2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Korábban élénk irigység tárgyát képezte az a filmekből ismert jelenet, amikor a fő- vagy mellék-, de mindenképpen feledésre nem méltó szereplő reggel a postaládájából egy halom levelet emel ki.

Korábban élénk irigység tárgyát képezte az a filmekből ismert jelenet, amikor a fő- vagy mellék-, de mindenképpen feledésre nem méltó szereplő reggel a postaládájából egy halom levelet emel ki, ajtónyitásra szakajtószám ömlik alá a postai küldemények áradata. Ennyire fontos ő, gondoltam.
Ekkor utánozhatatlanul ügyes mozdulattal az egész köteget kézbe veszi, és gyors, határozott mozdulatokkal, egészséges ésszel és ítélőerővel kivágja a csomagból a feleslegest, a reklámfelhívást, a válogatott és szemenszedett baromságokat, meg a természetes postaocsút. Mindig elgondolkodtatott, honnan tudják az áldozat címét, miért éppen őrá esett a választása a csirkekeltetőgép-ügynökségnek vagy a hólapát-kihelyező altruista cégnek, miért éppen tőle várnak adományt, akinek nincs egy fölösleges buznyákja sem. Nem kaptam választ, pedig mondogatták a bölcsek, a kereskedelem útjai kiszámíthatatlanok, a közgazdasági gondolkodás mit sem ér végső soron, lásd a kapitalizmust időről időre megrázó általános termelési és gazdasági válságokat. Sejtheted, oh nyájas olvasó, hogy ez jó régen lehetett, amikor az imádott kapitalizmusodról még így merészeltek beszélni. Azóta az okos és megfontolt közgazdászok mindent tudnak, csak a válságot nem sikerül előre látni, megfékezni itt nálunk, ahol pedig olyan fejlett gazdasági gondolkodás szendereg kiaknázatlanul, és minden ember helyből vállalkozó. Én is vállalkoztam ezelőtt sok-sok évvel a létezésre, azóta sem buktam bele. Legalábbis azt hiszem.
Na de távolról sem erről kívántam beszélni, csak elragadott a hév és a cikkírás kényszere. Sokkal inkább arról, hogy a reggeli (déli, esti) gazdag postabontás azóta nálam is bejött, ki sem tudok térni előle. Ha többé-kevésbé sikerült kiszűrni a facér reklámpiszkolókat, szórólap-osztogatókat, áruházi katalógust kínálókat, a hívatlanul becsengető reklámügynököket, hirdetésbetyárokat, kiismertük már cseleiket, trükkjeiket, jópofa nagyotmondásaikat, merkantil füllentéseiket, és inkább a bejárat mellé helyeztünk ki egy takaros vályút hozományaiknak és küldeményeiknek, ahonnan bárki kiemelheti, ha érdekli őt, legalább nem telik meg kereskedelmi szeméttel a postaláda, akkor az ember tulajdonképpen védtelen az elektronikus posta szemtelenkedéseivel szemben. Ott aztán jő az áldás: angol nyelvű egyetemi ösztöndíj 100 éveseknek, nyugdíjspórlás, holdutazás tornacipőben, adósságtörlés, életjáradék-lefaragás, porszívó jogi tanácsadás poros aktákhoz, éjjeli füstelszívó, marhagulyás gulyával együtt, pizzafutári állás féllábúaknak és elektromos sílift a Mont Blanc tejére épített telelődhöz, barackmaghegyező dalok eredeti kottája stb., stb.
Tudom, értő és jól felkészült, ügyes elektrodigitál kütyükezelők, rendszermérnökök és rendszert bontó hackerspecialisták ki tudják szűrni a nemkívánatos postát, sőt telefonon át is kitaníthatják az érdeklődőt, akinek csak a döntő mozdulat elmulasztása, meg nem értése miatt nem sikerül a postaszűrős manőver. Ám efféle specialista beszerzése, megtartása (?!!) fáradságos, olykor szinte lehetetlen, mert a családban előforduló, ott a rokoni kapcsolatokat rapszodikusan ápoló leszármazott, különben hivatásszerűen számítógépeket gyötrő informatikus tulajdonképpen elérhetetlen, megközelíthetetlen, soha (alig, csak olykor) nem kérhető 
fel egy kis segítségre. Kizárólag akkor ér rá, midőn te, a 
postaszűrésre áhítozó gépbuta nem lehetsz otthon, mert be kell menned a nyugdíjadért a távoli postára, az adóhivatalba vagy bankba tisztázni a személyi kódod körül felmerült tisztázatlanságokat. (Ez csak néhány kényszer-példa volt.) 
Ezekkel a specialistákkal tulajdonképpen úgy van a számítógép-fogyasztó áldozat, mint a jó orvos saját családja betegeivel. Az orvosi deontológia szerint nem jó, ha az orvos kezeli saját családtagjait. Az ilyen ember elfogult hozzátartozóival szemben, túlzó, rövidlátóan imádja őket, és olykor (gyakran ) könnyen túl is lőhet a célon. Ami esetleg azt jelenti esetünkben, hogy soha többé nem kapsz levelet.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató