Összefogás az erdélyi vidékfejlesztésért

November 11-én, pénteken a székelyudvarhelyi művelődési házban tartotta tizenegyedik beszámoló és tisztújító kongresszusát a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, és az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá az erdélyi vidékfejlesztésért.

Fotó: Vajda György

November 11-én, pénteken a székelyudvarhelyi művelődési házban tartotta tizenegyedik beszámoló és tisztújító kongresszusát a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, és az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá az erdélyi vidékfejlesztésért.

A rendezvényen az udvarhelyszéki gazdák és meghívottak mellett a Megyei Kifizetési Ügynökség, a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség, a Környezetőrség és Környezetvédelmi Ügynökség, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság, a Közegészségügy és Közpénzügyek Igazgatóságának képviselői, illetve az egyesület tagszervezetei részéről Arad, Temesvár, Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Kolozs, Maros, Szatmár és Szilágy megyék képviselői is – mintegy 200 küldött – jelen voltak.

A rendezvény Sebestyén Csaba elnök beszámolójával kezdődött. Kiértékelte az elmúlt időszakot és hangsúlyozta, hogy a kongresszus a több névváltoztatáson átesett, de újjászületett egyesületnek fontos eseménye, mely által 172 éves múltjához kíván hű maradni a szervezet. Az RMGE és az általa képviselt gazdák is akkor haladnak előre, ha a politikai pártok felmérik értékét. Utóbbit, illetve az egyesület és az intézmények közti jó együttműködést hivatott bizonyítani, hogy megszületett a megállapodás az RMDSZ-szel, ami azért fontos az egyesület számára is, mert az agrárpolitikai irány megváltoztatását csak egy erős parlamenti képviselet tudja elérni. „Értékeljük az elmúlt időszakot, új feladatokat jelölünk ki, pályázatokról, támogatásokról, szabályozásokról kaphatnak információkat a gazdák” – mondta beszédében Sebestyén Csaba.

A meghívottak között jelen volt és elsőként szólalt fel dr. Verestóy Attila szenátor, aki elmondta, kampányígéretektől függetlenül az összefogás jegyében kell együtt dolgoznunk. Ha a belső önrendelkezés alapján érdekképviseletet állíthatunk, ami politikailag is képviseli a magyarságot, akkor a közösség jövőjét csakis együtt tudjuk elképzelni. Csak akkor tudunk eredményt elérni, ha a sajátos gondjaink megoldásáért és országos kérdésekben is egységesen lépünk fel. Nemcsak az iskola és a hit tartotta meg közösségüket, hanem a gazdák is, akik a nehéz történelmi időkben, amikor alig tudtak megélni a mezőgazdaságból, vállalták a munkát. A jövőben azért kell dolgoznunk, hogy hazahívjuk a gyerekeinket olyan gazdaságokba, ahol érdemes dolgozni. Hogy miként tudunk élni azzal az erővel, ami a kezünkben van, tőlünk függ, s ebben egyformán fontos a politikum, de bárki más, aki az erdélyi magyarság szakmai képviseletében is tesz valamit közös jövőnkért – mondta többek között a szenátor.

Tánczos Barna szenátor nemcsak politikusként, hanem gazdaként is felszólalt. Elmondta: az RMGE 172 éve létezik, a szervezet kidolgozott egy értékrendet, ezt továbbvinni óriási felelősség, de az elődök tisztelete kötelez. Az erdélyi magyar gazdának ma is ugyanaz az értékrendje. Az erdélyi társadalom jövője nem „a kizsákmányoló nagygazdaságok” rendszere, hanem a jól működő kisgazdaságoké. Erre alapozva közös erdélyi vidékfejlesztési stratégiát kell együtt megfogalmaznunk, amely a térség fejlődését biztosítja.

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere is üdvözölte a résztvevőket, hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást követően az erdélyi magyar gazdák a semmiből álltak talpra. Az elmúlt 27 év sem volt könnyű, de tevékenységük létfontosságú a szülőföldön maradás megerősítéséhez. Majd hozzátette: polgármesterként a város és a falu közötti kapcsolatot erősíti, ugyanis a település fontos szerepet vállalt Udvarhelyszék fejlesztésében is. „Nem szabad hagyjuk, hogy a multinacionális cégek termeljenek meg mindent, biztonságos, egészséges termékekre van szükségünk, amelyeket saját gazdáink termelnek meg. Ezért támogatja a környékbeli kistermelőket a városgazda – hallhattuk.

Dr. Torda Márta, a magyar Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője Tóth Katalin helyettes államtitkár üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az 1990-ben megalakult RMGE sokat tett a gazdatársadalom megmaradásáért és jelenleg is olyan érdekvédelmi munkát végez, amely erősíti a szülőföldön való megmaradást. Ezért a magyar Földművelődésügyi Minisztérium kötelességé- nek tartja a külhoni gazdaszervezetek támogatását különböző programokkal. 2012-ben a vajdasági és kárpátaljai területi gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásában segédkeztek az ottani gazdaszerveze- tekkel közösen. A mezőgazdaság nem választható szét határokkal, így a közép-kelet-európai régió agrárpolitikáját közös összefogással lehet megerősíteni és érvényesíteni Brüsszelben – ebben kínál segítséget a magyarországi szaktárca. „Egyre nagyobb az igény az egészséges élelmiszerre, ezért szükség van az önök munkájára. A magyarságot az atyafiság és a sors terhe köti egybe, nemzetté pedig a magyar szó teremtette” – idézte Tamási Áront az osztályvezető, majd hozzátette: a magyar szaktárca kiemelt feladatai közé tartozik a határon túli gazdaszervezetek közötti kapcsolatteremtés, amelyet konkrét programokkal is alátámasztanak, megerősítenek.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta: „az erdélyi magyar embereknek világos, hogy egymásra vagyunk utalva régiókként, emberekként. Olyanok vagyunk, mint egy madár, ha megvan minden testrészünk, a szárnyaink, tudunk repülni, ha ezeket lefaragják, akkor túléljük ugyan, de nem tudunk a magaslatok felé törni. Ezért szükségünk van minden testrészünkre. 1918-tól errefelé az egymásra utaltságot tanítják meg nekünk, egymásra van utalva a szövetség, a szakmai szervezetek, az önkormányzatok. Egy évszázaddal 1918 után bebizonyosodott, hogy csakis az erős közösség tud együtt maradni, építkezni. S ebben mindig élen járt a vidék, a gazdatársadalom. Az elmúlt években többször találkoztunk hivatalosan és nem hivatalosan a gazdák képviselőivel, és beszéltünk közös dolgainkról. Olyan emberek kellenek a parlamentben, akik ismerik a gazdák gondjait, készültek erre, és nemcsak felvállalják a közképviseletet, hanem a megoldásokat is megtalálják, ismerik az eszközöket, a törvényeket, azt, hogy hogyan kell az erdélyi gazda érdekeit képviselni. A szövetség ehhez ajánl partnerséget, ahol egyenlő felek ülnek az asztalnál, és őszintén, mindenféle finomkodás nélkül a problémákról be- szélhetünk, közösen keressük a megoldásokat. Az lenne jó, ha december 11. után olyan helyzet alakulna ki, amikor nem kerülnének meg bennünket, nem nélkülünk hoznának az ország és számunkra is fontos döntéseket” – mondta a szövetségi elnök.

A meghívott vendégek felszólalása után Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke aláírták az Összefogás az erdélyi vidékért megállapodást. Ezt követően Agrár-Európa faluról falura – siker vagy csőd a nemzeti vidékfejlesztési terv? címmel az előadók arra kerestek választ, hogy mennyire volt sikeres az erdélyi gazdák számára a közös agrárpolitika alkalmazása. A Kolozs, Hargita és Kovászna megyei vidékfejlesztési, illetve a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségek által biztosított pályázati lehetőségek tükrében mérték fel az intézmények képviselői, hogy mennyire éltek a gazdák ezekkel a lehetőségekkel. A következtetés az volt, hogy ahol segítséget kaptak a pályázók ahhoz, hogy megírják, kivitelezzék és kövessék a pályázatokat, ott „megnőtt a kedv és az érdeklődés” ezek iránt, ellenkező esetben pedig, akár egy-egy kiíráson belül is, megcsappant az érdeklődés. Az volt sikeres, aki még az EU-s csatlakozást megelőző SAPARD-pályázaton is nyert támogatást, mert biztosíthatta a folytonosságot, illetve tudta tartani a lépést a közös agrárpolitika által diktált pályázati követelményekkel.

A szakmai előadásokat követően a tíz megyei szervezet küldöttei az országos RMGE vezetőjének újraválasztották Sebestyén Csabát, aki 2000-től tölti be ezt a tisztséget. Az ügyvezető elnök Zágoni Szabó András (Arad) lett, alelnökök Bodó Géza (Udvarhelyszék) és Szentmiklósi Zoltán (Bihar).