Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A helyi színházművészeti életben különlegességnek számító, akár hiánypótlónak is vélhető előadással lépnek színre szombaton a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar tagozatos hallgatói. Pintér Béla magyarországi kortárs drámaíró, rendező, színművész és társulatvezető egyedi és jellegzetes humorral telített darabjainak egyikét, a Parasztoperát Porogi Dorka rendező szakos hallgató viszi színpadra. Vele beszélgettünk, előzetesképpen.
– Mesélj egy kicsit a darabról, miért ezt a művet választottad?
– A mi elképzeléseink szerint itt játszódik Erdélyben, erre a mű zenei világa is utal, amely egyaránt merít a barokk operából és az erdélyi népdalokból. Egy balladisztikus történetről van szó, amelyben rengeteg a szándékolt banalitás, klisé, szappanoperai elem. Nagyon tömör a darab, mindössze egy felvonás, időtartamban egy és egynegyed óra. Mi nem a mesei elemeket, hanem a realitás lehetőségét kerestük. Az események egy kultúrházszerű helyen tartott esküvőn kezdődnek, majd mindenféle rejtélyes dologra fény derül. A mű többek között a görög tragédiákból is inspirálódik, igen sok műfaj elegye. Egy színészosztály számára igencsak megfelelő, mert a kilenc szereplő mindegyikének saját története van, így mindenik szerep főszerep. Ugyanakkor ez is a nehéz benne, nagy fegyelmet követel, hogy sokáig folyamatosan jelen kell lenni a színpadon. Én annak idején Kaposváron láttam a Parasztoperát az ottani főiskolások előadásában, innen jött az ötlet, hogy színpadra vihetnénk mi is.
– Természetesen zenés előadásról van szó…
– Igen, a szerzőre jellemző humor zenei téren is megnyilvánul, nagyon sok utalás van a különböző stílusokra, sokféleképpen kell énekelni. A darab énekbeszédből és dalokból áll, az előadás zenei vezetője az egyetem tanára, illetve doktorandusa, Strausz Imre István. A produkció élőzenés, a játszó zenekart is ő készíti fel, kicsit olyan, mintha együtt rendeznénk. Nélküle nem mertem volna hozzáfogni. A drámai vonal ugyanakkor olyan, mint bármelyik „prózai” drámában. Az eredeti szerzőpáros – Pintér Béla író és Darvas Benedek zeneszerző – együttműködése nagyszerű humorral telített darabot eredményezett, ez az együttműködés rendező és zenei vezető között helyi szinten is leképeződik.
– Milyen előadásra számíthat a vásárhelyi közönség?
– Technikailag egy kicsit hasonlít a brechti stílusra, songok és jelenetek váltakoznak. Vannak dolgok, amiket felmutatunk, sok a váltás az előadás során. Erdélyi kultúrház-realitást terveztünk a színpadra (a díszlettervező Bajkó Blanka Alíz, a jelmeztervező Kupás Anna, mindketten az egyetem hallgatói), ebből indul a produkció.
– Magyarországról jöttél Erdélybe rendezést tanulni. Milyen a munkafolyamat a marosvásárhelyi színművészetin?
– Igen, Magyarországról jöttem, most ötödéves vagyok. Előtte bölcsészkarra jártam. Vásárhelyen már dolgozhattam az Ariel színházban és rendeztem Csíkban. Gimnazista koromban amatőr társulatunk volt, ott is rendeztem, de a Stúdióban az első rendezésem ez. Az előadás teljes mértékben diákprodukció, a készítésében közreműködik Fodor Csanád koreográfus szakos hallgató, az asszisztens Orbán Enikő harmadéves teatrológus. A játszók első- és másodéves mesterképzős, illetve harmadéves színész szakos hallgatók. Strausz Imre István ugyan az egyetem tanára, de mint említettem, doktorandus, így ő is hallgatónak tekinthető. A munkafolyamat nagyon jó volt, mindannyian örültünk a lehetőségnek. Megbízunk egymásban és a tanáraink is megbíznak bennünk, ez pedig sokat segít. Nagyon jó csapat alakult ki, nyitottak, hálásak és dolgozni akarnak. A produkció végig élőzenés, hiszen a szerzőpáros azonos címet adott és műfajt jelölt: a Parasztopera paraszt opera is egyben.