A hét végén több mint tizennyolcmillió választópolgárt várnak a szavazókörzetek, hogy szavazatukkal mondjanak véleményt a család alkotmányos meghatározásának módosításáról.
A hét végén több mint tizennyolcmillió választópolgárt várnak a szavazókörzetek, hogy szavazatukkal mondjanak véleményt a család alkotmányos meghatározásának módosításáról. Az elmúlt hetekben, napokban igencsak keményen ütköztek a vélemények a témáról. Mindenki ismeri, nem is kívánjuk részletezni. Ám történt valami előzmény nélküli. Alig pár nappal az esemény előtt országszerte százával léptek vissza a szavazókörzetek elnökei – személyes okokra vagy betegségre hivatkozva – Galactól Teleormanig, Szebentől Kolozsvárig és Nagyváradtól a Szilágyságig. A szerdai sajtóhírek szinte egyébről sem szóltak, mint erről, majdhogynem „verte” az Európai Parlament Romániáról szóló vitáját. Mi lehet a tényleges oka ezeknek a hirtelen megbetegedéseknek, illetve a rajtaütésszerűen megjelent „személyes problémáknak”, nem tudni, csak találgatni lehet. Egyébként a szavazókörzeti elnökök a választási irodák megalakulásáig léphetnek vissza, miután az irodák kiegészültek a parlamenti pártok képviselőivel, csak a halál vagy súlyos betegség mentheti fel őket. Hogy ez jó hír-e vagy rossz, mindenki maga dönti el pártállása, meggyőződése, elvei szerint. Tény, hogy a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt jelenséggel szembesültek a szervezők. Maros megye prefektusa keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a megyében mindössze 23 elnök lépett vissza, de mindegyiküket helyettesítette már a megyei törvényszék. Hogy mi lesz a folytatás? Kiderül a következő napokban.
De van egy igazán jó hírünk is: az Alkotmánybíróság elutasította Klaus Iohannis államfőnek azt a kisebbség-ellenes óvását, amelyet a Románia közigazgatási megszervezéséről szóló törvényt módosító jogszabály ellen nyújtott be. Pontosabban azt az előírást találta alkotmányellenesnek (az ugyancsak egy nemzeti kisebbséghez tartozó államelnök), amely szerint tilos úgy módosítani egy közigazgatási egység határait, hogy ezáltal megváltozzon a területén élő kisebbségek aránya. Szerinte ugyanis az RMDSZ által benyújtott javaslatnak nem lenne keresnivalója a módosító csomagban. Az elnöki logika értelmében „a szuverenitás és helyi autonómia alkotmányos elvét sértené, ha ilyen tiltásokkal korlátoznák egy-egy közigazgatási egység lakosságának jogát ahhoz, hogy – gazdasági, társadalmi, kulturális, vagy környezeti szempontok alapján – népszavazással döntsön a közigazgatási határok módosításáról”. Az előírás szerepel az európai kisebbségvédelmi keret-egyezményben, amelyet Románia is ratifikált.
Talán mégsem veszett el minden. Történnek néha jó dolgok is ebben a szép országban.
