Népek hazája

Kaukázus – a Fekete- és a Balti-tenger közötti területet sokszor, sokan hívták a népek hazájának, és nem véletlenül: számos civilizáció alakult ki, majd fejlődött ezen a kultúra terén sem jelentéktelen területen, amely máig darázsfészekként él a kollektív tudatalattiban.

Dzsugai khacskar

Kaukázus – a Fekete- és a Balti-tenger közötti területet sokszor, sokan hívták a népek hazájának, és nem véletlenül: számos civilizáció alakult ki, majd fejlődött ezen a kultúra terén sem jelentéktelen területen, amely máig darázsfészekként él a kollektív tudatalattiban. Az ok: az idén 112 évre visszatekintő konfliktus az ott honos népek – például azeriek és örmények – között.

A témával kapcsolatosan a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület tartott nagy sikerű előadást szerda délután a Bernády Házban. A teljes telt házas, filmvetítéssel gazdagított, két részből álló esten dr. Puskás Attila, a MÖMKE elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd tartotta meg előadását az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus okairól, Hegyi-Karabahról, illetve Nachicevan exklávéról.

– A kaukázusi területen fekszik Örményország, Oroszország, Grúzia, Azerbajdzsán és Törökország határolja. Ugyanakkor rengeteg kisebb nép is él itt, az őslakók az Urartu nevű tartományt népesítették be. Ez tekinthető a mai Örményország elődjének, a Kr.e. 9. századtól 609-ig létezett. Örményország fénykora a Kr.e. 190-es évekre, az Artaxes dinasztia idejére tehető, ekkor az örmény nyelv már általánosan használt volt. Az ekkor élt leghíresebb király Nagy Tigrán. Ekkor kapcsolódott be Örményország a civilizált világ életébe, I. Tiridát királyt például Néró császár koronázta meg. Ahogyan Örményország több mint kétezer éves történelme során, úgy most is a keleti kereszténység egyik védőbástyája, Oroszország szövetségese.

Azerbajdzsán Iránnal, Örményországgal, Grúziával és Oroszországgal határos. Egy olyan türk törzs népesítette be, amely a mai Irán területén lakott, a kaukázusi Albánia utódállama. 1918-ban vált függetlenné, majd szovjet tagállammá lett, 1991-től ismét független. Érdekes, hogy lakói maguk sem nevezték önmagukat azerieknek, 1992-ig pedig cirill betűs ábécét használtak. Az ország rengeteg altalajkinccsel rendelkezik, olajban, gázban gazdag, ezt már a görögök is felfedezték, nem véletlen, hogy itt terjedt el a zoroasztrizmus, a tűzimádat. Hitler egyik törekvése volt, hogy ezeket az olajmezőket megszerezze. Etnikumi felosztás szerint több mint hétmillió azeri, 120.000 örmény, valamint több egyéb népcsoport lakja – érdekes, hogy a kilencvenes évek előtti népszámlálás előtti adatokban nem szerepel az azeri elnevezés. Hetven év alatti lakosainak száma a háromszorosára duzzadt, az átlagéletkor 27 év: igen dinamikusan fejlődő régió.

A kaukázusi konfliktus okozója a Hegyi-Karabah régió miatt zajló háború. Ez 1918-ban de jure Azerbajdzsánhoz került, de facto sohasem. Többségében örmények lakta vidék. Az azeri fennhatóság alatt nem engedték az örmény felsőoktatást, sajtót, nemzeti szimbólumok használatát. A háború kirobbanásának oka egy örmény kolhozvezető leváltásához köthető: 1988-ban több százezer ember tüntetett ez okból Jerevánban. A karabahi függetlenséget 1991-ben mondták ki, és kirobbant a nemzetközi háború, holott Örményország sohasem üzent hadat Azerbajdzsánnak. Békekötés most sincs, örmény részről többletfoglalás történt. Az odacsatolást senki sem ismeri el, de a gyakorlatban ez mégis megvalósult. A kaukázusi népvándorlást is a háború indította el: 1998 és 2004 között 360 ezer örmény és egymillió azeri kényszerült lakhelye elhagyására, igaz, utóbbiakból 603 ezer csak egy másik országrészbe költözött. Hegyi-Karabahhoz hasonló régió a Nachicevan exklávé, amelyet szinte százszázalékban örmények laktak. Az 1990-es évekre a lakosság egy százaléka maradt örmény, a területet folyamatosan azeriesítették. Itt volt az örmény katolikus érsekség székhelye is, és a hagyomány szerint ezen a vidéken szállt partra Noé. A hegyi-karabahi háborúban harmincezer ember vesztette életét. Hogy kié az igazság, nehéz eldönteni. A konfliktus tovább húzódik, mert Azerbajdzsán (altalajkincsei miatt) igen fontos a nyugati világ számára, az utóbbi berkeiben azonban egy nagyon befolyásos örmény lobbi tevékenykedik – mondta dr. Puskás Attila, majd Szász Ávéd Rózsa mutatta be az est második felében vetített, a dzsugai temetőrombolásról készült dokumentumfilmet. Az örménység egyik legősibb, páratlan kulturális értékű temetőjének lerombolásáról, a huszadik és huszonegyedik század fordulóján tízezer ősi sírkő és khacskar megsemmisítéséről megemlékező alkotásról korábban beszámoltunk: a nemzetközi tiltakozás ellenére ma egy azeri katonai létesítmény található ugyanott.