2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Március 22. a víz világnapja

Minden évben március 22-én van a víz világnapja, az ENSZ 1993-ban jelölte ki ezt a dátumot, hogy ezen a napon a közgondolkodás középpontjába kerüljön ez a nélkülözhetetlen természeti kincs. Minden évben más-más témakörre fókuszálnak e jeles napon. Az idei világnap jelmondata: Víz a békéért! 

Fotók: Vajda György

Nemcsak az Európában és a Közel-Keleten dúló háború adja a vezérmondat aktualitását, hanem a globális felmelegedés egyre inkább érezhető hatása, következményei kongatják meg a vészharangot. S hogy csak a közeli példákat említsük, Spanyolországban, Dél-Olaszországban, időnként Görögországban is ivóvíz-használati megszorításokat kell bevezetni, és hasonló gondokkal küzdenek az Egyenlítő közelében a dél-amerikai, az afrikai és a közel-keleti országok is. Az utóbbi években nagyobb területeket foglaltak el a sivatagok, és a mérsékelt égövi országokban is – főleg nyáron – jelentősen csökkent a folyóvizek vízhozama, a tavak vízkészlete, nem beszélve a talajvízről. Kiapadnak a kutak, a vízforrások. Fennáll a veszély, hogy a politikai konfliktusok, a gazdasági válság okozta migráció mellett megjelenik a környezeti migráció is. Sokan a vízhiány és az emiatti gondok elől kénytelenek lesznek elmenekülni, elhagyják otthonukat, és a megélhetéshez szükséges forrásokat biztosító, gazdagabb területre költöznek. Ebben a kontextusban a víz békét teremthet, de konfliktusokat is okozhat. Ha kevés, ha szennyezett, ha nem fér hozzá mindenki egyenlően, mind-mind feszültséghez vezethet közösségek vagy országok között. A statisztikák szerint világszerte több mint 3 milliárd ember függ az országhatárokat átszelő vizektől. Ennek ellenére csak 24 országnak van együttműködési megállapodása a víz közös használatáról. A klímaváltozás okozta gondok és a világ népességének növekedése miatt sürgősen szükség lenne az országhatárokon belüli és az országok közötti összefogásra legértékesebb erőforrásunk védelme és megőrzése érdekében. 

Romániában is fontos az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítése, ami több mint harminc évvel a rendszerváltás után is akadozik, és még mindig nagyon sok olyan település van, akár megyénkben is, ahol nincs működőképes hálózat. S ennek szükségszerűségére a világjárvány is felhívta a figyelmet. 

Közelebb kerülve közvetlen környezetünkhöz, elmondhatjuk, hogy a Vízügyi Hatóság a rendelkezésére álló anyagi források függvényében jól végzi a munkáját, hiszen a megyénkben levő két vízgyűjtő, a Bözödi-tó és a minket is érintő Zetelaki-tó üzemeltetésével biztosítja a megfelelő vízellátást. S talán szükség lesz a több mint harminc éve épített ratosnyai vízgyűjtőre is, hiszen ezáltal a Maros kellő vízhozama is biztosítva lenne. Az Aquaserv Rt. hozzáfogott a mezőségi fővezeték kiépítéséhez, ami megyénknek 

nagyon fontos, hiszen a nyári szárazság által sújtott övezetet így látják el vezetékes ivóvízzel. 

A hatóságok erőfeszítése azonban nem sokat ér, ha a fogyasztók, az emberek nem kezelik megfelelő hozzáállással a vizet. Ha pazaroljuk, gondoljunk azokra az embertársainkra, akiknek mindennapos gondot jelent a beszerzése. Ha szennyezzük, gondoljunk azokra is, akik a folyó alsó szakaszán élnek. Jók a vízparti és medertakarítási akciók, de sajnos rövid idő alatt kiderül, hogy hiábavalók. 

A víz csak akkor hozhat békét, ha összefogunk érte. A folyók nem ismernek országhatárokat, így fontosak az államok közötti vízgazdálkodási együttműködések, de hasonlóan jelentős a vízügyi és a közigazgatási hatóságok együttműködése, a civil lakossági akciók, mindannyiunk erőfeszítése a tisztább környezetért és ivóvízért, egy fenntartható jövő megteremtéséért. 



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató