Otthonra lelt az erdélyi magyar vakok és gyengénlátók iskolája

Elemi osztályos oktatást terveznek

Vak, alig és gyengén látó gyerekek számára létesült magyar tannyelvű, bentlakásos iskola Székelyudvarhelyen, ahol az ország különböző részeiből fogadnak majd magyar anyanyelvű elemi osztályosokat. Az intézmény számára a magyar állam támogatásával vásárolt ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerület, és ezáltal az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület régi álma valósult meg, újra elindulhat a 101 éve megszűnt Erdélyi Magyar Vakok és Gyengénlátók Iskolája, valamint Rehabilitációs Központja. Az egyesület tervei szerint már jövő szeptemberben elindítanák az oktatást a központban.

Az elemi iskola és kollégium kialakítására szánt épületet, valamint a Bartimeus Központnak elnevezett intézmény alapító okiratát sajtótájékoztató keretében adta át november 18-án Kató Béla püspök az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület képviselőinek. A nemrég felújított, többszintes épület korábban egy székelyudvarhelyi ruhagyár vendégszállásaként működött. Megvásárlását a magyar kormány 500 millió forinttal támogatta.

Amint Máté Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület (EMLE) alelnöke az MTI-nek elmondta: csak Székelyföldön mintegy 200 látássérült gyermek él, akiknek eddig nem volt lehetőségük arra, hogy a különleges igényeikre tekintettel levő iskolában tanuljanak. Hozzátette: arra készülnek, hogy a 2022–2023-as tanév kezdetére az oktatási célokra alkalmassá tegyék az épületet. A speciális iskolában az elemi iskolás gyermekek számára alakítanak majd ki osztálytermeket, az 5-8. osztályos diákok a már létező iskolák különleges osztályaiban tanulnak tovább, a felső tagozatosok pedig már a látó gyermekekkel együtt tanulhatnak. Hozzátette: azért van szükség a speciális iskolára, hogy megtanítsa tanulni a látássérült gyermekeket. 

Kató Béla püspök a sajtótájékoztatón elmondta: a bibliai Ószövetség embere még úgy gondolta, hogy ha vak gyermek jön a világra, az valaki vétkének a következménye. Jézus után már úgy tevődik fel a kérdés, hogy miért kapta a látás képességét az emberek többsége. Szerinte ezt meg sem lehetne válaszolni, ha nem lennének látássérültek is a világon. Azt nevezte feladatnak, hogy a nem látóknak is olyan életminőséget biztosítsanak, mint látó társaiknak. 

– Nem is tudnánk felmérni látásunk értelmét, ha nem lennének mellettünk a nem látó emberek. Isten adja mindannyiunknak a sorsát, de akik tehetik, feladatul kapták, hogy odaálljanak nehezebb sorsú embertársaik mellé. Nem mehettünk el egy ilyen kérés, jelzés mellett. Nem lesajnáló segítséget, nem alamizsnát, hanem a lehető legjobb életminőség megteremtését vállalta az egyházkerület” – idézte Kató Béla szavait a reformatus.ro honlapon fellelhető beszámoló. A püspök az okirat mellett tíz Braille-írásos bibliát adott át az iskolaalapításra készülő egyesületnek.

A reformatus.ro honlapon elérhető beszámoló szerint az Erdélyi Református Egyházkerület felvállalta, hogy az erdélyi magyar gyerekeknek magyar iskolákat biztosít, és ez ugyanúgy vonatkozik a látássérültekre és más fogyatékkal élőkre is – mutatott rá Ballai Zoltán, az egyházkerület gazdasági előadó-tanácsosa. Ezért is karolták fel az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületet az intézményalapítás ügyében. A magyar kormány támogatásával eddig 500 millió forintot szántak erre a célra, közel 90 árnyi területet vásároltak meg az Ikos Conf gyártól. Az egyházkerület továbbra is tulajdonosa lesz az épületeknek, de a működtetéséért teljesen a látássérülteket felkaroló egyesület felel majd. Az EMLE részéről Máté Zsolt és Butu Arnold Csaba két éve kereste meg az egyházkerület vezetőségét, a magyar állam támogatásával pedig sikerült megvásárolni az induló iskolához szükséges ingatlanokat.

Köszöntőjében Percze László konzul annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a leendő látássérült diákoknak meg kell teremteni a körülményeket arra, hogy ne csak a kisebb közösségnek, hanem a nemzetnek is megbecsült tagjai lehessenek. A konzul kijelentette: Magyarország kormánya továbbra is támogatja az ilyen kezdeményezéseket, amelyek a gyerekek nevelésére és oktatásáért születnek.

Tőkés Zsolt, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka kollégiumigazgatóként idézte fel intézményük egy vak diákjának történetét, aki kiemelkedő eredményeket ért el az iskolában, jelenleg pedig teológus hallgató. Intézményvezetőként ígéretet tett, hogy az EMLE számíthat a református kollégium támogatására.

Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület részéről Butu Arnold Csaba elnök köszönte meg a támogatást az egyházkerületnek, a magyar kormánynak és a Communitas Alapítványnak. Elmondta, mindeddig nem volt meg a kellő összefogás a látássérültek között, hogy megteremtsék a megfelelő körülményeket a speciális igényű gyerekek taníttatásához, a következő tanévre viszont már szeretnék átalakítani a használatba kapott épületeket, hogy elindulhasson a tanítás.

Régi álom vált valóra

Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület a romániai magyar ajkú látássérültek érdekében tevékenykedik, és évekkel ezelőtt egy magyar tannyelvű, bentlakásos oktatási intézmény, valamint egy elemi rehabilitációs központ létrehozását tűzte ki célul. Ez az álom vált valóra azzal, hogy november közepén átadták a központot, amely az ország különböző részein élő, magyar anyanyelvű nem látókat szolgálná ki. Nagy szükség van rá, ugyanis ahogy a vak és gyengén látó gyerekek számára nincs magyar nyelvű, sajátos tanrendű tanulási lehetőség, úgy a látássérült felnőttek rehabilitációját segítő szolgáltatás is hiányzik – mutatott rá Butu Arnold Csaba, az egyesület elnöke.

Sokan maradnak ki az oktatásból

Az egyesület 2018 óta dolgozik az önálló, magyar tannyelvű, bentlakásos speciális oktatási intézmény létrehozásán vak, alig és gyengén látó gyerekek számára, ugyanis rendkívül fontosnak tartja a magyar látássérült gyermekek anyanyelvi oktatásának az újraindítását.

Butu Arnold Csaba lapunknak elmondta: egy felmérés szerint, amit a gyermekvédelmi igazgatóság segítségével a szülőkhöz eljuttatott kérdőívek alapján készítettek, Hargita, Kovászna és Maros megyében 193 magyar nemzetiségű látássérült gyermek él, közülük kevesebb mint tízen tanulnak speciális intézményben, nagy részük integráltan tanul, de számottevő az oktatásból kimaradó gyerekek száma, főleg a vidékiek körében. Ugyanakkor jellemző a korai iskolaelhagyás, ezzel is magyarázható a látássérült értelmiségi réteg szinte teljes hiánya.

Jelenleg Romániában hét szegregált intézmény látja el a vakok és gyengénlátók oktatását, egyikben sincs magyar tannyelvű oktatás. Csupán a kolozsvári intézményben van lehetőség magyar nyelvű opcionális foglalkozásokra, melyek keretében egy lelkes magyartanárnő meséket, verseket, irodalmi műveket ismertet meg a gyerekekkel. Bár alkotmányos jog az anyanyelven való tanulás, amit a 448/2006-os fogyatékossági törvény is szabályoz, évtizedek alatt sem történt előrelépés ez ügyben, ezért célja az egyesületnek az áldatlan állapot megszüntetése.

Butu Arnold Csaba hangsúlyozta, egyesületük a fokozatos integráció híve, tehát az elemi oktatás szegregáltan, az általános félintegráltan történne, a látássérült gyerekek a szünetekben és iskolán kívüli tevékenységek alkalmával találkoznak látó társaikkal, majd a felsőbb fokozatú oktatást teljesen integráltan kívánják megvalósítani. Mint mondta, semmiképp sem akarják szegregálni a gyerekeket, emiatt csak az elemi osztálybeli oktatás lenne speciális, ugyanis ennek a lényege az, hogy a gyerekeket tanítsák meg tanulni, fektessék le az alapokat, hogy majd sikeres legyen az integráció. A sikeres integráció egyik kulcsa, hogy egymástól tanuljanak. Ha otthon azt mondják a gyereknek, ne csinálja, mert nem képes rá, ez rögzül benne, de ha látja, hogy ugyanabban a helyzetben lévő társa képes valamire, az ösztönzőleg hat rá – véli az egyesület elnöke.

A Bartimeus Központ közel egy hektáron lévő épületegyüttes az Ikos Conf készruhagyár közvetlen szomszédságában. Az ingatlanok az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában maradnak, melyeket hosszú távú használatra az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek adtak át. Butu Arnold Csaba érdeklődésünkre kifejtette: a főépületben a bentlakást és néhány tantermet alakítanak ki, ahol az elemi osztályos gyerekek fognak tanulni, majd a többi épületnek is meglesz idővel a  maga funkciója. Szükség van átalakításokra, a bentlakás épületét alkalmassá kell tenni a speciális igényű gyerekek fogadására, ehhez biztonsági átalakításokra van szükség, emellett energetikai beruházásra és korszerűsítésre, akadálymentesítésre, kerítés építésére, az udvar gyepesítésére és még sok egyéb munkálatra. Ezek becsült értéke több százezer euróra rúg, mely összeget a lehető leghamarabb elő kell teremteniük. A bentlakási részben mintegy negyven gyereket tudnának fogadni, ugyanakkor az elképzelés az, hogy kisiskolások esetében, főleg az első időszakban, amíg a gyerek beilleszkedik, lehetőséget biztosítanánk egy szülőnek, hogy beköltözzön, és besegítsen a mindennapi teendőkbe.  

Az intézmény falai között ugyanakkor helyet kap majd segédeszközbolt, eszközkölcsönző, Braille-könyvtár, hangoskönyvtár, Braille-nyomda, információs központ, illetve minden olyan eszközt és szolgáltatást rendelkezésre kívánnak bocsátani, mely segítségére lehet a Romániában élő magyar ajkú vakoknak, alig és gyengénlátóknak. A központon keresztül elérhetővé válnak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége online szolgáltatásai is. Ugyanakkor lakhatást és szálláshelyet biztosítanak majd a vendégtanároknak, az ingázó pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak és minden olyan szakembernek, akik aktívan részt vesznek a Bartimeus Központ elindításában, működtetésében, a szolgáltatások magas szinten tartásában. Az egyesület adományokat és támogatást továbbra is fogad, hiszen ezek nélkül nem tudják megnyitni az erdélyi látássérültek magyar tannyelvű oktatási intézményét – mutatnak rá az egyesület honlapján lévő közleményben.