2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sóváradon 17.670 parcellát kellene visszamérni ahhoz, hogy az eredeti helyén kapja vissza mindenki a tulajdonát, ám erre pénzalapokat nem biztosít az állam. 

Fotó: Nagy Tibor


– Sóváradon két éve dolgozunk azon, hogy tulajdonba helyezzük a település lakóit. Kidolgoztunk egy ütemtervet, hogy hogyan lehetne megoldani a tulajdonjogok rendezését, az emberek tulajdonba helyezését birtoklevéllel, telekkönyvvel, az új kataszteri törvény előírásainak megfelelően – kezdte beszélgetésünket Bíró Csaba, a település polgármestere.
– Az emberek azt mondják, mindenhol mérik a földeket, csak Sóváradon nem. Mi történik?
– Az állam által támogatott kataszterezés azokra a területekre vonatkozik, ahol már megtörtént a tulajdonba helyezés a 18-as, az 1-es, akár a 247-es törvénnyel. Ami azt jelenti, hogy megvan a tulajdonba helyezést igazoló okirat, a birtoklevél. Ezután elkészítik a parcellázási tervet, a parcellán belül a kataszteri felmérést, és telekkönyvezik. 
– Sóváradon mindig problémák voltak a birtoklevelekkel, tulajdonbizonylatok kiadásával.
– Sóváradon nem voltak elkészítve a tulajdonbizonylatok, nem történt meg a birtokba helyezés. Most csak úgy lehet kimérni a területeket, ha mindezt egyszerre elvégzik, a telekkönyvezéssel együtt. Ez azonban topográfiai felmérést igényel, amit csak szakemberek végezhetnek el, és leteszik a kataszteri hivatalhoz, utána lehet lezárni az ügyet.
 
17.670 parcellát kellene visszamérni
– Egy parcellának természetes határai kellene legyenek: egy bérc, egy patak, egy út, ami nem változik. Régebb a dűlők meg voltak nevezve, és az emberek tudták, melyik fától meddig tart a földjük. De ez nem így működik, természetes határnak kell lennie. 
Sóváradon 17.670 parcellát kellene visszamérni ahhoz, hogy az eredeti helyén kapja vissza mindenki a tulajdonát, ám erre pénzalapokat nem biztosít az állam. Egy topográfus mérnök ugyanakkora összegért mér fel egy kétáras területet, mint egy kéthektárost. Mert a papírmunka ugyanannyi mindkét esetben. 
– Említette, hogy van elgondolásuk a megoldásra.
– Az az elgondolásunk, hogy megvan mindenkinek, mekkora szántóterületet, kaszálót, legelőt adtak a tulajdonába, mennyit kell visszakapjon, és kategorizáljuk a földeket. Azért, hogy sem szántóban, sem legelőben, sem kaszálóban ne kapjon senki gyengébb minőségűt, mint amilyen neki volt. Ezeket a területeket próbáljuk térképre helyezni, ezen dolgozunk jelen pillanatban. Nem aszerint kell kategorizáljuk a területeket, ahogy 1912-ben voltak, akkor ugyanis hét kategóriába voltak felosztva a sóváradi határ részei, hanem háromkategóriás szántóterületeket kell minősítenünk, a kaszálókat és a legelőket egy kategóriába soroljuk. 
– A földmérő bizottság szerint a legelőket mindegy, hogy a határnak melyik részén kapja vissza a tulajdonos, a szántóterületekkel azonban más a helyzet.
– Úgy gondoltuk, hogy a szántóból minimálisan nem nagyobbat, mint egy hektárt mérünk egy darabban, azért, mert ha valakinek két vagy három hektár szántója volt, abban biztos volt jobb, közepes és gyengébb minőségű is, közelebb vagy távolabb a településhez. Nekünk a reléig vannak területeink, ami a főúton 6 kilométer Sóvárad központjától, és onnan még két kilométeres távolságra is, egészen a Bekecs-tetőig, amelyek valamikor szántók voltak. Aszaláson például, vagy a Cserén valamikor krumplit termeltek. 
– Tehát az embereknek ott is van szántóterületük, nem csak a víz mellett, bent a faluban. 
– Abban állapodtunk meg a bizottsággal, hogy a faluhoz egészen közel eső részt nem bolygatjuk, mindenkinek úgy hagyjuk, ahogy jelenleg használja. Viszont a nagyobb dűlőrészeket már tagosítva mérnénk vissza: a kaszálókat három-öt hektáros parcellákban, a legelőket pedig öthektáros vagy akár nagyobb parcellákban is. Úgy gondoljuk, hogy az egy-egy család által visszaigényelt területet maximum négy-öt vagy hat parcellában tudjuk tulajdonba helyezni, annak függvényében, hogy mekkora volt az illető gazdasága. Az erdők kivételével nagyon kevés sóváradinak volt tíz hektárnál nagyobb mezőgazdasági területe. Altalában egy hektár szántó volt, három hektárnál nagyobb szántóterületet nem nagyon láttam a nyilvántartásokban. Kaszálója volt két-három, öt hektárig, legelője pedig négy-öt hektár. Elenyésző azok száma, akik nagyobb területeket, főleg erdőket igényeltek vissza az 1-es törvénnyel.
– Térjünk vissza a topográfiai felmérésekre...
– Tudni kell, hogy egy parcella felmérése belterületre, vagy ha házat mérnek fel, 1200 lej körül van Sóváradon. Első fázisban nekifogtunk, hogy a belterületet és a háztájikat felmérjük. Ez a falunak több mint felében már megtörtént. Az önkormányzat egy topográfus mérnökcsoportot alkalmazott, amellyel 700 lejes árban egyeztünk meg, amiből 100 lejt az önkormányzat, 600 lejt pedig a tulajdonos fizet. Ezáltal a jelenlegi tulajdonos nevére kerül a telekkönyv, nem kell végigcsinálni vagy öt hagyatékot, ami sokkal többe kerülne. 
 
A kataszteri hivatal sem tudja pontosan, hol a megyehatár 
– Ha felmértük a belterületet, a település kontúrját kell meghúzni, a határokat kell megszabjuk Magyaróssal, Kibéddel, Szovátával, Siklóddal, sőt Hargita megyével, mert még azt sem tudjuk pontosan, hol van a megyehatár. Nemcsak mi, a Hargita megyeiek sem. Amikor a megyei útról készült a felmérés, és már az előtanulmány is elkészült, felmérték az utat, és nem találkozott Hargita megye útja Maros megyével. Ahhoz képest, ami jelenleg a kataszteri nyilvántartásban van, 90 méter az eltérés. Most korrigáltuk, de hogy pontosan hol van a megyehatár, nem tudják a kataszteri hivatalban sem. A tisztázás elég hosszas folyamat, mert ehhez a Hargita, illetve a Maros megyei tanács beleegyezése is szükséges, egyeztetniük kell a földosztó bizottságoknak is, hogy pontosan hol lesz a megyehatár. Nekünk, ha Szovátán átmegyünk, ott van Hargita megye határa. Ott pedig már a Sófalvákkal vagyunk határosak, meg Siklóddal, s ha visszajövünk Maros megyébe, Kibéddel vagyunk határosak. Ezt a megyehatárrészt is tisztázni kell, hogy mettől meddig tart. Az erdők ki vannak mérve, de a határ helye még mindig nem biztos. Semmi sincs leszögezve, csak azt mondják, hogy 3700 hektár Sóvárad területe. Ám nem biztos, hogy ennyi. Lehet, hogy 3500, lehet, hogy 3900. 
– Ez csak Sóvárad; mekkora káosz lehet az országban?
– Hatalmas a káosz. A belső erdőhatárokat is tisztázni kell, mert rengeteg volt kaszálót, legelőt az erdészet befestett, mert a „bornák” megvannak nekik, minden erdészeti hivatal festette a magáét oda, ahova, és mérték addig, ameddig. Semmi sem biztos. Nem vádolok senkit, de tisztázni kellene ezeket, hogy pontosan láthassuk, mennyi a külterületünk. És akkor térképeket készítünk, ahová beírjuk a földosztó bizottsággal közösen, az emberek beleegyezésével az adatokat. Úgy gondolom, ezáltal kb. két-háromezer parcellára lenne leszűkíthető ez a 17 ezer parcellás település. Ezáltal már egy gazdálkodhatóbb terület lenne, a tulajdonos dönthetné el, hogy mit akar csinálni a földjével: gyümölcsöst telepít vagy szántónak használja.
Most mindent kaszálónak-legelőnek jelentünk le, de a természetes gyepterületre már nem adnak építési engedélyt. Bár majdnem ezer hektár szántó van Sóváradon, mivel nincsenek papírok, nem tudják igazolni, hogy az igenis szántó, amelyre lehet építeni, bármit lehet csinálni. 
A kaszáló vagy legelő esetében, mivel Natura 2000-es zónában vagyunk, már külön engedélyekre van szükség, és nem biztos, hogy megengedik, hogy arra a helyre építkezz, vagy akár gyümölcsöst telepíts. De ha megvan a kataszterezés, a minősítés, a mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyásával módosítható a terület megnevezése.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató