Rangos kisfilmszemle

Rajtolt a 31. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

Szerdán a 31. alkalommal rajtolt Románia legrégebbi és legnagyobb független rövidfilmfesztiválja, a Maros megyei MADISZ szervezésében. Amint az első rendezvényen már megszoktatták a közönséget a szervezők, a fesztivál egyben a legújabb román és magyar játékfilmek marosvásárhelyi szemléje is, ugyanakkor összművészeti megnyilvánulás is egyben, a szakmai műhelymunkák mellett képzőművészeti kiállítás és koncertek egészítik ki a kínálatot. 

Az idén 888 rövidfilmet neveztek be a fesztivál versenyprogramjába. Az előzsűri többnapos munkájának eredményeképpen 38 filmet tekinthet meg a közönség a Kultúrpalotában, közülük kilenc magyarországi, öt romániai, négy német alkotás. Ezekből 21 kisjátékfilm, 14 animáció, három dokumentumfilm. A helyi filmek versenyében 10 alkotást láthatunk, hat kisjátékfilmet, két animációt, egy dokumentumfilmet, egy kísérleti filmet. Az Ármeán Otília (egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), Durst György (producer), Hartyándi Jenő (független filmes), Radu Vasile Igazság (vizuális művész, filmrendező, a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora), Németh Előd (újságíró, filmkritikus, az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál művészeti igazgatója) és Schneider Tibor (filmrendező, a Román Televízió operatőre) alkotta ítélőbizottság válogatta ki a díjazásra kerülő filmeket. A fesztiválon az Ana Gheorghe (forgatókönyvíró, producer); Bodolai Balázs (színész); Iulia Voicu (a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, az aarc.ro szerkesztője), illetve a Magyarországról érkező Bernáth Szilárd (rendező, operatőr, vágó); Buglya Zsófia (filmesztéta, az Uránia Nemzeti Filmszínház programigazgatója) zsűritagok döntik majd el, hogy ki nyeri a filmes szemle fődíját és a különböző díjakat. 

Szerdán a program Mihai Mincan Északnak című thrillerének vetítésével indult. Az igaz történeten alapuló film a bukaresti Les Films de Cannes közönségdíjasa. Ezt Szederkényi Olga dokumentumfilmje, a Böll közlegény megmentése követte. A vetítés után a rendező és Kinizsi Zoltán, az egyik producer Kányádi Orsolya kérdéseire válaszoltak. Az érdekes háttérinformációkból megtudhattuk, hogy Szederkényi Olga kamaszként 

Heinrich Böll-regényeket olvasott, majd 2018-ban a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban volt egy Böll-kiállítás, ahol értesült arról, hogy H. B.-t 1939-ben behívták a Wehrmachtba, majd Franciaországban, Romániában, Magyarországon és a Szovjetunióban szolgált, többször megsebesült, és az tartotta benne a lelket, hogy feleségével (1942-ben feleségül vette fiatalkori szerelmét, Annemarie Cechet) levelezett. Összesen 1300 levelet írt, ebből 130-at az akkori Magyarországról címzett, és egy novellát is írt erről az időszakról (A vonat pontos volt – Der Zug war pünktlich). Szederkényi Olga a Petőfi Irodalmi Múzeumban tudta meg, hogy a leveleket magyarra is lefordítják. Négy évet tartott a filmforgatást megelőző kutatómunka, amelynek során összeállt egy 108 oldalas forgatókönyv, amelyet munkatársakkal, irodalmi szerkesztővel, Böll-kutatóval, történészekkel konzultálva végül 32 oldalra szűkített. Nem akart egy, a Mentsétek meg Ryan közlegényt-hez hasonló filmet készíteni, ezért a látványelemekben is arra törekedett, hogy csak sejtesse a helyszíneket, hiszen tulajdonképpen a vívódó, békés, mélyen humánus és vallási érzésekkel telítődött – a háborúba belekényszerített – gondolkodót, későbbi írót helyezte előtérbe. Kibédi Zoltán néhány kulisszatitkot árult el a forgatásról, elmondva, hogy még mindig ellenszenvet vált ki a náci egyenruha, és bár több mint 80 éve véget ért a második világháború, még mindig van, amit nem tudunk róla. Példának hozta fel, hogy Sepsiszentgyörgyön nem sokan tudták, hogy a mai Mikó kollégiumban a háború alatt katonakórház működött. A dokumentumfilmben előtérbe kerül, hogy milyen nehéz ennyi év után leépíteni a második világháborúról kialakult sztereotípiákat. Böll ugyanis nem akart bevonulni, író szeretett volna lenni a háború előtt. Hat évet szolgált, és a sebesülésének köszönhetően sikerült túlélnie a háborút és hangot adni szemléletének. Mindezek ellenére még Németországban is, mivel Wehrmacht-katona volt, visszafogottan viszonyulnak hozzá, annak ellenére, hogy Nobel-díjas író. 

Ezután levetítették Csoma Sándor rendező első, Mélységek és magasságok című nagyjátékfilmjét, amely Erőss Zsolt magashegyi hegymászó feleségének vívódásait mutatja be, miután megtudja, hogy férje nem tér vissza az utolsó Kancsendzönga-expedícióról. Sterczel Hildát a kiváló kolozsvári színművésznő, Pál Emőke alakította, míg Erőss Zsoltot kárpátaljai színész formálta meg. Ezúttal nem volt közönségtalálkozó, hiszen Romániában már bemutatták a filmet, de a főszereplő Pál Emőke lapunknak elmondta, számára hosszú előkészületek előzték meg a forgatást, hiszen mind fizikailag, mind szellemileg és pszichológiailag fel kellett készülnie a szerepre. Ugyanakkor nagyon sokat készült a történetből, hiszen mind Erőss Zsolt, mind Sterczel Hilda történetét alaposan meg kellett ismernie, hogy hitelesen alakítson. És volt egy közös mászófalas gyakorlat is, ahol Pál Emőkét Sterczer Hilda biztosította, és ebben a helyzetben jött létre a kapcsolat, ami sokat jelentett számára. Pál Emőkének volt már játékfilmes tapasztalata, több kisjátékfilmben és három nagyjátékfilmben játszott. Csoma Sándor rendező a Saudade című kisfilmben látta, így választotta ki a készülő filmje főszereplőjének. 

A Magasságok és mélységekben egy olyan élethelyzetet mutatott be, amely bárkivel előfordulhat, hiszen tragikus hirtelenséggel elveszíthetjük valamelyik szerettünket, és ezt nehéz feldolgozni. Erőss Zsolt és a balesetet követően felesége is állandóan a nyilvánosság nyomása alatt állt, ami nehezítette a szerepformálást. Végül a rendezőnek és partnerének (Trill Zsolt) köszönhetően sikerült hitelesen alakítania Sterczer Hildát. 

Csütörtökön A nyugati nyaralás című magyar krimi-vígjátékot láthatták az érdeklődők Tiszeker Dániel és Lévai Balázs rendezésében, 20 órától volt a hivatalos megnyitó. Koszorus Krisztina és Palkó Attila műsorvezetők bemutatták a zsűri tagjait, majd a szervezők nevében Sipos Levente szólt a közönséghez. A megnyitó után immár visszatérő vendégként Földes László Hobo lépett fel legújabb egyéni produkciójával – Hobo az utcán –, gitáron kísért Kiss Zoltán, együttesének tagja. 

Pénteken Oláh Kata Aki legyőzte az időt című dokumentumfilmjét vetítik. A portré-dokumentumfilm a világ legidősebb élő olimpiai bajnokát, Keleti Ágnest mutatja be. A pénteki programban szerepel Bernáth Szilárd Larry című, többszörösen díjnyertes filmje is, amelynek rendezője az idei szemle zsűritagja. A napot Andrei Tãnase Marosvásárhelyen forgatott Tigris című párkapcsolati drámája zárja, melynek alapjául egy Nagyszebenben történt valós esemény szolgál. Szombaton Tudor Giurgiu Szabadság (Libertatea) című díjnyertes alkotását tűzték műsorra, ezt követően a közönség Baranyi Gábor Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című filmjét is megtekintheti. A záróünnepség után vetítik Reisz Gábor Magyarázat mindenre című alkotását, amely a velencei filmfesztivál Orizzonti kategóriájának fődíjasa. A szemle utolsó napján három játékfilmet vetítenek: Szikora János Hadik című kalandfilmjét, Paul Negoescu Derék emberek című fekete komédiáját, valamint a Tősér Ádám által rendezett, többszörösen díjnyertes Blokád című alkotást, amely a fesztivál filmprogramját zárja.