. A három évvel ezelőtti magyarországi szigorítás pozitív eredményekkel járt, ezért szorgalmazzák a módosító javaslat elfogadását és bevezetését az országban. Dr. Szász Zsuzsanna munkálatvezető ismertette a marosvásárhelyi tanintézetekben, líceumokban, szórakozóhelyeken a dohányfüstben érzékelhető 2,5 mikronnál kisebb részecskék jelenlétének mérését. Dr. Kikeli Pál összevetette az országos szinten évente szív-érrendszeri megbetegedésben elhunyt hozzávetőleg öt-hat millió áldozat számát a dohányfüst okozta évi ötmilliónyi áldozat számával, ami sokatmondó számbeli hasonlóságot tükröz. Dr. Szabó Árpád közgazdász a Sapientia EMTE-n oktató kollegájával a projekt gazdasági hatásait vizsgálja. Mint elmondta, felmérik a dohányipari, mezőgazdasági, gazdasági vetületét, az árak változásának hatásait. Olyan jellegű összesítést terveznek, amellyel kimutatható, hogy a pénzügyminisztérium által bevételezett dohányilletékekkel szemben mennyit költ az egészségügyi minisztérium a betegek járulékos költségeire. 

A 2002. évi 349-es törvényt módosító javaslatokat a szenátus pozitívan véleményezte, és a képviselőház egészségügyi szakbizottságának döntéshozatala nyomán betiltanák a dohányzást a közintézményekben, munkahelyek beltéri helyiségeiben, közszállítási járműveken, az egészségügyi és oktatási intézmények épületeiből pedig végképp száműznék a dohányfüstöt. A dohánytermékek forgalmazását az oktatási intézményektől  legfeljebb 250 m-es távolságra engedélyeznék stb.