Miközben a miniszter elismeri, hogy „van, amikor a beteg dühét pontosan mi váltjuk ki”, rendben levőnek tartja, hogy az egészségügyi személyzet visszaéléseit a kórházak belső szabályzatában foglaltak szerint büntessék, illetve a szakmai testületek marasztalják el a vétkeseket.
Legutóbbi ülésén a kormány határozattal módosította a 95-ös törvényt, amelynek értelmében ezután szigorúan büntetik a munkahelyi kötelességét ellátó egészségügyi személyzettel szembeni erőszakos fellépést, verbális vagy fizikai agressziót: a bántalmazó személyeket akár 6 hónaptól 12 évig tartó szabadságvesztésre ítélhetik, a tett súlyosságától függően. Ritli László egészségügyi miniszter szerint a fenti törvénymódosítással szeretnék elvenni azok kedvét, akik nem tartják tiszteletben a munkájukat végző szakszemélyzetet.
Bizonyára gyakoriak azok az esetek, amikor a betegek, hozzátartozóik az egészségügyi szakszemélyzetet – a tárcavezető szerint főként nővéreket – sértegetik, tettlegesen is bántalmazzák, bár erről nem cikkezik mindennap a sajtó. Az egészségügyi ellátórendszer súlyos vagy kevésbé súlyos problémáiról viszont igen. Arról, hogy ismét kimerülőben a gyógyszerkassza, hogy a betegek számára nem hozzáférhető a színvonalas ellátás, hogy a korrupció virágzik az egészségügyben is, hogy a biztosítottak jogai naponta sérülnek, hogy a közpénzt elnyelik a trükkös közbeszereztetések.
A miniszter szerint az egészségügyi szakszemélyzet munkája során „feszültségek keletkezhetnek”. „Nem kivételezett kaszt, de tevékenysége során szüksége van a pszichikai egyensúlyra” – mondta Ritli László. Megjegyezzük: akárcsak más szakmabelieknek. Mellesleg testi sértés, fenyegetés miatt – a büntető törvénykönyv alapján – eddig is kiszabható volt a szabadságvesztés. Kérdés: hány esetben indult eljárás a Btk. alapján?
Nehéz bizonyítani a szakszemélyzettel szembeni erőszakos fellépést, csakúgy, mint a szakszemélyzet visszaéléseit, durva hangnemét, hálapénz-követelését, netán szakmai tévedéseit. Miközben a miniszter elismeri, hogy „van, amikor a beteg dühét pontosan mi váltjuk ki”, rendben levőnek tartja, hogy az egészségügyi személyzet visszaéléseit a kórházak belső szabályzatában foglaltak szerint büntessék, illetve a szakmai testületek marasztalják el a vétkeseket.
Beszélgetésünk során Ritli László arra is utalt, hogy a nővér- illetve orvosképzés alatt a beteggel, annak családjával való kommunikációt mint etikai problémát külön tantárgyként kellene tanítani, az ellátást hálapénzhez kötő orvost vagy nővért, ápolót szigorúan felelősségre kellene vonni, és nem utolsósorban érdekes felvetése volt: fontolgatják a hálapénz megadózását. Vajon a fentiekről mikor születik törvény?
