Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Több mint három éve üzemel a Kisgörgény határában Phare-alapokból, valamint a partnerközségek hozzájárulásával létesített hulladékátrakó állomás, ahol a nyárádmenti háztartásokból származó hulladék különválasztása és újrahasznosítása történik.
Kezdetben 12 községet és Nyárádszereda várost, több mint harmincezer háztartást hivatott kiszolgálni a rendszer. Azóta gazdasági okok miatt a haszonélvezők száma csökkent, a rendszernek viszont sikerült önellátóvá válni, megtalálni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül értékesítik a nyárádmenti falvakból összegyűjtött újrahasznosítható hulladékot. A mikéntről Berei Sándorral, az átrakóállomás igazgatójával beszélgettünk.
A háztartási hulladékra nem számítottak
Érdeklődésünkre, hogy a több mint három év alatt, amióta működnek, mennyire sikerült hatékonnyá tenni a rendszert, Berei Sándor elmondta, nem a hatékonysággal van a probléma, hanem azzal, hogy túl sok a háztartási szemét. – Amikor a projekt indult, a bomlandó hulladék elszállítása nem szerepelt a célkitűzések között, viszont a települések lakói nem értették meg, hogy a szemeteskocsik miért hagyták ott a háztartási szemetet, és háborogtak emiatt. Ezért újra kellett gondolni a rendszert, még akkor is, ha a háztartási hulladék Segesvárra szállítása pluszkiadást jelentett. Vásárhely nem fogadta, így a megyében Segesvár volt az egyedüli megoldás. Kistérségi szinten összehívtuk a partnerközségek polgármestereit, akik úgy döntöttek, átvállalnak egy részt az ezzel járó pluszköltségekből – vázolta fel a kezdeti nehézségeket az átrakóállomás igazgatója. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy havonta több mint 100 tonna háztartási hulladék kerül Segesvárra, a cég, amellyel szerződésük van, hetente elvisz közel 20 tonna bomlandó szemetet, tonnánként 60 lej fejében.
Kéthetente szállítanak
A hulladékgyűjtés a nyárádmenti településekről négy járművel (két konténeres és két préssel ellátott kocsival) történik. Kéthetente gyűjtik össze az újrahasznosítható szemetet, és ugyanilyen időközönként a háztartási hulladékot.
– Eleinte heti rendszerességgel terveztük a gyűjtést, viszont nem volt rá igény, az autók félig üresen érkeztek vissza – indokolta az ütemterv megváltoztatását az igazgató.
Az üveg értékesítése nehézkesebb
Az újrahasznosíthatóként összegyűjtött hulladék 20-25 százalékát most is oda nem illő darabok teszik ki, ezért a Kisgörgény határában lévő átrakóállomáson először szétválogatják. Az autók kiürítik a tartályokat, egy személy pedig lapáttal adagolja a futószalagra. Innen az állomás alkalmazottai külön konténerekbe válogatják a különböző típusú hulladékot, pillepalackot, kartont, papírt, üveget. Miután ez megtörtént, a pillepalackok ismét felkerülnek a szalagra, ugyanis ezeket szín alapján csoportosítva, majd összepréselve és tömbökbe csomagolva kell előkészíteni azon cégek számára, amelyek majd felvásárolják. A műanyagokat, beleértve a pillepalackokat is, egy Buzău megyei cég veszi át tonnánként, a papír, a karton pedig Focşani-ba kerül. Gondot az értékesítés terén főként az üveg jelent, ugyanis az országban nemigen van ahol eladni. – Eddig egy magyarországi céggel volt szerződésünk, de az abbahagyta az aktivitást. Majd szerződést kötöttünk egy bukaresti vállalkozással, viszont túlzott igényekkel szembesítettek, nem lehetett az üvegen kupak, sem címke, és egy húsztonnás tételért alig ezer lejt fizettek. Jelenleg szintén egy magyarországi céggel tárgyalunk, hogy átvegyék az üveget – tájékoztatott Berei Sándor. Mint mondta, a piacon az éppen érvényes kereslet-kínálat alapján nagy az ingadozás az árak terén, így előfordul, hogy inkább egy ideig raktáron tartják a begyűjtött mennyiséget, mint hogy áron alul adják el. Ugyanez a helyzet a mennyiséggel is, ezért a szerződéseket nem ez alapján kötik, ugyanis ha nem tudják ezt teljesíteni, bírságol a cég.
Pár bani kilójáért
– Havonta 5-10 tonna kartont tudunk kiválogatni és 7-8 tonna üveget. A havonta összegyűjtött műanyagmennyiség például nyáron akár a 6-7 tonnát is eléri, télen viszont drasztikusan visszaesik, 3-4 tonnára. Télen inkább a kartonmennyiség ugrik meg, ünnepek táján az ajándékba vásárolt háztartási gépek ebbe vannak csomagolva – számolt be az igazgató, aki szerint a felvásárló cégek rendkívül alacsony árat fizetnek az újrahasznosítható hulladékokért. – A pillepalack kilójáért 60-70 banit fizetnek, a karton kilójáért legtöbb 1 lejt, az üvegért adnak a legkevesebbet, alig tizenvalahány banit kilójáért – tudtuk meg.
Mennyit fizet a lakosság?
Kérdésünkre, hogy ennek ellenére a bevételből meg a lakosságtól szemételszállítási díjból befolyó összegekből fenntartható-e a rendszer, Berei Sándor igennel válaszolt. Mint mondta, attól függetlenül, hogy mennyire távol vannak a kisgörgényi állomástól, az általuk kiszolgált községekre leosztott díjszabások egységesek, átlagban személyenként havi 2-3 lejt kell fizetni a hulladékelszállításért és értesüléseink szerint több önkormányzat átvállalta a költségek egy részét, így havi 1,5-2 lejes szemétdíjat szednek be a lakóktól.