A bírák függetlenek, csak a törvénynek vetik alá magukat – olvasható a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróság egyik irodájában levő pannón.
A bírák függetlenek, csak a törvénynek vetik alá magukat – olvasható a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróság egyik irodájában levő pannón. Abban az intézményben, amelynek elnökét tavaly a Legfelső Bírói Tanács elnökévé választották. Horatius Dumbrava már első nyilatkozataiban érzékeltette, a politikának nincs helye az igazságszolgáltatásban, és ezt az állapotot kívánja fenntartani elnöksége idején a testületben.
Álláspontja ma is változatlan, amikor a kormánypárt és az államfő nyíltan vagy burkoltan politikai nyomást próbál gyakorolni a magisztrátusokra, megpróbálva a bírói testületeket a helyi vagy a nagypolitika érdekeinek kiszolgálójává tenni. A Dumbrava által vezetett, az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítani hivatott Legfelső Bírói Tanács határozottan foglal állást a jogrendszert folyamatosan érő támadásokkal, kritikákkal kapcsolatban. Egyrészt az ország alaptörvé-nyének módosítását célzó törvénytervezetre vonatkozó – a bírák egyéni és a szakmai szervezetek véleményét is szem előtt tartó – észrevételeit június 15-én benyújtotta az Alkotmánybíróságnak, másrészt a Velencei Bizottsággal kíván tanácskozni alkotmányjogi kérdésekben.
A kormány és az államfő részéről megnyilvánuló támadások főként a politikai befolyás ellen tiltakozó magisztrátusok, ügyészek ellen, az állami hatóságokat kellemetlenül érintő bírósági ítéletek végre nem hajtása folyamatosan aláássa a lakosság amúgy is gyengülő bizalmát a hazai jogrendszerben, miközben éppen ennek az ellenkezője kellene történjen: a kormánynak és a parlamentnek támogatnia kellene a jogállamiságot biztosító magisztrátusokat az őket érő támadásokkal szemben. A Legfelső Bírói Tanács elnökével egyetértünk abban, hogy az alkotmányos demokrácia elengedhetetlen alkotóeleme a szólásszabadság és a bírálatok megfogalmazásának szabadsága, azonban ennek tiszteletteljesnek kell lennie, nem általánosíthatók a bírák és ügyészek ellen megfogalmazott vádak, amelyek tekintélyvesztéshez vezetnek. Ugyanakkor az is elvárható, hogy fény derüljön a korrupciós esetekre, amelyek szereplői közt magisztrátusok is vannak – tegyük hozzá. Az igazságügyi minisztérium abbeli szándéka, hogy módosítsák a bírák fegyelmi és anyagi felelősségére vonatkozó jogszabályt, nem véletlen.
A közvitára bocsátott tervezetnek azonban nem szabadna a nyomásgyakorlás eszközévé válnia, és ezzel a Legfelső Bírói Tanács szembemegy, amire az elmúlt évek során ritkán volt példa. Kérdés, hogy a helyi talárviselők is mernek-e pártatlanok lenni, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt…
