Netanjahu és Trump háborúja és a gazdaság
2026-03-03 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Szombaton Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, a háború pedig hetekig is elhúzódhat. Az izraeli miniszterelnök a teheráni rezsim leváltását sürgette az Irán ellen indított amerikai és izraeli támadásokról szóló első videónyilatkozatában. Irán pedig drón- és rakétatámadásokat indított több közel-keleti célpont ellen, válaszul az amerikai–izraeli csapásokra. Pánik tört ki a Perzsa-öböl térségében, miután iráni rakétatámadások miatt több országban rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be. A légicsapások következtében meghalt Ali Khamenei, Irán legfőbb vezetője, amiért Irán bosszúra készül. Irán biztonsági vezetője szerint továbbá Teherán nem hajlandó tárgyalni az Amerikai Egyesült Államokkal, amely szombat óta támadja az országot. Hétfőn újabb rakétatámadások hulláma rázta meg Izraelt, amelyben többen megsebesültek, és Izrael is újabb teheráni célpontokra mért csapást. A háború kapcsán az egyik legabszurdabb nemzetközi reakció, hogy Oroszország, amely már több mint négy éve háborút folytat Ukrajnában, a harcok beszüntetését sürgette, hasonló állásponton van Kína is.
Fontos megjegyezni, hogy a 2025-ös izraeli–iráni tizenkét napos háború első napjával összehasonlítva Irán lényegesen kevesebb ballisztikus rakétát, drónt és cirkáló robotrepülőt vetett be a célpontok ellen. Azonban azt nehéz lenne megjósolni, hogy ezúttal mennyi ideig fog tartani a háború, ugyanis elképzelhető, hogy a jelenlegi iráni rendszer napok alatt összeomlik, de az is lehet, hogy hetekig vagy hónapig, esetleg évekig húzza. A háború a nagyhatalmakat is komolyan érinti, Kína két hónap alatt elveszítheti a második fontosnak számító kőolaj-beszállító partnerét. A távol-keleti ország ugyanis 2024-es és 2025-ös becsült adatok alapján Venezuelából és Iránból szerezte be az éves kőolajimportja 17-20%-át. Egy esetleges iráni rezsimváltás és egy Amerika-barát politikai vezetés esetén Kína nagy valószínűséggel véglegesen elesne az iráni olajtól. Oroszország viszont több szempontból is örvendhet a háborúnak, hiszen egyrészt az elviszi a fókuszt az ukrajnai háborúról, másrészt pedig a kőolaj és földgáz világpiaci árának növekedése extra forrásokhoz juttathatja az orosz államháztartást, ezáltal pedig a háborús gépezetet is. Trump háborúját amúgy az amerikaiak mintegy 75%-a elítéli, ezzel az aránnyal pedig minden bizonnyal nehéz helyzetben lesz a Republikánus Párt a novemberi félidős kongresszusi választások alkalmával, különösen abban az esetben, ha a háború elhúzódik. Donald Trump békét ígért választási kampányában, ehhez képest hivatalba lépése óta egyik konfliktus éri a másikat, ezt pedig érthető módon sem az amerikaiak, sem a világ más országaiban élők nem nézik jó szemmel. A jelenlegi elnök az orosz–ukrán háborút Joe Biden háborújának nevezte, miközben nem az Egyesült Államok támadta meg Ukrajnát vagy Oroszországot, hanem a Kreml hajtott és hajt végre agressziót egy szuverén állam területén. Trump viszont az USA elnökeként megtámadta Venezuelát és most Iránt. Ezek után pedig továbbra is áhítozik a Nobel béke-díjra.
Az Irán elleni támadást pedig mindenki a zsebén fogja megérezni. Irán kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros lezárását, ahol a világ kőolajforgalmának a 20%-a, a régió – beleértve Európát is – kőolajforgalmának a 90%-a történik. A szoros ugyan nyitva áll, de már hétfőn lehetett arról olvasni, hogy több tucat hajó vesztegel a szoros két oldalán, miután egy palaui zászló alatt haladó olajszállító tankert iráni támadás ért a szorosban. A tőzsde pedig azonnal reagált. Míg február első felében 70 dollár alatt volt a Brent olaj hordónkénti ára, addig február vége fele már átlépte a 70-et, a háború hatására pedig hétfőn volt olyan pillanat, hogy elérte a 79,64 dollárt. Hétfő este az árfolyam 79 dolláron állt, a délutáni órákban csökkenés volt megfigyelhető, majd késő este ismét meredek emelkedésnek indult az árfolyam. Ez pedig rövid időn belül a benzinkutakon is drágulást fog eredményezni, egyes szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy az üzemanyag ára Romániában át fogja lépni a 10 lejt, ha a Brent olaj ára hosszú távon 70-80 dollár fölött marad. Vannak viszont olyan előrejelzések, amelyek szerint, ha hosszú kimenetelű lesz a konfliktus, akkor 100 dollár fölötti árral is lehet számolni.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szerint spekuláció, hogy az üzemanyag ára 10 lej fölé emelkedik, ezt egy hétfői sajtótájékoztatóján mondta, elmondása szerint a kőolaj világpiaci árának mintegy 10 százalékos emelkedése nem vezethet „rendkívül nagy” dráguláshoz a kutaknál, mert ez a költség az üzemanyagok végső fogyasztói árának csak körülbelül 25 százalékát teszi ki. A miniszter továbbá hangsúlyozta, hogy Romániának van elegendő tartaléka: sürgősségi helyzetben mintegy 90 napra elegendő készletek állnak rendelkezésre, és jelenleg a terminálokban, illetve a raktárakban is biztosított az ellátás. Elmondása szerint 3-5 baninál nagyobb áremelkedés nem indokolt a kutaknál. Persze, ez nagyban függ attól, hogy mennyi időre húzódik el a háború.
Az üzemanyagok drágulása pedig mindenkit érint, nemcsak azokat, akik autóval járnak. Hiszen a magasabb üzemanyagár azt is eredményezi, hogy drágul a szállítás, ami vissza fog köszönni az élelmiszerek, egyéb termékek és szolgáltatások árában. Ez pedig további inflációhoz vezet, ráadásul egy olyan környezetben, amikor Romániában a legmagasabb az infláció az EU-s országok közül.
De nemcsak az üzemanyagok drágulhatnak, hanem a gáz is, ami veszélybe sodorja a gázársapka meghosszabbítását, vélekedett a Kolozsvári Rádiónak Nagy Bege Zoltán energia-szakértő. Ugyanakkor, ha marad is a hosszabbítás, a számlát valakinek fizetnie kell, tehát ha az állam alacsonyabb szinten tartja a gáz árát, az azt is jelenti, hogy más területekről kell pénzt elvonjon, akár az infrastruktúra-fejlesztéstől, akár a kultúrától, akár a már amúgy is sokat sújtott oktatástól. Trump háborújának tehát ára van, és ezt az árat a mostani helyzet alapján hosszú távon fizetni fogja mindenki.
